Leírás
Hálával indítom második útjára ezt a könyvecskét; a kolozsvári Dacia Kiadónak szóljon a köszönet az új kiadásért. Vállalkozása minden bizonnyal nem csupán a szerző iránti bizalmát jelzi, hanem hitét is az olvasóban. Aki már régóta nemcsak olvasó. Sokkal több annál: Szövetséges, irodalmunkért leklesedő-aggódó Küzdőtárs, igazi mecénás, tehát Megrendelő, aki azonban nem síremléket, dicső Tettekről zengő eposzt, ódát s hálát rendel, hanem nyílt beszédet, közösségi sorsvállalást a mindenkori megpróbáltatások parancsa szerint. Ha volt idő, amikor nép és író külön-külön a maga baját s játékait űzte: annak vége szakadt. Közös helyről, egyazon marokba kerülten formáljuk szavaink, s küldjük üzenetünket, bizalmunkat a jövendőhöz, amelynek füle ügyébe óhajtunk kerülni. Valamirevaló íróember ma már a közös helyről nyitja rá szemét a világra s annak változásaira; hisz nemcsak ő tanít: őt is okulásra szólítja fel életünknek úgyszólván minden reggele. E kis könyv szerzőjének örömét is az jelentené, ha olvasói rábólintanak: valóban fölfogott egyet és mást az időnek okító szándékából. Sütő András
Szerzőről:
Mezőségi szegényparaszti családból származott. A nagyenyedi református kollégium, majd a kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.
1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.
1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.
1990. március 19-én a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, a RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. Saját kérésére Magyarországra szállították gyógykezelésre, 1990. március 20-án este érkezett meg katonai repülőgéppel Tökölre, ahonnan Budapestre vitték tovább.
Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.
Darabjait 1971-óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. A színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője Komor István volt.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 58.
Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.
Hans Werner Richter - Legyőzöttek
12,00 RON1 × 12,00 RON
A szépségszalon titka
5,00 RON1 × 5,00 RON
Honoré Daumier
4,50 RON1 × 4,50 RON
Erdélyi Erzsébet - Nobel Iván - Induljunk tehát otthonrol haza
14,00 RON1 × 14,00 RON
Emil Cioran - Demiurgul cel rau
12,00 RON1 × 12,00 RON
Dr. Kiss Katalin - És a házaink újjászülettek 3.
14,00 RON1 × 14,00 RON
F.M. Dosztojevszkij - Bűn és bűnhődés
24,00 RON1 × 24,00 RON
Zilahy Lajos - Két fogoly
12,00 RON1 × 12,00 RON
