Török Sándor – Bankett a kék szarvasban

Leírás

Török Sándor: Bankett a Kék Szarvasban – Szatirikus kisregény a kispolgári képmutatásról, pesti fanyar humor, társadalomkritika és emberi gyarlóságok, Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1964), klasszikus magyar széppróza, antikvár könyv

🍽️ Miről szól a könyv? (Egy zártkörű díszvacsora a Kék Szarvas vendéglő különtermében, az ünneplésre összegyűlt társaság felszínre törő irigysége, a pohárköszöntők álságossága mögött megbúvó intrikák, a kispolgári egzisztencia törékenysége és a morális kompromisszumok tragikomédiája, a 20. századi magyar próza mestere, Török Sándor tollából, a Magvető Kiadó gondozásában) A Bankett a Kék Szarvasban Török Sándor egyik legérettebb, legszellemesebb és leginkább időszerű szatirikus kisregénye. A szerző ebben a művében a rá jellemző finom iróniával és mély lélektani érzékenységgel bontja le az emberi kapcsolatokat mérgező látszatokat. A cselekmény gyújtópontja egy látszólag meghitt és megtisztelő esemény: barátok, kollégák és ismerősök gyűlnek össze a patinás Kék Szarvas vendéglőben, hogy megünnepeljenek egy sikeres pályatársat, ám az este előrehaladtával a protokolláris udvariasság álarca darabokra hullik.

A mű legfontosabb erényei és tematikus rétegei:

• A kispolgári morál metsző boncolása: A koccintások, a dicsérő szónoklatok és a túláradó jóindulat mögül fokozatosan előbújnak a rég elfojtott sérelmek, a szakmai féltékenység, a karriervágy és a megalkuvások sora.

• Klasszikus pesti humor és atmoszférateremtés: Török Sándor utánozhatatlan biztonsággal teremti meg a korszak fővárosi vendéglői hangulatát; a pincérek sürgölődése, a gőzölgő tálak és az egyre hangosabb borozgatás tökéletes díszletet ad a belső drámák kibontakozásához.

• Élő dialógusok és remek típusfigurák: A kisregény alakjai nem merev karikatúrák, hanem hús-vér emberek: a magát feláldozó feleség, a dörgölődző kolléga, az örökös vesztes és az önelégült ünnepelt – valamennyien a társadalmi tabuk és megfelelési kényszerek foglyai.

• Tömör, feszes és rendkívül szórakoztató szerkezet: A drámai egységet (egy helyszín, egyetlen este lefolyása) megőrző kisregény pergő ritmusú, tele váratlan elszólásokkal, fanyar aforizmákkal és pontos emberismerettel.

Ez a kötet a magyar szatirikus irodalom igazi gyöngyszeme, amely a caragialei vagy csehhovi hagyományokat idéző éleslátással szembesíti az olvasót a mindennapi hazugságokkal – kötelező darab a minőségi 20. századi magyar próza kedvelőinek.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A finom szatíra és a társadalomkritikus kisregények kedvelőinek: Azoknak, akik szeretik Kosztolányi Dezső, Örkény István vagy Karinthy Frigyes emberismeretét és fanyar humorát.

• A klasszikus pesti polgári miliő iránt nosztalgiázóknak: Olvasóknak, akik értékelik a vendéglői asztalok körül zajló, lélektanilag hiteles és szórakoztató dialógusokat.

• A Magvető Könyvkiadó 1960-as évekbeli kiadványai és a Török Sándor-életmű gyűjtőinek: Egy ritkább, a szerző ifjúsági művei (Kökörcsin utca, Csilicsala) mellett felnőtteknek szóló, briliáns intellektuális prózát bemutató kiadás.

✍️ A szerzőről: A magyar lélektani próza és szatíra érzékeny mestere Török Sándor (1904–1985) József Attila-díjas magyar író, műfordító, újságíró és antroposzfus, a 20. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb és legmélyebb humanizmusú alakja (Valaki kopog, A komstantini kaland, Kökörcsin utca). Míg a nagyközönség számára Csilicsala varázsló megteremtőjeként vált legendássá, felnőtteknek írt regényeiben és elbeszéléseiben a polgári társadalom rejtett törésvonalait, a belső magányt és az erkölcsi tartást vizsgálta kivételes nyelvi eleganciával. Tegye a kosárba még ma!