Tompa Mihály – Kisebb költemények

Leírás

Tompa Mihály: Kisebb költemények – Válogatott lírai versek, tájköltészet, elégikus reflexiók és a szabadságharc utáni nemzeti gyász himnuszai, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Császár Elemér, Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXV. kötet, a Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadja a Franklin-Társulat (Budapest), aranyozott gerincű bibliofil antikvár kötet

📜 Miről szól a könyv? A 19. századi magyar nemzeti líra nagy triumvirátusának (Petőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály) harmadik tagja, a hanvai lelkész-költő, Tompa Mihály (1817–1868) legszebb és legmaradandóbb lírai műveit összefoglaló klasszikus válogatás. A kiadvány a tekintélyes Kisfaludy-Társaság megbízásából látott napvilágot a budapesti Franklin-Társulat reprezentatív és népszerű sorozatában, az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXV. köteteként, a neves irodalomtörténész, Császár Elemér gondos szöveggondozásában és alapos bevezető tanulmányával.

A kötet Tompa gazdag lírai életművének legfontosabb, bensőséges és közéleti rétegeit tárja az olvasó elé:

• A nemzeti gyász és a vigasztalás költészete: Az 1848–49-es szabadságharc leverése és a világosi katasztrófa utáni Bach-korszak legbátrabb, jelképes erejű versei. Itt kap helyet a nemzeti emlékezetbe kitörölhetetlenül beégett A gólyához és a Levél egy kibujdosott barátom után, amelyek allegorikus képeikkel a megtört, üldözött nemzetnek adtak erőt és vigasztalást a legmélyebb önkényuralom idején.

• A gömöri táj és a természet lírája: Tompa kivételes finomsággal és mély empátiával szólaltatja meg a természet és a lélek rezdüléseit. A hanvai dombok, a virágok, a patakok és az évszakok változása nem puszta háttér nála, hanem az emberi mulandóság, az elégikus számvetés és a belső béke tiszta tükre.

• A barátság és az emberi számvetés elégikus hangjai: Az Arany Jánoshoz, Petőfihez és a barátokhoz fűződő mély ragaszkodás, valamint a költő saját betegeskedése, korai családi gyászai ihlette halk, tiszta erkölcsi méltóságú és bölcs reflexiók.

Az Élő Könyvek sorozat e XXV. kötete a két világháború közötti magyar polgári könyvkultúra igazi mintapéldája: Császár Elemér bevezetője szakszerűen, mégis olvasmányosan világítja meg Tompa Mihály helyét a magyar romantika és a népi-nemzeti irányzat csúcsán.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok elismert XXV. kötete: A két világháború közötti korszak egyik legértékesebb, filológiailag megbízható és bibliofil kivitelű sorozatának darabja.

• A Kisfaludy-Társaság hiteles kiadása: A Franklin-Társulat magas nyomdai színvonala, tiszta szedéstükre és klasszikus tipográfiája.

• Császár Elemér bevezető tanulmányával: Értő irodalomtörténeti kontextusba helyezett életmű-keresztmetszet.

• Keresett antikvár klasszikus tétel: Magyartanárok, irodalomtörténészek, a 19. századi magyar költészet tisztelői és az Élő Könyvek sorozat gyűjtői által nagyra becsült kiadvány.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A klasszikus magyar líra és a reformkori nemzeti költészet rajongóinak: Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Vajda János tisztelői számára.

• A történelmi és elégikus tájköltészet kedvelőinek: Akik értékelik a természet csendes szépségét és a mély gondolati lírát.

• Magyartanároknak, bölcsészhallgatóknak és diákoknak: A szabadságharc utáni passzív ellenállás és az allegorikus nemzeti költészet tanulmányozásához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Franklin-Társulat Élő Könyvek sorozatának hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Tompa Mihály (1817–1868) Tompa Mihály magyar költő, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a 19. századi népi-nemzeti költészet meghatározó vezéralakja. Rimaszombatban született szegény sorsú családban, tanulmányait Sárospatakon végezte. Fiatalkorában szoros barátságot kötött Petőfivel és Arannyal, alkotva az úgynevezett költői triumvirátust.

Lelkészi hivatását hűségesen gyakorolta Bején, Keleméren, majd haláláig Hanván. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején tábori lelkészként szolgált, majd a szabadságharc leverése után verseiért a császári hatóságok haditörvényszék elé állították és zaklatták. Virágregék című kötetével a hazai allegorikus mese- és regekincset gazdagította, míg elégikus lírájában a nemzet bánatát és a tiszta lelkiismeret megnyugvását énekelte meg mindmáig ható erővel.