Móra Ferenc – Beszélgetés a ferde toronnyal

Leírás

Móra Ferenc: Beszélgetés a ferde toronnyal – Első kiadás (1927), olaszországi útirajzok, tárcák, pisai és velencei kalandozások, reneszánsz műkincsek és alföldi reflexiók, szelíd humor és humanista bölcselet, Lantos Rt. Kiadása (Budapest, 1927), ritka két világháború közötti bibliofil kötet, antikvár könyvritkaság

🏛️ Miről szól a könyv? (A napfényes Itália ódon városai, Pisa fehér márvány csodái, Firenze reneszánsz palotái, Velence lagúnái és Róma évszázados romjai, egy szegedi múzeumigazgató és régész-író csodálkozó, bensőséges dialógusa az európai kultúra bölcsőjével, a híres pisai ferde toronnyal folytatott képzeletbeli, fanyar és mély értelmű eszmecsere, amelyben a világ dőlt fája és a magyar ugar sorsa párhuzamba kerül, az antik emlékek és a modern olasz mindennapok derűs megfigyelése, valamint a világjáró ember szívében minduntalan hazavágyó dél-alföldi lélek melegsége, a magyar próza és útirajz mestere, Móra Ferenc tollából, a budapesti Lantos Rt. ritka, 1927-es első kiadásában) A Beszélgetés a ferde toronnyal a két világháború közötti magyar útirajz- és tárcairodalom egyik legbájosabb, legélvezetesebb remeke. Móra Ferenc nem szokványos művészettörténeti szárazsággal vagy felületes turista-ámulattal járja be Olaszországot: a régész szakmai kíváncsisága, a humanista író egyetemes műveltsége és a szegedi polgár földhözragadt, józan humora keveredik minden egyes mondatában. Az olasz műremekek árnyékában sem feledi a hazai rögvalóságot; a klasszikus szépség nála mindig az emberi sorsok és a szelíd társadalomkritika tükrévé válik.

A kötet legfőbb értékei és bibliofil érdekességei:

• Eredeti 1927-es első kiadás: A budapesti Lantos Rt. reprezentatív sorozatának keresett darabja, amely a gyűjtők polcán a Sokféle és a Véreim kötetekkel alkot teljes korszakos egységet.

• Az útirajz és a filozófiai tárca bravúros ötvözete: Nem csupán földrajzi útibeszámoló, hanem mélyenszántó kulturális meditáció az európai műveltség múlandóságáról és megmaradásáról.

• Fanyar önirónia és zseniális nyelvhasználat: Móra közvetlen, csevegő hangvétele, a magyar népnyelvi fordulatok és a magas irodalmi reflexiók sziporkázó harmóniája teszi a szöveget kortalanul szórakoztatóvá.

• Művelődéstörténeti kordokumentum: Részletes és érzékletes képet ad az 1920-as évek Itáliájáról, a műemlékvédelem korabeli állapotáról és a magyar értelmiség európai utazásainak szellemi távlatairól.

Ez a kötet a klasszikus útleírások kedvelőinek, Itália szerelmeseinek és a korai Móra-kiadásokat kutató bibliofileknek kihagyhatatlan olvasmány – szellemes, elegáns és felemelő kulturális barangolás.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Móra Ferenc életművének gyűjtőinek: Azoknak, akik polcukon szeretnék tudni az 1927-es Lantos-féle Móra-ciklus egyik legértékesebb, ritka darabját.

• Az itáliai utazások és az európai kultúrtörténet hódolóinak: Akik szívesen látják Pisát, Firenzét és Rómát egy klasszikus magyar író szemüvegén keresztül.

• A klasszikus magyar tárca és esszé kedvelőinek: Szerb Antal (A harmadik torony), Cs. Szabó László vagy Márai Sándor útirajzainak olvasói számára.

• A két világháború közötti könyvritkaságokat keresőknek: A 20-as évek igényes hazai kiadásait gyűjtő könyvbarátok számára.

✍️ A szerzőről: Az elbeszélés és az emberség mestere Móra Ferenc (1879–1934) író, újságíró, régész, a szegedi múzeum igazgatója, a modern magyar próza egyik legkiemelkedőbb alakja (Aranykoporsó, Ének a búzamezőkről, Kincskereső kisködmön). Rendkívüli tájékozottsága, szociális érzékenysége és meleg humora nemcsak alföldi témájú műveiben, hanem világirodalmi igényű tárcáiban és útirajzaiban is maradandó nyomot hagyott a magyar irodalom történetében. Tegye a kosárba még ma!