Móra Ferenc – Ének a buzamezőkről 1-2 kötet

Leírás

Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről I–II. kötet (teljes regény) – Megrázó társadalmi és lélektani dráma az első világháború utáni magyar faluról, hadifogságról, bűntudatról, babonákról és az újrakezdésről, Móra Ferenc jubileumi díszkiadása, Genius–Lantos Kiadás (Budapest, 1928 körül), kétkötetes aranyozott vászonkötéses bibliofil antikvár ritkaság

🌾 Miről szól a könyv? A 20. századi magyar realizmus egyik legmegrendítőbb, legtisztább hangú remekműve, Móra Ferenc (1879–1934) paraszti tárgyú társadalmi és lélektani főműve. A regény a szerző 50. születésnapja tiszteletére kibocsátott, reprezentatív Móra Ferenc Jubileumi Díszkiadás sorozatban látott napvilágot a budapesti Genius és Lantos kiadók közös gondozásában, hiánytalan kétkötetes formában.

A történet az első világháborút követő években játszódik az Alföldön, a Tisza menti tanyavilágban. A háború nemcsak testeket nyomorított meg és életeket oltott ki, hanem a lelkekben is mély sebeket, pusztító erkölcsi válságot hagyott maga után. A regény középpontjában Szil Piros és Börcsök Ferenc megrázó sorstragédiája áll:

• A hadifogság árnyéka és a túlélők bűntudata: Ferenc a szibériai hadifogság poklából tér haza, miközben bajtársai közül sokan odavesztek a fagyban és a kolerában. A hazatérés nem hozza el a várva várt nyugalmat: a túlélő lelkét folyamatosan marja a bűntudat és a fel nem dolgozott trauma.

• A falu zárt világa és az erkölcsi kényszerek: Az özvegyen maradt asszonyok és a hazatért férfiak élete összefonódik. A házasságok sokszor nem a szerelemből, hanem a föld, a gazdaság és az életben maradás kényszeréből köttetnek, miközben a mélyben titkolt vonzalmak, elfojtott bűnök és vallási-babonás téveszmék feszülnek.

• A címadó szimbólum – Az élet himnusza: Bár a cselekmény tragédiába torkollik, a mű mégsem a reménytelenség könyve. Az aranyló búzamezők, a föld örök körforgása és a vetés-aratás szent ritmusa a halál felett diadalmaskodó életet, a tiszta emberi munka megváltó erejét hirdeti.

Móra ebben a regényében mutatta meg leginkább szociográfiai pontosságát és megrázó balladaformáló erejét. Nem pusztán idillt vagy alföldi zsánerképeket fest, hanem a magyar falu húsba vágó drámáját tárja fel mélységes emberséggel. A Genius–Lantos-féle jubileumi kiadás dombornyomott, dúsan aranyozott vászonkötése méltó külsőbe öltözteti a magyar irodalom egyik legértékesebb klasszikusát.

A kötetpár legfőbb értékei és jellemzői:

• Móra Ferenc prózaírói csúcsteljesítménye: Balladai sűrűségű, mély lélektani nagyregény a magyar paraszti sorsról.

• A rangos Genius–Lantos Jubileumi Díszkiadás tagja: Elegáns kötéstábla, korhű aranyozás, tiszta papír és bibliofil kivitel két kötetben.

• Szociográfiai és etnográfiai hitelesség: Az alföldi népélet, a tanyavilág és a háború utáni lélekállapot pontos kórképe.

• Kiemelkedően keresett antikvár klasszikus: Móra-gyűjtők, irodalomtörténészek és a két világháború közötti reprezentatív könyvsorozatok kedvelői által ritkán fellelhető tétel.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A klasszikus magyar próza és a paraszti drámák kedvelőinek: Móricz Zsigmond (Árvácska, A boldog ember), Tömörkény István és Sütő András olvasói számára.

• A háborús traumák és lélektani regények iránt érdeklődőknek: Akik az első világháború hátországi hatásait az emberi lélek szemszögéből kívánják megérteni.

• Móra Ferenc életművének elkötelezett híveinek: Akik a szerző felnőtteknek szóló, monumentális nagyregényeit gyűjtik.

• Bibliofil könyvvásárlóknak: A Genius–Lantos Jubileumi Díszkiadás kétkötetes tételeinek hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Móra Ferenc (1879–1934) Móra Ferenc magyar író, újságíró, régész és múzeumigazgató, a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb humanistája. Kiskunfélegyházán született szegény kézműves családban, majd a szegedi Városi Múzeum és Somogyi-könyvtár vezetőjeként tevékenykedett.

Szépirodalmi munkásságában páratlan empátiával fordult a szegények, az elnyomottak és a parasztság felé. Az Ének a búzamezőkről megírásával Móra bebizonyította, hogy a derűs anekdotázás mellett a legmélyebb, tragikus lélektani konfliktusok és a magyar társadalom sorskérdéseinek ábrázolására is képes volt.