Leírás

Szántó György: Mata-Hari – Életrajzi regény a legendás kémnőről, egzotikus táncok, világpolitikai intrikák és a párizsi végzet az I. világháború árnyékában, Erdélyi Szépmíves Céh (Kolozsvár, 1928), aranyozott vászonkötéses erdélyi könyvritkaság az antikváriumban.

Bürger György tulajdona és Ex Librise aláírva – számozott példány 505

💃 Miről szól a könyv? A két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik legsikeresebb, leginkább sodró lendületű és egzotikus témájú regénye, amelyet a vaksága ellenére kivételes látomással alkotó Szántó György (1893–1961) vetett papírra. A kötet 1928-ban jelent meg Kolozsváron a legendás Erdélyi Szépmíves Céh (ESZC) gondozásában, annak reprezentatív, aranyozott vászonkötéses sorozatában.

A mű az I. világháború leghíresebb és legrejtélyesebb kémnőjének, a holland származású Margaretha Geertruida Zelle-nek, művésznevén Mata-Harinak („A hajnal szeme”) tragikus életútját eleveníti meg. A szerző pazar atmoszférateremtő erővel mutatja be a jávai hindu templomi táncok egzotikumát imitáló, Párizs szalonjait és a Belle Époque világát meghódító dívát. A cselekmény hátterében az európai nagyhatalmak titkosszolgálatainak kíméletlen harca, diplomáciai cselszövések, valamint a lövészárkok pokla húzódik meg. Szántó György nem pusztán kémregényt írt: Mata-Harit a történelem foglyaként, egy gátlástalan és férfiközpontú politikai gépezet kiszolgáltatott, végzetes áldozataként ábrázolja, akit 1917-ben a francia hadbíróság hazaárulás vádjával golyó általi halálra ítélt. A regény az érzékiség, a belső magány és a hatalmi cinizmus lenyűgöző lélektani tablója.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Erdélyi Szépmíves Céh korai aranykora (1928): Az ESZC fennállásának korai szakaszában megjelent, jellegzetes gazdag aranyozással díszített vászonkötés.

• Történeti és lélektani mélység: Nem felszínes kalandregény, hanem az I. világháború kulisszái mögé tekintő, érzékeny korrajz és női sorstragédia.

• Szántó György sajátos stílusa: A vak író érzéki, színekben, illatokban és hangulatokban rendkívül gazdag prózanyelve.

• Ritka bibliofil gyűjtői darab: Az erdélyi könyvművészet és az ESZC kiadványok gyűjtői körében kifejezetten ritka, nagy becsben tartott tétel.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Az Erdélyi Szépmíves Céh gyűjtőinek: Kós Károly, Tamási Áron, Nyirő József vagy Makkai Sándor ESZC-kiadásainak hűséges olvasóinak.

• A történelmi életrajzok és az I. világháború korszaka iránt érdeklődőknek: Akiket vonzanak a századelő titkosszolgálati játszmái és a Belle Époque világa.

• Szántó György munkásságának tisztelőinek: A Bábel tornya, a Stradivari vagy a Fekete éveim mellé, az írói pálya egyik legizgalmasabb állomásaként.

• Antikvár könyvritkaságok kedvelőinek: Akik a két világháború közötti erdélyi könyvkiadás legszebb kötéseit keresik.

✍️ A szerzőről: Szántó György (1893–1961) Szántó György József Attila-díjas erdélyi magyar író, festőművész és díszlettervező. Vágújhelyen született, építészetet és festészetet tanult Budapesten. Az I. világháború frontján fejsérülést szenvedett, amelynek következtében fél szemére megvakult, majd az 1920-as évek elején Aradon a másik szemének világát is elveszítette.

A teljes vakság sem törte meg alkotóerejét: belső látásból, diktálás útján hozta létre hatalmas terjedelmű és páratlanul vizuális hatású életművét. Az Erdélyi Helikon alapító tagjaként a transzilván szellemi élet meghatározó személyisége volt. Történelmi regényeiben (Bábel tornya, A boszorkány, Kastély) és életrajzi műveiben (Stradivari, Voltaire) a kultúra védelme, az egyetemes emberi értékek felmutatása és az alkotó ember küzdelme áll a középpontban. 1947-ben Magyarországra költözött, ahol haláláig a történelmi és zenetörténeti próza elismert mestereként alkotott.