Déry Tibor – Theokritosz Újpesten

Leírás

Déry Tibor: Theokritosz Újpesten (Szépirodalmi Könyvkiadó / Magvető) – Monumentális, letisztult és feszült novelláskötet a külvárosi létről, a munkássorsokról és az emberi méltóság belső szabadságáról

🏭 Miről szól a könyv? (Külvárosi textúrák, az ókori költő és a gyárak fojtogató füstje)

Déry Tibor Theokritosz Újpesten című elbeszélése (és a kötetben helyet kapó többi nóvum) a huszadik századi klasszikus magyar irodalom, a társadalmi realizmus és a mélylélektani humanizmus műfajának egyik leginkább magával ragadó, legmélyebb és legtisztább csúcsteljesítménye. A Kossuth-díjas íróóriás ebben a fenséges munkájában szakít a patetikus, sablonos szegényábrázolással; helyette tűpontos szociológiai szigorral, fanyar tisztánlátással és elképesztő nyelvi eleganciával állít emléket a két világháború közötti peremvidékek világának.

A cselekmény az újpesti és angyalföldi gyárnegyedek, a rideg bérkaszárnyák és a munkásnyomor zárt kulisszái között bontakozik ki, teljesen mentesen a felesleges sallangoktól:

• Az antik idill és a nyers valóság fúziója: A cím zseniális kulturális feszültségre épít: az ókori görög pásztorköltő, Theokritosz neve a harmóniát és a természet szépségét idézi, ám ez a szellemi minőség hirtelen a füstös, kormos és kíméletlen újpesti gyártelepek közegébe helyeződik. Déry dörzsölt módon mutatja be a kontrasztot a vágyott szépség és a perifériára szorult kisemberek mindennapi, pattanásig feszült túlélési harca között.

• Autonóm jellemek a rideg valóság szorításában: A történetek középpontjában olyan belsőleg teljesen független, autonóm munkások, nők és fiatalok állnak, akiknek a sorsa a létbizonytalanság textúráján egyenes jellemmel és morális tartással teljesedik ki. Felesleges pátosz nélkül követhetjük nyomon a szolidaritás és a belső szellemi szabadság apró, mégis monumentális megnyilvánulásait a kizsákmányolás és a fojtogató társadalmi elvárások ellenére is.

• Finom, szikár és fegyelmezett formanyelv: A mű igazi bravúrja a megfogalmazás szabatósságában és a láttatóerőben rejlik. A mondatok letisztultak, szikárak és dinamikusak. A szerző elképesztő arányérzékkel kerüli az üres körmondatokat, így a gyári zajok, a szegényes szobák és a mély emberi pillanatok közvetlenül, feszült erővel szólítják meg a modern olvasót.

A kötet a megalkuvás nélküli tartás, a tiszta humanizmus és az egyenes jellem könyve: monumentális mementó arról, hogy a világ legbizonytalanabb és legnyomorúságosabb helyzeteiben is a belső szabadság és az emberi méltóság megőrzése az egyetlen valódi győzelmünk.

📚 Kinek ajánljuk ezt a klasszikus novelláskötetet?

• A huszadik századi klasszikus magyar próza és Déry Tibor munkásságának szerelmeseinek: Azoknak, akik nagyra értékelik a szociálisan érzékeny, analitikus és mélyen intellektuális történetmesélést.

• A külvárosi miliőt és a realista korrajzokat kedvelő olvasóknak: Mindazoknak, akik szeretnének egy sodró lendületű, tiszta és hiteles könyv segítségével elmélyülni a két világháború közötti Budapest drámai szociográfiájában.

• A nívós antikvár ritkaságok és a fontos hazai sikerkönyvek gyűjtőinek: Mivel a szerző ezen reprezentatív, kiemelkedően komoly hangvételű kötete esztétikai és irodalomtörténeti értéke miatt minden igényes polgári könyvtár féltett alapköve.

✍️ A szerzőről: A huszadik századi magyar próza nagy formátumú óriása

Déry Tibor (1894–1977) a modern magyar irodalom egyik leginkább autonóm, nagy formátumú és világszerte elismert mestere (a Felelet, a Niki és a Szerelem világhírű alkotója). Egész életútját a legmagasabb fokú szakmai alázat, a társadalmi igazságosság iránti maximális elkötelezettség és a stílusfegyelem jellemezte. Kiváló arányérzékkel megírt művei a mai napig a legfontosabb kiindulópontok közé tartoznak a nemzeti önismeret, a huszadik századi történelmi traumák és a stílusos történetmesélés megértéséhez. Tegye a kosárba még ma!