Képes Géza – Csigaház

Leírás

Képes Géza: Csigaház – Versek – A magyar lírai modernizmus és a finnugor rokontudat mesterének érett gondolati lírája, a belső menedék, a klasszikus formafegyelem és a létösszegzés költészete, Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1973), egészvászon kötéses, eredeti védőborítós antikvár kiadás

🐚 Miről szól a könyv? A 20. századi magyar költészet és műfordítás-irodalom egyik legműveltebb, legszélesebb horizontú alkotójának, a finnugor, skandináv, keleti és klasszikus antik irodalmak elhivatott közvetítőjének, Képes Gézának (1907–1989) érett költői korszakát összegző verseskötete. A mű a rangos budapesti Magvető Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 1973-ban.

A kötet címadó metaforája, a Csigaház a modern ember és a törékeny intellektus belső védekező reflexióját jelképezi a zajos, technicizálódó és ideológiákkal terhelt külvilággal szemben:

• A csigaház mint belső menedék és szellemi erőd: Nem a gyáva menekülés, hanem az önazonosság és az emberi autonómia megőrzésének szimbóluma. A lírai én visszavonul saját tapasztalatai, emlékei és szellemi világa bástyái mögé, hogy onnan vizsgálja a létezés egyetemes törvényszerűségeit.

• Klasszikus fegyelem és európai távlatok: Kepes Géza költészetében a tiszta forma, a szonett és a klasszicizáló ritmika a modern képi világgal ötvöződik. Világirodalmi tájékozottsága – Babits és Szabó Lőrinc szellemi rokonságában – minden sorban érezhető, átitatva a verseket az ókori görög, perzsa, finn és észt mítoszok motívumaival.

• Az öregedés és az idő fensége: Az 1970-es évek elején született versek mély számvetést végeznek a fiatalsággal, az elmúlással, a történelem viharaival és a barátok elvesztésével, tiszta derűvel és rezignált nyugalommal fogadva a sors kérlelhetetlenségét.

• A szülőföld és az archaikus gyökerek: A felvidéki-zempléni tájak (Mikes, Köveskút emléke), a természet csendje és a nyelv teremtő erejének tisztelete.

A Magvető Könyvkiadó 1973-as kiadása a szerző életművének leginkább letisztult szellemi dokumentuma, amely az elmélyült, filozofikus és klasszikus hangzású líra kedvelőinek nyújt maradandó intellektuális élményt.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Képes Géza érett lírai életművének csúcsa: A belső szabadság és a filozófiai önvizsgálat költeményei.

• Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1973): Korhű, igényes tipográfiájú vászonkötéses kiadvány eredeti védőborítóval.

• Egyedülálló formai és nyelvi gazdagság: A világirodalmi műveltség és a magyar költői hagyomány harmonikus találkozása.

• Keresett antikvár lírai tétel: A 20. századi magyar költészet gyűjtői, irodalomtörténészek, műfordítók és verskedvelők által nagyra becsült darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A gondolati és intellektuális líra kedvelőinek: Babits Mihály, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula olvasói számára.

• A világirodalmi távlatok és mitológiai párhuzamok tisztelőinek: Akik a versben nemcsak érzelmet, hanem mély kultúrtörténeti tudást is keresnek.

• Magyartanároknak, filológusoknak és bölcsészeknek: A 20. századi magyar műfordítói nemzedék önálló költői hangjának elemzéséhez.

• Költészeti könyvgyűjtőknek: A Magvető 1970-es évekbeli klasszikus verses sorozatainak hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Képes Géza (1907–1989) Képes Géza József Attila-díjas magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Köveskúton (ma Hernádköveskút része) született; Eötvös-kollégistaként végzett a budapesti egyetemen.

A 20. század egyik legkiválóbb magyar műfordítója volt: a finn Kalevala, perzsa, arab, észt, török és ókori klasszikusok magyarra ültetőjeként felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar kultúrának. Saját költészetében a formai fegyelmet, az intellektuális reflexiót és a humanista értékek védelmét helyezte a középpontba.