Magyar népdalok

Leírás

Magyar népdalok – A magyar néplélek legszebb lírai énekei, szerelmi dalok, bujdosó- és katonaénekek, keservek, tréfás és bordalok, sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Solymossy Sándor, Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXXIX. kötet, a Kisfaludy-Társaság megbízásából kiadja a Franklin-Társulat (Budapest), aranyozott gerincű bibliofil antikvár kötet

🌾 Miről szól a könyv? A magyar népi kultúra és szellemi örökség legbensőségesebb, legtisztább forrását bemutató reprezentatív gyűjteményes kötet. A kiadvány a tekintélyes Kisfaludy-Társaság megbízásából látott napvilágot a budapesti Franklin-Társulat gondozásában a két világháború közötti időszak méltán híres és nagy tekintélyű sorozatában, az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok XXXIX. (39.) köteteként – közvetlenül megelőzve és eszmeileg kiegészítve a sorozat XL. kötetét alkotó balladaváltozatokat. A népdalok válogatását, szakszerű csoportosítását és a kísérő etnográfiai tanulmányt a korszak elismert folklórtudósa, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Solymossy Sándor (1864–1945) készítette.

A kötet a hagyományos paraszti világ érzelmi skálájának legszebb énekeit tárja az olvasó elé:

• Szerelmi dalok és párosítók: A bimbózó vonzalomtól, az eltitkolt sóhajoktól és a boldog beteljesüléstől a féltékenységen át a csalódásig és a szakításig ívelő, utolérhetetlen képgazdagságú lírai énekek.

• Bujdosó- és rabénekek, keservek: A szülőföld elhagyására kényszerült, idegen földön sínylődő ember bánata, az árvaság, a szegénység és az otthontalanság fájdalmas lírai megfogalmazásai.

• Katonadalok és verbunkosok: A regrutázás, a kaszárnyaélet és a háborús búcsúzás drámai pillanatai a besorozott legények és a hátrahagyott kedvesek szemszögéből.

• Tréfás dalok, mulató- és bordalok: A magyar falu eleven humora, az életkedv, a lakodalmi és farsangi jókedv sziporkázó, ritmikus énekei.

Solymossy Sándor bevezető tanulmánya komoly filológiai és kultúrtörténeti alapvetés: részletesen bemutatja a magyar népdal fejlődéstörténetét, a szimbolikus természetképek szerepét a párhuzamos szerkesztésben, valamint a népköltészet termékenyítő hatását a 19–20. századi magyar műköltészetre, Petőfitől és Aranytól egészen Adyig és a Nyugat nemzedékéig.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Az Élő Könyvek – Magyar Klasszikusok elismert XXXIX. kötete: A Franklin-Társulat klasszikus sorozatának közvetlenül a balladás kötet elé illeszkedő, hiánytalan folklórdarabja.

• A legszebb autentikus lírai népdalok kincsestára: Az anyaországi, erdélyi, felvidéki és délvidéki magyar nyelvterület reprezentatív énekei.

• Solymossy Sándor tudományos bevezetőjével: Autentikus szövegválogatás megbízható néprajzi kommentárokkal ellátva.

• Keresett antikvár hungaricum: Néprajzkutatók, népzenészek, magyartanárok, egyetemi hallgatók és a Franklin-sorozat gyűjtői által megbecsült darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A magyar folklór, népdal és népzene szerelmeseinek: Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei gyűjtéseinek tisztelői számára.

• A klasszikus líra és a természeti költészet kedvelőinek: Akik értékelik a sallangmentes, tiszta érzelmeket és az archaikus magyar nyelvet.

• Pedagógusoknak, bölcsészeknek és néprajzos hallgatóknak: A népköltészet motívumkincsének, a párhuzamos természeti metaforáknak és a ritmikának a tanulmányozásához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Franklin-Társulat Élő Könyvek sorozatának hiánytalanítására.

✍️ A szerkesztőről: Solymossy Sándor (1864–1945) Solymossy Sándor néprajzkutató, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a kolozsvári, majd a szegedi egyetem tanára. A magyar összehasonlító folklórtudomány egyik megalapozója, aki a népballadák, népmesék és népdalok összefüggéseit, keleti gyökereit és európai kapcsolódásait kutatva nemzetközi elismertséget szerzett a magyar néprajztudománynak.