Thurzó Gábor – Hét színházjáték

12,00 RON

Román lej - RON

Román lej - RON
Magyar forint - HUF
euró - EUR

Szerző: Thurzó Gábor
Szerkesztő: Fábri Anna
Fordító:
Lektor:
Borító:
Fotó, grafika:
Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Kiadási év: 1974
Sorozat:
ISBN:
Kötés: vászon keménytábla
Lapszám: 632
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 190 x 130 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.

1 készleten

30 napos egyszerű visszatérítés
Ellenőrzött állapot
Biztonságos fizetés
Nemzetközi szállítás

A biztonságos fizetés garanciája

Leírás

Thurzó Gábor – Hét színházjáték

Thurzó Gábor (született Rutterschmidt Károly) (Budapest, 1912. március 26. – Budapest, 1979. február 7.) háromszoros József Attila-díjas (1953, 1958, 1967) magyar író, kritikus, műfordító, forgatókönyvíró.

Gyermekkorát Pesten töltötte, ahol özvegy édesanyjának péküzeme volt a Váci utcában. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte 1922 és 1931 között (betegsége miatt a VI. osztályt kétszer járta). Ezalatt közel másfél évig, 1928/1929-ben, majd 1929 decemberéig Sík Sándor volt az osztályfőnöke és magyartanára, mielőtt a szegedi egyetemi katedrájára távozott.

Az érettségi után Thurzó 1931-ben kezdte meg tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakán, és már akkor, 1931–32-ben a Perspektíva című folyóirat alapítója volt. Az egyetemet nem fejezte be, hanem 1933-ban Németországba ment. Hazatérve 1935-től a Vigilia folyóirat munkaközösségének tagja, 1945–1949 között szerkesztőbizottsági tagja volt. 1938-tól az Élet című folyóirat irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1939–1944 között az Országos Magyar Sajtókamara újságírói szakosztályának tagja volt. 1942-ben Lovass Gyulával, Rónay Györggyel és Sőtér Istvánnal együtt megalapította az Ezüstkor című folyóiratot. 1944-ben a Fővárosi Könyvkiadó Kft.-t vezette.

1945 után egyre inkább a színház és a forgatókönyvírás felé fordult. 1945–1949 között a Művész Színház, 1951-től a Hunnia Filmgyár, 1961-től a Magyar Televízió dramaturgja volt.

1962-ben svéd nőt vett feleségül, és néhány évig Svédországban élt. (Germanista bölcsészként már korábban megtanult angolul, hollandul és svédül is.) Hazatérve, 1966-ban jelent meg egyik legfontosabb regénye A szent, amely kritikus módon dolgozza fel Kaszap István kultuszát.[7]

Sírja az Óbudai temetőben
1976-ban rákos betegséget diagnosztizáltak rajta. Utolsó műveiben fiatalkori emlékeit (Belváros és vidéke, 1977) és a halálra készülő ember magárahagyatottságát írta meg.

Thurzó Gábor – Hét színházjáték

Leírás

KAPCSOLAT

FIÓK ADATOK

HASZNOS

JOGI INFORMÁCIÓK

Thurzó Gábor – Hét színházjáték

Leírás

Kapcsolódó termékek

Sevcsik Jenő – Fotólabor

Kozmikus társkeresés

Székely Júlia – Chopin Párizsban

Evelyn Marsh – Halál a műtőasztalon

Hans Werner Richter – Legyőzöttek

KAPCSOLAT

FIÓK ADATOK

HASZNOS

JOGI INFORMÁCIÓK