Magyar népballadák és románcok

Leírás

Magyar népballadák és románcok – A magyar folklór legszebb klasszikus balladái, erdélyi és moldvai csángó költészete, Kőmíves Kelemen, Görög Ilona és a székely népballada kincsei, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Solymossy Sándor, Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XL. kötet, a Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadja a Franklin-Társulat (Budapest), aranyozott gerincű bibliofil antikvár kötet

📜 Miről szól a könyv? A magyar szellemi örökség és népköltészet egyik legfényesebb, legmélyebb rétegét feltáró, reprezentatív gyűjteményes kötet. A kiadvány a tekintélyes Kisfaludy-Társaság megbízásából látott napvilágot a budapesti Franklin-Társulat gondozásában a két világháború közötti korszak méltán elismert, rangos könyvsorozatában, az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok jubileumi XL. (40.) köteteként. A szövegek válogatása, sajtó alá rendezése és a hozzá fűzött alapvető néprajzi tanulmány a korszak legkiválóbb folklórkutatójának, a Szegedi Tudományegyetem professzorának, Solymossy Sándornak (1864–1945) a munkája.

A kötet a magyar népköltészet archaikus világába, a tragédiák, babonák és az emberi lélek legrejtettebb drámáiba vezeti be az olvasót:

• Klasszikus és archaikus áldozati balladák: A középkori európai hiedelemvilág legmegrázóbb emléke, a Déva várát felépítő tizenkét kőműves és a falba épített feleség tragédiája (Kőmíves Kelemenné), amely az alkotás kegyetlen árát példázza.

• Családi és szerelmi tragédiák: A szerelem és a társadalmi rang összecsapása, a megcsalt hűség és a halálos végzet klasszikusai, köztük a Görög Ilona, a Kádár Kata és a halálos táncba hajszolt Fehér Anna története.

• A székely és moldvai csángó hagyomány kincsei: A Kriza János által gyűjtött Vadrózsák balladaanyaga, valamint a moldvai csángó és erdélyi falvakban fennmaradt, a balladai homály és a tömör, drámai kihagyásos szerkesztés művészi csúcsait jelentő énekek.

• Történeti balladák és betyárrománcok: A török kor rablásait, rabénekeket felidéző versek, valamint a szabadságvágyat megéneklő, alföldi és dunántúli betyárdalok és románcok.

Solymossy Sándor bevezetője igazi etnográfiai alapvetés: tudományos pontossággal világítja meg a magyar népballada műfajfejlődését, a keleti motívumok és a nyugat-európai (skót, dán, francia) balladák rokon vonásait, valamint e szövegek döntő hatását a műköltészetre, különösen Arany János balladaköltészetére.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok jubileumi XL. kötete: A neves két világháború közötti sorozat kerek számú, filológiailag kiemelkedő értéket képviselő darabja.

• A legautentikusabb népballadák tára: Erdélyi, székely, csángó és anyaországi archaikus szövegek hiánytalan gyűjteménye.

• Solymossy Sándor tudományos bevezetőjével: Nemzetközi rangú folklórkutató értő tanulmányával és jegyzeteivel ellátva.

• Kiemelkedően keresett antikvár hungaricum: Néprajzkutatók, magyartanárok, egyetemi hallgatók, népzenészek és a Franklin-sorozat gyűjtői által folyamatosan vásárolt tétel.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A magyar népköltészet, népzene és néprajz szerelmeseinek: Kallós Zoltán, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Kriza János munkásságának tisztelői számára.

• A drámai költészet és a balladák kedvelőinek: Akik rajonganak a sűrített drámaiságért és a megindító emberi sorstragédiákért.

• Magyartanároknak, bölcsészeknek és néprajzos diákoknak: A középkori motívumok, az archaikus népnyelv és a folklórműfajok tanulmányozásához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Franklin-Társulat Élő Könyvek sorozatának kiegészítésére.

✍️ A szerkesztőről: Solymossy Sándor (1864–1945) Solymossy Sándor magyar néprajzkutató, folklorista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar összehasonlító népmesekutatás és balladafilológia egyik legfontosabb úttörője. Munkásságában a népballadák eredetét, a vándormotívumokat és a keleti-nyugati párhuzamokat vizsgálta, feltárva a magyar néplélek legmélyebb, archaikus gyökereit.