Illyés Gyula – Ebéd a kastélyban

Leírás

Illyés Gyula: Ebéd a kastélyban – Életrajzi regény, a pusztai cselédgyerek és az arisztokrata grófnő találkozása a történelmi sorsforduló tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1962), első kiadás, félvászon kötéses antikvár kiadvány

🏰 Miről szól a könyv? A 20. századi magyar irodalomfejedelem, a háromszoros Kossuth-díjas Illyés Gyula (1902–1983) egyik legszemélyesebb, legizgalmasabb és legmélyebb lélektani-történelmi önéletrajzi regénye. A mű a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 1962-ben, s a legendás Puszták népe szerves folytatásának, párdarabjának és történelmi távlatú felülvizsgálatának tekinthető.

A regény alaphelyzete rendkívül sűrített, drámai és szimbolikus:

• A rendhagyó ebéd és a történelmi szerepcsere: 1945 után, a földosztást és az úri világ összeomlását követően a költő visszatér ifjúkora helyszínére, a dunántúli puszta vidékére. Meghívást kap egykori uraik, a hajdani nagybirtokos grófi család még élő tagjától – a kitelepítés és vagyonvesztés után a saját egykori kastélya cselédlakásába kényszerült, idős grófnőtől.

• Két világ találkozása egy asztalnál: Az egykori mezítlábas pusztai cselédgyerek – aki immár az ország ünnepelt írója és szellemi vezére – és a kastély egykori úrnője együtt ül le egy szerény ebédhez. A porcelántányérok és az ezüst evőeszközök megmaradt darabjai között nem a bosszú vagy a gőg dominál, hanem a megrendítő emberi méltóság és a közös, elkerülhetetlen történelmi sors szembesülése.

• A puszta népe és az úri Magyarország számvetése: Illyés felidézi gyermekkori megaláztatásait, a kastély parkjának tiltott világát, az inasok, béresek és cselédek nehéz sorsát, de a győztes fölénye helyett a megértés, a humanizmus és a történelmi szükségszerűség bölcseletével vizsgálja a letűnt arisztokrácia tragédiáját is.

• Az illyési esszéregény csúcsa: A mű ötvözi az önéletrajzi emlékezést, a társadalomlélektant, a finom öniróniát és a feszült párbeszédeket, felmutatva, hogy az igazi emberség minden társadalmi rangnál és történelmi viharnál maradandóbb.

A Szépirodalmi Könyvkiadó 1962-es első kiadása a Kádár-kori irodalmi enyhülés egyik legnagyobb visszhangot kiváltó, korszakos könyvsikere volt, amely mindmáig a 20. századi magyar társadalmi emlékezet kötelező darabja.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Illyés Gyula korszakos önéletrajzi regénye: A Puszták népe szellemi betetőzése és felnőttkori folytatása.

• Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1962): A mű ritkább, legelső önálló keménytáblás/félvászon kiadása.

• Egyedülálló társadalomtörténeti kordokumentum: A háború utáni arisztokrata sors és a felemelkedő népi írósors drámai párhuzama.

• Keresett antikvár klasszikus: Történészek, irodalmárok, Illyés-gyűjtők, magyartanárok és az igényes memoárirodalom kedvelői által folyamatosan keresett alapmű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A 20. századi magyar történelem és memoárok iránt érdeklődőknek: Németh László, Déry Tibor és Márai Sándor olvasói számára.

• A Puszták népe tisztelőinek: Akik kíváncsiak a cselédsorból indult költő és az egykori urak kései, megrázó találkozására.

• Bölcsészhallgatóknak, szociológusoknak és tanároknak: A társadalmi mobilitás, a feudális maradványok felszámolása és a 20. századi magyar esszéregény tanításához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A 20. századi klasszikus magyar próza első kiadásainak gyűjtőinek.

✍️ A szerzőről: Illyés Gyula (1902–1983) Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb szellemi vezéregyénisége. A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán született cselédcsaládban; párizsi emigrációja és a Nyugat körében való indulása után a népi mozgalom vezéralakjává és a Válasz folyóirat szerkesztőjévé vált.

Szociográfiájával (Puszták népe), történelmi drámáival (Fáklyaláng, Dózsa György) és prófétai erejű verseivel (Egy mondat a zsarnokságról, A reformáció genfi emlékműve előtt) a nemzeti önismeret, az emberi szabadság és a felelősségvállalás örök érvényű szószólója lett.