Sütő András – Sikaszói fenyőforgácsok

Leírás

Sütő András: Sikaszói fenyőforgácsok – Esszék, tárcák, vallomások, természet és szülőföld a Hargita alján, Erdélyi Gondolat Könyvkiadó (Székelyudvarhely, 2007), puhatáblás erdélyi antikvár kötet

🌲 Miről szól a könyv? A 20. századi erdélyi magyar próza- és drámairodalom monumentális egyéniségének, a Herder- és Kossuth-díjas Sütő Andrásnak (1927–2006) posztumusz gondozásban megjelent, rendkívül bensőséges esszé- és tárcagyűjteménye. A mű 2007-ben látott napvilágot Székelyudvarhelyen, a nemzeti hagyományokat hűségesen ápoló Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kiadásában.

A kötet gerincét az író sikaszói menedékében született, vagy ahhoz szorosan kapcsolódó írásai alkotják. Sikaszó – a Hargita fenyvesei közé ékelt, hegyi patak csobogásától hangos csendes kistelepülés – Sütő András számára nem csupán hétvégi pihenőhely volt, hanem a lélek tisztítótüze, a történelem viharaiból, a cenzúra és a megfigyelések fullasztó világából való visszahúzódás szentélye. A „fenyőforgácsok” metaforája a szellemi műhely hulladékát és apró kincseit jelenti: villanásnyi megfigyeléseket, tárcákat, természetrajzokat, baráti emlékezéseket és mélyfilozófiai tűnődéseket.

Sütő tollán a havasi táj, a fenyőillat, a fakitermelők és erdei emberek egyszerű, tiszta világa közvetlen párhuzamba áll a kisebbségi lét legnehezebb sorskérdéseivel: az anyanyelv megtartásával, az elvándorlás fájdalmával, a szülőföldhöz való rendíthetetlen hűséggel. Az író utánozhatatlan, biblikus és népi fordulatokkal gazdagon átszőtt, zengő mondatai ebben a kötetben a legmelegebb tónusban szólalnak meg: a küzdelmeket és a veszteségeket a bölcs öregkor békéje és a természet örökkévalóságába vetett hite oldja fel.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Sütő András kései, posztumusz műhelye (2007): A szerző halála után közreadott, megrázó és felemelő írások gyűjteménye.

• Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó gondozása: Székelyudvarhelyi helyi kiadvány, amely szervesen kötődik a Hargita vidékéhez.

• A sikaszói menedék mítosza: Intim betekintés az író magánéletébe, alkotói műhelyébe és természetszeretetébe.

• Keresett erdélyi memoár- és esszékötet: Sütő András tisztelői, erdélyi gyűjtők és az anyanyelvi kultúra elkötelezett olvasói számára nélkülözhetetlen darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Sütő András életművének gyűjtőinek: Az Anyám könnyű álmot ígér, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat vagy a Balkáni gerle olvasói számára.

• A székelyföldi és hegyvidéki táj szerelmeseinek: Akiket vonz a Hargita fenyveseinek csendje, a havasok és a patakparti magány.

• Az erdélyi sors- és esszéirodalom tisztelőinek: Kós Károly, Tamási Áron, Illyés Gyula vagy Bözödi György gondolatvilágának híveinek.

• Antikvár könyvvásárlóknak: A 2000-es évek erdélyi kiadói ritkaságainak gyűjtői polcára.

✍️ A szerzőről: Sütő András (1927–2006) Sütő András Herder-, Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar író, drámaíró, esszéista, a 20. századi magyar nemzeti irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja. Pusztakamaráson született mezőségi földműves családban, tanulmányait Kolozsváron és Nagyenyeden végezte. Évtizedeken át a marosvásárhelyi Új Élet főszerkesztője, a Romániai Magyar Írók Szövetségének alelnöke volt.

Munkássága az 1970-es évektől a romániai magyarság jogfosztottsága és asszimilációja elleni bátor intellektuális küzdelem szimbólumává vált. Olyan korszakos drámákat írt, mint az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel, valamint a Szuzai menyegző. 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogrom során súlyosan bántalmazták, elveszítette egyik szeme világát, ám törhetetlen méltósággal folytatta az írást és a közéleti tanúságtételt. Művészete a magyar próza stiláris csúcsa és a megmaradás örök erkölcsi kátéja.