12,00 RON
Szerző: Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Szerkesztő: Lukács György
Mátrai László
Fogarasi Béla
Borító:
Fotó, grafika:
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadási év: 1955
Sorozat: Filozófiai írók tára
ISBN:
Kötés: keménytábla
Lapszám: 368
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 210 x 150 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.
Esztétikai előadások II.
| Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá (folytatás) | |
| A klasszikus művészeti forma | |
| Bevezetés. A klasszikusról általában | 3 |
| A klasszikus önállósága mint a szelleminek és természeti alakjának kölcsönös áthatása | 7 |
| A görög művészet mint a klasszikus eszmény valóságos létezése | 12 |
| Az alkotó művész helyzete ebben a művészeti formában | 14 |
| Bevezetés és felosztás | 16 |
| A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata | |
| Bevezetés és felosztás | 19 |
| Az állati jelleg lefokozása | 21 |
| Az állatáldozatok | 22 |
| A vadászat | 23 |
| Az átváltozások | 23 |
| A régi és új istenek harca | 29 |
| Az orákulumok | 32 |
| Különbség a régi és az új istenek között | 34 |
| A régi istenek legyőzése | 41 |
| A negatívakként tételezett mozzanatok pozitív fenntartása | 43 |
| Misztériumok | 44 |
| A régi istenek megőrzése a művészeti ábrázolásban | 45 |
| Az új istenek természeti alapja | 46 |
| A klasszikus művészeti forma eszménye | |
| Bevezetés és felosztás | 51 |
| A klasszikus művészet eszménye általában | 52 |
| Az eszmény eredete szabad művészi alkotásból | 52 |
| A klasszikus eszmény új istenei | 56 |
| Az ábrázolás külső módja | 61 |
| A különös istenek köre | 62 |
| Az istenegyéniségek sokasága | 62 |
| A rendszere tagolás hiánya | 63 |
| Az istenek körének alapjellege | 65 |
| Az egyes istenek egyénisége | 66 |
| Az egyénítés anyaga | 74 |
| Az erkölcsi alap megőrzése | 75 |
| Átmenet a kecsességre és bájra | 75 |
| A klasszikus művészeti forma felbomlása | |
| A végzet | 77 |
| Az istenek szétfoszlása antropomorfizmusuk következtében | 79 |
| A belső szubjektivitás hiánya | 79 |
| A kereszténységre való átmenet csak az újabb művészet tárgya | 81 |
| A klasszikus művészet felbomlása saját területén | 84 |
| A szatíra | 87 |
| A klasszikus művészet felbomlása és a szimbolikus művészet felbomlása közti különbség | 87 |
| A szatíra | 88 |
| A római világ mint a szatíra talaja | 89 |
| A romantikus művészeti forma | |
| Bevezetés. A romantikusról általában | 95 |
| A belső szubjektivitás elve | 96 |
| A romantikus tartalmának és formájának közelebbi mozzanatai | 97 |
| A romantikus ábrázolásmód viszonya a tartalmához | 102 |
| Felosztás | 106 |
| A romantikus művészet vallásos köre | |
| Bevezetés és felosztás | 107 |
| Krisztus megváltástörténete | 111 |
| A művészet látszólagos feleslegessége | 112 |
| A művészet szükségszerű fellépése | 112 |
| A külső megjelenés véletlen különlegessége | 112 |
| A vallásos szeretet | 115 |
| Az abszolútumnak mint a szeretetnek fogalma | 116 |
| A kedély | 116 |
| A szeretet mint a romantikus eszmény | 117 |
| A gyülekezet szelleme | 119 |
| A vértanúk | 120 |
| A belső vezeklés és megtérés | 124 |
| Csodák és legendák | 126 |
| A lovagság | |
| Bevezetés | 128 |
| A becsület | 133 |
| Ennek fogalma | 133 |
| A becsület megsérthetősége | 136 |
| Ennek helyreállítása | 136 |
| A szerelem | 137 |
| A szerelem fogalma | 137 |
| Ennek összeütközései | 140 |
| A szerelem esetlegessége | 142 |
| A hűség | 144 |
| A vazallus-hűség | 144 |
| Szubjektív önállóság a hűségben | 145 |
| A hűség összeütközései | 145 |
| Az egyéni különösségek formai önállósága | |
| Bevezetés és felosztás | 148 |
| Az egyéni jellem önállósága | 151 |
| A jellem formális szilárdsága | 151 |
| A jellem, mint belső, de ki nem alakult totalitás | 154 |
| A szubsztanciális érdeklődés ilyen formális jellemek iránt | 159 |
| A kalanosság | 160 |
| Az összütközések és célok esetlegessége | 161 |
| Az ilyen esetlegesség komikus feldolgozása | 164 |
| A regényszerűség | 166 |
| A romantikus művészeti forma felbomlása | 167 |
| A meglevőnek szubjektív művészeti utánzása | 169 |
| A szubjektív humor | 174 |
| A romantikus művészeti forma vége | 176 |
| Az egyes művészetek rendszere | |
| Bevezetés | 189 |
| Felosztás | 196 |
| Az építészet | |
| Bevezetés | 205 |
| Felosztás | 206 |
| Az önálló szimbolikus építészet | |
| Bevezetés és felosztás | 210 |
| A népek egyesülésére szolgáló építészeti művek | 213 |
| Az építőművészet és a szobrászat között ingadozó építészeti alkotások | 215 |
| Palluszoszlopok stb. | 215 |
| Obeliszkek, stb. | 217 |
| Egyiptomi templomépítmények | 218 |
| Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre | 222 |
| Földalatti ind és egyiptomi építmények | 222 |
| Holtak hajlékai, piramisok, stb | 224 |
| Átmenet a célt szolgáló építészetre | 228 |
| A klasszikus építészet | |
| Bevezetés és felosztás | 234 |
| A klasszikus építészet általános jellege | 235 |
| Egy meghatározott célt szolgáló építmények | 235 |
| Az épület alkalmasága ilyen célra | 235 |
| A ház mint alaptípus | 236 |
| Az építészeti formák különös alapmeghatározásai | 237 |
| Fa- és kőépítmény | 237 |
| A templom különös formái | 239 |
| A klasszikus templom mint egész | 246 |
| A klasszius építészet különböző építésmódjai | 248 |
| A dór, ión, korinthosi oszloprend | 248 |
| Az ívboltozat római konstrukciója | 253 |
| A római építészet általános jellege | 254 |
| A romantikus építészet | |
| Általános jelleg | 256 |
| Különös építészeti alakításmód | 257 |
| Az egészen zárt ház, mint alapforma | 257 |
| A belsőnek és külsőne alakja | 257 |
| A díszítés módja | 259 |
| A romantikus építészet különböző építésmódjai | 267 |
| A gótika előtti építészet | 268 |
| A tulajdonképpeni gótikus építészet | 269 |
| A középkor világi építőművészete | 270 |
| A szobrászat | |
| Bevezetés | 273 |
| Felosztás | 280 |
| A tulajdonképpeni szobrászat elve | |
| A szobrászat lényeges tartalma | 282 |
| A szép szoboralak | 285 |
| A megjelenés különlegességének kizárása | 288 |
| A mimikaszerűség kizárása | 289 |
| A szubsztanciális egyéniség | 290 |
| A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete | 290 |
| A szobrászat eszménye | |
| Bevezetés és felosztás | 292 |
| Az eszményi szoboralak általános jellege | 294 |
| Az eszményi szoboralaknak mint olyannak különös mozzanatai | 298 |
| A görög profil | 298 |
| A test helyzete és mozgása | 308 |
| Ruházat | 312 |
| Az eszményi szoboralakok egyénisége | 320 |
| Attributumok, fegyverek, díszek, stb | 322 |
| A kor, a nem, az istenek, a héroszok, az emberek, az állatok különbségei | 322 |
| Az egyes istenek ábrázolása | 330 |
| Az ábrázolás különböző módjai; különböző anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai | |
| Bevezetés és felosztás | 334 |
| Az egyes szobor, a szoborcsoport és a dombormű | 334 |
| Az egyes szobor | 335 |
| A csoport | 336 |
| A dombormű | 339 |
| A szobrászat anyaga | 341 |
| Fa | 341 |
| Elefántcsont, arany, érc, márvány | 341 |
| Drágakövek és üveg | 344 |
| A szobrászat történeti fejlődése | 346 |
| Egyiptomi szobrászat | 347 |
| Görög és római szobrászat | 351 |
| Keresztény szobrászat | 355 |
| Mutatók | |
| Névmutató | 359 |
| Irodalmi és mitológiai alakok | 362 |
| Földrajzi nevek | 365 |
| Irodalomjegyzék | 366 |
| Képzőművészeti alkotások | 367 |
14 éves kor felett, ANTIKVÁR KÖNYVEK, Életrajz, Életrajz, Ifjúsági irodalom, Irodalom, Kortárs, Magyar irodalom, Magyar nyelvű könyvek, Művészet, Szépirodalom
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Film, Fotó, Magyar nyelvű könyvek, Média, Művészet, Társadalomtudomány
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Természettudomány
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Irodalom, Kortárs, Magyar nyelvű könyvek, Szépirodalom, Történelem, Világirodalom
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Detektívregény, Krimi, Magyar nyelvű könyvek, Szórakoztató irodalom, Thriller
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989
