Móricz Zsigmond – Betyár

Leírás

Móricz Zsigmond: Betyár – Történelmi regény a pusztai betyárvilágról, Rózsa Sándor legendája, Alföld, szerelem és szabadságvágy a szabadságharc előestéjén, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1961), klasszikus bibliofil antikvár ritkaság

Meta leírás (SEO): A puszták lázadó világa és a szabadságvágy: Móricz Zsigmond: Betyár (Szépirodalmi, 1961). Rózsa Sándor kora. Rendelje meg antikváriumunkból!

🐎 Miről szól a regény? (A végtelen magyar Alföld, a csárdák és gémeskutak szabadságot lehelő világa, a pusztai szegénylegények és a vármegyei pandúrok kíméletlen párharca, az 1848-as forradalom előtti viharos társadalmi feszültségek, szenvedélyes és tragikus szerelmek, valamint a magyar falu legnagyobb krónikásának érett, balladisztikus erejű remekműve a Szépirodalmi Könyvkiadó 1961-es kiadásában) Móricz Zsigmond Betyár című regénye a XX. századi magyar történelmi epika, a népi realizmus és a pusztai romantika mítoszát felülvizsgáló lélektani próza egyik legcsiszoltabb, legolvasmányosabb és leghitelésebb alapalkotása. Az 1930-as évek végén született, majd a hatvanas években a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában reprezentatív formában újra kiadott mű Móricz kései korszakának igazi remeke: a romantikus betyárlegendákat a szigorú társadalomkritika és az eleven népi valóság tükrében értelmezi újjá.

A cselekmény legfőbb pillérei és társadalomrajzi rétegei:

• A puszta fiai és a törvényen kívüliség: A reformkor végi Alföld világa, ahol a társadalmi igazságtalanságok, az úri gőg és a szegénység a pusztába kényszerítik az önérzetes legényeket; a betyárság nem puszta rablásként, hanem a megalázottak ösztönös, vad társadalmi lázadásaként jelenik meg.

• Történelmi háttér és a forradalom szele: A háttérben már érezhető az 1848-as átalakulás előszele; a cselekmény párhuzamot von a betyárok zabolátlan szabadságvágya és a nemzet szabadságharca között (felidézve a későbbi Rózsa Sándor-szabadcsapat szellemiségét).

• Balladisztikus szenvedély és lélektani mélység: A perzselő szerelmi szálak, a csárdák füstös homályában szövődő hűségek és árulások, az üldözöttség fojtogató magánya és a tragikus végzet elkerülhetetlensége.

• Gördülékeny, ízes és rendkívül scannálható formanyelv: Móricz utánozhatatlan, dús alföldi nyelve, a szikár párbeszédek és a filmszerűen váltakozó jelenetek garantálják a rendkívül lüktető, felemelő és scannálható klasszikus olvasásélményt.

Ez a kötet a magyar szabadságvágy, az alföldi néplélek és a XX. századi próza aranykorának az örök mementója – olyan forrásértékű kötet, amely egyetlen Móricz-rajongó, történelmi regényeket tisztelő könyvbarát és igényes antikvár könyvtár polcáról sem hiányozhat.

📚 Kinek ajánljuk ezt a klasszikus történelmi regényt?

• A magyar klasszikus realizmus és a történelmi próza kedvelőinek: Mindazoknak, akik Mikszáth Kálmán, Jókai Mór vagy Illyés Gyula alkotásaihoz hasonlóan az igazi, ízes magyar nyelvet és történetmesélést keresik.

• A betyárvilág és a XIX. századi népélet iránt érdeklődőknek: Azoknak az olvasóknak, akik szeretnének túllátni a délibábos kliséken, és az emberi drámák oldaláról megérteni a pusztai szegénylegények sorsát.

• A Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus hatvanas évekbeli kiadásait gyűjtőknek: Mivel a kötet megbízható szöveggondozású, tetszetős formátumú darabja a hazai könyvkiadás aranykorának.

✍️ A szerzőről: A XX. századi magyar próza óriása Móricz Zsigmond (1879–1942) a modern magyar realista regényirodalom megkerülhetetlen alakja, a Nyugat vezéregyénisége és szerkesztője (Árvácska, Rokonok, Úri muri, Légy jó mindhalálig, Erdély-trilógia). Nyers őszinteségével, mély lélektani és szociális érzékenységével, valamint a magyar népnyelv kimeríthetetlen gazdagságának beépítésével elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern nemzeti önismeret megteremtésében. Tegye a kosárba még ma!