Mikszáth Kálmán – Beszterce ostroma

Leírás

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (Egy különc ember története) – Második kiadás, Pongrácz István gróf tragikomédiája, Nedec vára, dzsentri világ, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt., patinás XIX. század végi magyar bibliofil antikvár ritkaság

🏰 Miről szól a regény? (A XIX. századba tévedt középkori várúr, Pongrácz István gróf különc világa Nedec várában, zsoldossereg, várfogság és ágyúdörgés a polgári korszak küszöbén, Apollónia tiszta szerelme, a vármegyei urak és a felvidéki kisváros groteszk összecsapása a nagy mesemondó legcsiszoltabb, legszellemesebb remekművében, a Révai Testvérek korai, díszes második kiadásában)

Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regénye a XIX. század végi magyar kritikai realizmus, az anekdotikus mesélőkedv és az önámító nemesi illúziók bemutatásának legcsiszoltabb, legolvasmányosabb és leghitelésebb alapalkotása. Az 1895-ös első könyvkiadást követően a Révai Testvérek által gondozott korai, díszes második kiadás igazi könyvtörténeti kincs: ez az a reprezentatív kiadói forma, amellyel Mikszáth a millenniumi korszakban végleg beírta magát a nemzeti klasszikusok legszűkebb panteonjába.

A regény legfőbb pillérei és társadalomrajzi rétegei:

• A magyar Don Quijote tragikomédiája: Pongrácz István gróf alakja, aki a polgárosodó világban makacsul ragaszkodik a középkor szokásaihoz, saját zsoldossereget tart, tornákat rendez, és halálos komolysággal éli meg a lovagkort Nedec falai között.

• Beszterce „ostroma” és az elcserélt túsz: Amikor a gróf haddal indul Beszterce szabad királyi városa ellen az elképzelt sérelmeiért, a bölcs polgárok egy színjátékkal szerelik le: túszt adnak neki a szép árvalány, Apollónia személyében, ami végül a gróf megkésett, reménytelen szerelméhez és szívszorító végzetéhez vezet.

• A dzsentri világ kíméletlen és szeretetteljes szatírája: A Trnowszky fivérek marakodása, a felvidéki kisnemesi családok kicsinyessége, a vármegyei hivatalnokok komédiája és a letűnő feudális mentalitás plasztikus leírása.

• Gördülékeny, ízes és rendkívül scannálható formanyelv: Az utánozhatatlan mikszáthi csevegő stílus, a fanyar irónia és a drámai mélység harmóniája garantálja a rendkívül lüktető, felemelő és scannálható klasszikus olvasásélményt.

Ez a mű a magyar lélek ellentmondásainak, a letűnt időkbe való menekülés hiábavalóságának és a magyar klasszikus próza aranykorának az örök mementója – olyan forrásértékű kötet, amely egyetlen XIX. századi magyar irodalmat tisztelő könyvbarát, a Révai-kötéseket gyűjtő bibliofil és igényes antikvár könyvtár polcáról sem hiányozhat.

📚 Kinek ajánljuk ezt a klasszikus regényt?

• A XIX. századi magyar irodalom és a realizmus rajongóinak: Mindazoknak, akik Jókai Mór, Kemény Zsigmond és Móricz Zsigmond művei mellett a magyar próza legfinomabb humorú és leginkább lényeglátó alkotásait keresik.

• A Révai Testvérek korai, századfordulós kiadásait gyűjtő bibliofileknek: Azoknak a gyűjtőknek, akik értékelik a patinás tipográfiát, az eredeti kötéstáblákat és a korszak igényes könyvművészetét.

• Minden generációnak, középiskolásoktól a felnőtt olvasókig: Mivel a mű szórakoztató kalandként és mély egzisztenciális parabolaként egyaránt megunhatatlan olvasmány.

✍️ A szerzőről: A „nagy palóc”, a magyar próza megújítója

Mikszáth Kálmán (1847–1910) országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a magyar epika egyik legnagyobb hatású mestere (Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője, A fekete város, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival). Zseniális emberismeretével, a népi adomákból építkező elbeszélői technikájával és a millenniumi Magyarország társadalmának mélyreható ábrázolásával elévülhetetlen érdemeket szerzett a modern magyar regényírás megteremtésében. Tegye a kosárba még ma!