Plautus – Terentius – Római vígjátékok

Leírás

Plautus – Terentius: Római vígjátékok – Klasszikus antik komédiák, A hetvenkedő katona, A bögre, Az androsi lány és Az éntársam, Európa Könyvkiadó (1961, A világirodalom klasszikusai) és bibliofil antikvár ritkaság

Meta leírás (SEO): Az antik római komédia remekei, Plautus és Terentius: Római vígjátékok (Európa 1961). Vászonkötéses díszkiadás. Rendelje meg antikváriumunkból!

🎭 Miről szól a kötet? (A római fórum és utca pezsgő forgataga, ravasz rabszolgák fortélyai, fösvény öregek, gőgös zsoldosok, szerelmi bonyodalmak és a modern európai vígjáték születése) A Római vígjátékok című reprezentatív gyűjtemény az ókori latin irodalom, az antik színházkultúra és az egyetemes komédiafejlődés legcsiszoltabb, legolvasmányosabb és leghitelésebb alapalkotása. Az 1961-ben az Európa Könyvkiadó gondozásában – a legendás, aranyozott gerincű A világirodalom klasszikusai sorozatban – megjelent vászonkötéses kötet a két legnagyobb római vígjátékíró, Titus Maccius Plautus és Publius Terentius Afer legmaradandóbb, legfontosabb színpadi remekléseit fogja egybe.

A gyűjtemény legfőbb pillérei és színháztörténeti rétegei:

• Plautus vaskos humora és pörgős helyzetkomikuma: A népi ízléshez közel álló, harsány, szójátékokban gazdag darabok, köztük a kérkedő katona alakját megteremtő A hetvenkedő katona (Miles Gloriosus), az elásott aranyát féltő vénember klasszikus típusa A bögre (Aulularia), valamint a cselszövő rabszolgák diadalútja.

• Terentius lélektani finomsága és humanizmusa: A görög újkomédiát (különösen Menandroszt) követő, csiszoltabb nyelvezetű, a jellemformálásra és az emberi kapcsolatokra fókuszáló művek (Az androsi lány, Az önkínzó, A testvérek), melyek az emberség és megbocsátás örök mondását („Ember vagyok, semmi sem idegen tőlem, ami emberi”) hagyták az utókorra.

• Molière és Shakespeare közvetlen forrásvidéke: A félreértéseken, ikerpárok cseréjén, lelepleződéseken és szerelmi akadályokon alapuló reneszánsz és újkori vígjátékirodalom mintapéldái.

• Gördülékeny, zengő és rendkívül scannálható formanyelv: A latin alexandrinusok és jambusok zeneiségét kiváló műfordítók (többek között Devecseri Gábor, Kárpáty Csilla és Marót Károly) ültették át magyar nyelvre, ami garantálja a rendkívül lüktető, felemelő és scannálható olvasási élményt.

Ez a könyv a klasszikus derűnek, az antik emberismeretnek és az európai drámai kánon fundamentumának az örök mementója – olyan forrásértékű kötet, amely egyetlen színházkedvelő, filológus, diák és igényes antikvár könyvtár polcáról sem hiányozhat.

📚 Kinek ajánljuk ezt a klasszikus komédiakötetet?

• Az ókori irodalom és a színháztörténet tisztelőinek: Mindazoknak, akik közvetlenül a forrásból szeretnék megismerni az újkori európai vígjáték archetípusait.

• „A világirodalom klasszikusai” sorozat gyűjtőinek: Azoknak a bibliofileknek, akik hiánytalanul szeretnék polcukon tudni az Európa Kiadó tekintélyes, félvászon/vászonkötéses alapsorozatát.

• Bölcsészhallgatóknak, latin szakosoknak és magyartanároknak: Mivel a kötet a felsőoktatási és középiskolai klasszika-filológiai és drámatörténeti tananyag nélkülözhetetlen szöveggyűjteménye.

✍️ A szerzőkről: Az antik római színjátszás két legnagyobb komédiaszerzője Titus Maccius Plautus (i. e. kb. 254–184) és Publius Terentius Afer (i. e. kb. 185–159) a római irodalom aranykorát megelőző időszak legfontosabb színpadi alkotói (A hetvenkedő katona, A bögre, Amphitruo, illetve Az androsi lány, Az éntársam, Phormio). Míg Plautus az eleven népi szókinccsel, a pergő cselekménnyel és a groteszk helyzetekkel nevettetett, addig Terentius az elegáns dialógusokkal és az erkölcsi tanulságokkal gazdagította a színpadot, közösen szerezve elévülhetetlen érdemeket a világirodalmi komédia műfajának megteremtésében. Tegye a kosárba még ma!

Tartalom