Szűcs Sándor – A régi Sárrét világa

Leírás

Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa – Néprajzi és művelődéstörténeti alapmű az eltűnt pákászok, csikósok, pásztorok, réti emberek és betyárok titokzatos birodalmáról, Bolyai Akadémia könyvtára (Budapest, 1942), eredeti papírkötéses, rendkívül ritka néprajzi antikvár kiadás

🌊 Miről szól a könyv? A magyar néprajztudomány és a tájtörténeti irodalom egyik legértékesebb, leginkább megbecsült gyöngyszeme, a Sárrét és a Nagykunság legavatottabb krónikásának, Szűcs Sándornak (1903–1982) korszakos alapvetése. A mű a tudományos igényű, nemzetnevelő kiadványairól ismert budapesti Bolyai Akadémia gondozásában látott napvilágot a második világháború alatt, 1942-ben, a Bolyai Könyvtár sorozat részeként.

A kötet a folyószabályozások és lecsapolások előtti, mára végleg eltűnt vízi és mocsári világ, a Nagy- és Kis-Sárrét ősi életformáját és hiedelemvilágát menti át az utókor számára:

• Az ősi mocsárvilág és az ártéri gazdálkodás: Hogyan élt az ember az évszázadokon át járhatatlan, nádasokkal, lápi szigetekkel, erekkel és mocsarakkal borított bihari és békési tájon? A könyv részletesen bemutatja az ősi mesterségeket: a csíkászatot, a pákászatot, a madarászatot, a gyékény- és nádfeldolgozást, valamint a ladikos halászat fortélyait.

• Pásztorok, csikósok és gulyások rendje: A sárréti pásztorélet íratlan törvényei, a szilajpásztorkodás mindennapjai, a pásztorművészet (karcolt szarukürtök, sallangos ostorok, spanyolozott tükrösök), a számadók tekintélye és a bojtárok sorsa.

• A láp rejteke – Betyárok és bujdosók: A mocsárvilág nemcsak megélhetést, hanem biztos menedéket is nyújtott a szabadságharc utáni bujdosóknak, a szegénylegényeknek és a híres sárréti betyároknak, akiket a pandúrok a titkos vízi ösvények (gázlók) ismerete nélkül sohasem tudtak kézre keríteni.

• Hiedelmek, babonák és a láp mitológiája: A lidércek, a garabonciások, a táltos pásztorok, a sárkányok és a vadvizek szellemeinek világa, amelyet a modern kor racionalizmusa előtt a sárréti ember eleven valóságként élt meg.

A Bolyai Akadémia 1942-es kiadása azért bír kivételes filológiai és gyűjtői értékkel, mert Szűcs Sándor közvetlenül az utolsó öreg pásztoroktól, pákászok ivadékaitól és a réti emberektől gyűjtötte össze a még élő szóbeli emlékezetet, mielőtt az a modernizáció áldozatává vált volna.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• A magyar néprajz klasszikus forrásműve: A Sárrét vadvízi világának legteljesebb és legolvasmányosabb monográfiája.

• Bolyai Akadémia kiadása (Budapest, 1942): A háborús évek ritka, kis példányszámú művelődéstörténeti kötete.

• Autentikus forrásérték és ízes stílus: A tudományos pontosság és a szépirodalmi igényű táj- és emberábrázolás ötvözete.

• Kiemelkedően ritka antikvár hungarikum: Néprajzkutatók, helytörténészek, bihari és alföldi gyűjtők, valamint a hagyományos pásztor- és pákászkultúra iránt érdeklődők által folyamatosan keresett alapmű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A magyar néprajz és a puszták kultúrájának szerelmeseinek: Herman Ottó (A magyar halászat könyve), Györffy István és Ecsedi István munkáinak tisztelői számára.

• A vadvízi és mocsári életmód iránt érdeklődőknek: Fekete István természetregényei (Tüskevár, Téli berek) és a lápok világa iránt vonzódóknak.

• Bihari, békési és hajdúsági helytörténészeknek, múzeumi szakembereknek: A Sárrét lecsapolás előtti vízrajzi, társadalmi és nyelvi világának megismeréséhez.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A háború előtti ritka néprajzi könyvek és a Bolyai Könyvtár sorozat hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Szűcs Sándor (1903–1982) Szűcs Sándor etnográfus, író, muzeológus, a Karcagi Nagykun Múzeum egykori igazgatója, a Sárrét és a Nagykunság legavatottabb kutatója. Biharnagybajomban született; egész életét a szülőföld népélete, a sárréti pásztorkodás, a betyárvilág és a mocsárvidék kultúrájának feltárására szentelte.

Műveiben (A régi Sárrét világa, Szól a kakas már, Régi magyar vízivilág) a tudós szigorú forráskritikáját a népét mélyen ismerő és szerető ember meleg szívével és ízes, zamatos elbeszélői stílusával párosította.