Jékely Zoltán – Csillagtoronyban

Leírás

Jékely Zoltán: Csillagtoronyban – Válogatott és új versek (1931–1968), az erdélyi melankólia, a balladai látomások, az elmúlás és a transzcendens magány költészete, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1969), vászonkötéses reprezentatív bibliofil antikvár verseskötet

🌌 Miről szól a verseskötet? (A kolozsvári és enyedi tájak kísértő emlékezete, a magányos lélek felülemelkedése a múló időn a képzeletbeli „csillagtorony” ormán, a középkori balladák tragikus méltósága, a halálközelség és a szerelem elválaszthatatlan összefonódása, valamint a Nyugat harmadik nemzedékéhez kapcsolódó költőfejedelem közel négy évtizedes lírai szintézise a Szépirodalmi Könyvkiadó 1969-es reprezentatív kiadásában) Jékely Zoltán Csillagtoronyban című kötete a XX. századi modern magyar líra, az erdélyi elégikus költészet és a neoromantikus látomásosság egyik legcsiszoltabb, legmélyebb és legfontosabb mérföldköve. Az 1969-ben a Szépirodalmi Könyvkiadónál napvilágot látott nagyszabású gyűjtemény az 1931 és 1968 közötti időszak legszebb verseit fogja össze új költeményekkel kiegészítve, megkoronázva a szerző lírai életművének érett korszakát.

A kötet legfőbb lírai rétegei és poétikai sajátosságai:

• A csillagtorony mint a lélek menedéke: A földi mulandóság, a történelem zajai és a politikai viharok elől az égi távlatokba, a tiszta magányba és a kozmikus csöndbe visszahúzódó alkotó meditációi.

• Erdélyi tájak, temetők és romok: A szülőföld mítosza, a Fehér-Küküllő völgye, a kolozsvári Házsongárdi temető csendje és a pusztuló műemlékek iránti mély pietás; Jékely költészete a veszteség és a kulturális emlékezet legfinomabb rekviemje.

• Balladisztikus hangvétel és mitikus képalkotás: A középkori legendák, a vándorélet, a kísértetek és az archaikus végzetmotívumok természetes eleganciával olvadnak egybe a modern ember szorongásaival.

• Gördülékeny, zenei és rendkívül scannálható versformálás: A fegyelmezett ritmika, a tiszta rímek, a halk szavú elégia és a látomásos képek garantálják a lélekemelő, megrázó és intellektuális olvasási élményt.

Ez a kötet a magyar nosztalgia és elégia legnemesebb megtestesülése, a lélek halhatatlanságába vetett hit és a klasszikus könyvkiadás méltó darabja – olyan forrásértékű kötet, amely egyetlen verskedvelő bibliofil, Erdély szellemiségét tisztelő olvasó és reprezentatív antikvár könyvtár polcáról sem hiányozhat.

📚 Kinek ajánljuk ezt a reprezentatív versgyűjteményt?

• A Nyugat harmadik nemzedéke és az újholdas költészet kedvelőinek: Mindazoknak, akik Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János vagy Áprily Lajos költészetének magasrendű esztétikai világát keresik.

• Az erdélyi magyar irodalom és a Házsongárd-kultusz tisztelőinek: Azoknak az olvasóknak, akik szeretik a történelmi mélységű, tájba ágyazott, elégikus hangulatú verseket.

• A Szépirodalmi Könyvkiadó klasszikus kiadványait gyűjtő bibliofileknek: Mivel a kötet Jékely életművének egyik legkeresettebb, átfogó szintézise a szerző életéből.

✍️ A szerzőről: Az elégia és a balladai melankólia mestere Jékely Zoltán (1913–1982) Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Áprily Lajos fia (Éjszakai kiáltás, A halászómacska uccája, Medárdus, Csillagtoronyban, Az idők vándora). Lírájában páratlan érzékenységgel ötvözte a kolozsvári humán műveltséget, a reneszánsz és középkori kultúra iránti rajongást és a modern kor elidegenedése ellen védelmet nyújtó erdélyi hagyományt, elévülhetetlen érdemeket szerezve a XX. századi magyar költői nyelv nemesítésében. Tegye a kosárba még ma!