Publius Vergilius Maro – Aeneise

Leírás

Publius Vergilius Maro: Aeneise (Aeneis) – A római irodalom halhatatlan nemzeti eposza, Trója pusztulása, Dido szerelme és Róma alapítása, fordította Baróti Szabó Dávid, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Radó Antal, Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) R. T. (Budapest, 1928, Magyar Könyvtár sorozat), klasszikus antikvár kötet

🏛️ Miről szól a könyv? Az ókori római költészet és az egyetemes világirodalom egyik legmonumentálisabb alkotása, Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70 – Kr. e. 19) tizenkét énekből álló nemzeti hőskölteménye, az Aeneis (a korabeli helyesírással: Aeneise). A kötet a neves budapesti Lampel R. Könyvkereskedése (Wodianer F. és Fiai) gondozásában látott napvilágot 1928-ban, a népszerű és nagy művelődéstörténeti jelentőségű „Magyar Könyvtár” sorozat részeként, a kiváló irodalomtörténész és szerkesztő, Radó Antal bevezetésével és gondos filológiai jegyzeteivel.

Az eposz a homéroszi hagyományokat (Iliász, Odüsszeia) folytatva és újjáteremtve beszéli el Aeneas (Aeneás), a trójai herceg küzdelmes sorsát és küldetését. Miután a görögök felgyújtják és lerombolják Tróját, Aeneas az istenek parancsára hajóra száll az életben maradt trójaiakkal, idős apjával, Anchisesszel és fiával, Ascaniusszal, hogy új hazát alapítson a nyugati partokon:

• A bolyongás és Karthágó tragédiája (I–VI. ének): A viharok tépázta trójaiak Karthágóban találnak menedéket. Aeneas és a pun királynő, Dido között végzetes szerelem lobban fel, ám a Jupiter parancsára elinduló hős elhagyja az asszonyt, aki máglyán vet véget életének, örök gyűlöletet esküdve Róma és Karthágó közé. Aeneas ezután leszáll a túlvilágra (alvilágjárás), ahol atyja szelleme elé tárja a jövőt: a még meg nem született római hősök, köztük Augustus császár dicsőségét.

• A harc és a honalapítás Latiumban (VII–XII. ének): A trójaiak megérkeznek Itáliába, a Tiberis torkolatához. Latinus király szövetséget kínál és leányát, Laviniát Aeneasnak ígéri, ám a felbőszített rutulus vezér, Turnus véres háborút indít ellenük. Az eposz csúcspontja Aeneas és Turnus párviadala, amely megpecsételi az új birodalom, Róma dicsőséges jövőjének alapjait.

A Lampel R. 1928-as kiadása a magyar klasszika-fordítás egyik legfontosabb mérföldkövét használja: a jezsuita költő és nyelvújító Baróti Szabó Dávid (1739–1819) zengő, tiszta magyar hexametereit, amelyeket Radó Antal értő kézzel és korszerűsített formában állított a 20. századi magyar olvasóközönség szolgálatába.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• A latin irodalom abszolút csúcsa: Róma eredetmítosza, az önfeláldozás, a jámborság (pietas) és a történelmi sorsszerűség örök művészi megfogalmazása.

• A Lampel R. 1928-as kiadása (Magyar Könyvtár): A két világháború közötti korszak igényes, diákok és értelmiségiek számára szerkesztett autentikus kiadványa.

• Baróti Szabó Dávid veretes hexameterei: A magyar időmértékes verselés iskolateremtő csúcsteljesítménye Radó Antal bevezetőjével.

• Keresett antikvár klasszikus ritkaság: Latinisták, bölcsészek, ókorkutatók és a klasszikus magyar eposzfordítások gyűjtői által nagyra becsült darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Az ókori irodalom és az antik eposzok rajongóinak: Homérosz (Iliász, Odüsszeia), Ovidius és Horatius olvasói számára.

• A római történelem és mitológia szerelmeseinek: Akiket vonz a trójai háború utóélete, Dido tragédiája és Augustus aranykora.

• Klasszika-filológusoknak, egyetemi és középiskolai tanároknak, diákoknak: Kötelező és elengedhetetlen világirodalmi forrásként.

• Antikvár könyvvásárlóknak: A Lampel R. / Magyar Könyvtár sorozatának klasszikus darabjai közé.

✍️ A szerzőről: Publius Vergilius Maro (Kr. e. 70 – Kr. e. 19) Publius Vergilius Maro az ókori római irodalom legnagyobb epikus és pásztorköltője, az augustusi aranykor szellemi vezéralakja. Az észak-itáliai Andes faluban született (Mantova közelében), Cremonában, Milánóban és Rómában tanult. Pártfogója, Maecenas, valamint maga Augustus császár révén a római szellemi élet legmegbecsültebb költőjévé vált.

Munkásságát a pásztori idillt felmutató Bucolica (vagy Eclogák) költeményeivel kezdte, majd a földművelés és a vidéki munka dicséretét megéneklő Georgica után tizenegy éven át dolgozott monumentális főművén, az Aeneis-en. Halála előtt művét még befejezetlennek érezte, s elrendelte annak elégetését, ám Augustus császár parancsára barátai megmentették a kéziratot a világ számára. Hatása az európai kultúrára felmérhetetlen: Dante az Isteni színjátékban Vergiliust választotta bölcs alvilági vezetőjéül, és az eposzköltészet mintaképévé vált Tassótól Zrínyi Miklóson és Vörösmartyn át Miltonig.