Vajda János – Költemények

Leírás

Vajda János: Költemények – A magyar szimbolizmus és modern líra magányos előfutárának válogatott versei, a Gina-ciklus, Húsz év múlva, A virrasztók, Nádas tavon és a Montblanc-ember fensége, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Kozma Andor, Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXXVI. kötet, a Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadja a Franklin-Társulat (Budapest), aranyozott gerincű bibliofil antikvár kötet

🌲 Miről szól a könyv? A 19. század második fele legkülönösebb, leginkább félreértett, mégis a modern magyar lírát (különösen Ady Endrét) közvetlenül előkészítő költőzsenijének, Vajda Jánosnak (1827–1897) legszebb és legmélyebb költeményeit egybegyűjtő klasszikus válogatás. A kiadvány a neves Kisfaludy-Társaság hivatalos megbízásából látott napvilágot a budapesti Franklin-Társulat gondozásában a két világháború közötti korszak méltán reprezentatív és keresett sorozatában, az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXXVI. (36.) köteteként, a kiváló költő és műfordító, Kozma Andor értő bevezető tanulmányával.

A kötet Vajda János zaklatott, büszke és elszigetelt lelki világának legfontosabb lírai csúcsait tárja az olvasó elé:

• A végzetes Gina-szerelem és a nosztalgia lírája: A költő életét és művészetét évtizedeken át kísérő múzsa, Kratochwill Zsuzsanna (Gina) iránt táplált démoni, reménytelen vonzalom. Itt kap helyet a magyar szerelmi költészet egyik legmegrendítőbb elégikus remekműve, a Húsz év múlva, valamint a kései Harminc év után, amelyek az elillant ifjúságot és a csillagok magasságába emelt, örök szerelmet siratják.

• A Montblanc-ember és a magány fensége: A társadalomból és a kiegyezés korabeli Magyarország közéletéből kiábrándult költő büszke elvonulása. Az Úti vázlatok részeként megfogalmazott jégbe fagyott oromzat nemcsak természeti kép, hanem a meg nem értett, önmagát a közönség fölé emelő művészember örök metaforája.

• A természetfilozófiai és elégikus versek: A virrasztók, a Nádas tavon és az Üstökös, amelyek a kozmikus magányt, a megsemmisülés gondolatát és a létezés titkait fürkészik modern, impresszionista és szimbolista képekkel, jóval megelőzve saját korát.

• Közéleti és nemzeti számvetés: Az 1848-as szabadságharc egykori honvédjének keserű kiáltásai a megalkuvó, polgárosodó pesti világgal és a nemzeti eszmények elhalványulásával szemben.

Az Élő Könyvek sorozat e XXXVI. kötete a korszak kiemelkedő irodalomtörténeti dokumentuma: Kozma Andor bevezetője mély empátiával mutatja be a „magyar költészet sötét meteorjának” sorsát, aki a népi-nemzeti iskola epigonjai között egyedüliként merte megszólaltatni az egyetemes létharc, az elidegenedés és a modern dekadencia dallamait.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok megbecsült XXXVI. kötete: A két világháború közötti reprezentatív aranyozott sorozat ritkább, modernitást előlegező lírai tétele.

• A magyar modernizmus közvetlen előfutára: A Gina-versek és a filozofikus gondolati líra legteljesebb válogatása.

• A Kisfaludy-Társaság hivatalos felügyelete: Kozma Andor akadémiai szintű bevezető tanulmányával és értő válogatásában.

• Keresett antikvár klasszikus: Magyartanárok, egyetemi oktatók, modern lírát kedvelők és az Élő Könyvek sorozat gyűjtői által nagyra becsült darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A modern magyar líra és a szimbolizmus rajongóinak: Ady Endre, Baudelaire és Reviczky Gyula költészetének tisztelői számára.

• A mély szerelmi elégia és a kozmikus magány kedvelőinek: Akik keresik a lélek legintimebb, meg nem alkuvó vallomásait.

• Irodalomtörténészeknek, tanároknak és diákoknak: A kiegyezés utáni líra válságának és a modernitás kibontakozásának tanulmányozásához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Franklin-Társulat Élő Könyvek sorozatának kiegészítésére.

✍️ A szerzőről: Vajda János (1827–1897) Vajda János költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság tagja, a 19. század végi magyar költészet legmagányosabb óriása. Pesten született; 1848-ban honvédtisztként harcolt a szabadságharcban, amiért a szabadságharc leverése után besorozták a császári seregbe közkatonának. Évtizedeken át a pesti sajtó elismert, ám magányos és vitatott publicistája volt.

Költészetében a romantika pátoszát a modern ember idegenségérzetével, a végzetes szerelmi szenvedéllyel és az elégikus természeti reflexióval ötvözte. Magányos farkasként élt és alkotott; művészete és tragikus nagysága csak a Nyugat nemzedékének fellépésével nyerte el méltó elismerését.