Elsa Triolet – Hajnalban elhallgat a csalogány

Leírás

Elsa Triolet: Hajnalban elhallgat a csalogány – Lírai szépségű, mély lélektani és filozofikus hangvételű francia kisregény az élet alkonyáról, az emlékezés varázsáról, a szerelemről, az idő múlásáról és az életigenlés erejéről, Magyar Helikon (Budapest, 1972), Szántó Judit fordításában, bibliofil kivitelű magyar nyelvű kiadás, gyűjtői antikvár példány

🌙 Miről szól ez a könyv? Az eredetileg 1970-ben, röviddel az írónő halála előtt megjelent Hajnalban elhallgat a csalogány (Le Rossignol se tait à l’aube) a Goncourt-díjas francia írónő, Elsa Triolet (1896–1970) utolsó, szinte végrendeletként is olvasható, megrendítően szép kisregénye. A hazai bibliofil könyvkiadás legendás műhelye, a Magyar Helikon gondozásában, 1972-ben napvilágot látott magyar kiadás (Szántó Judit érzékeny, költői fordításában, jellegzetes, elegáns kötésben) méltó formában adja közre a XX. századi francia irodalom e különleges gyöngyszemét.

A történet egyetlen különös, varázslatos nyári éjszaka keretébe sűríti egy egész emberi élet emlékeit, szenvedélyeit és bölcsességét:

• Egy varázslatos éjszaka a múlt és a jelen határán: A regény főhőse egy idős, beteg, egyedül élő asszony, aki egyik éjszaka – miközben a kertben a csalogány énekel – különös látogatókat fogad otthonában: hajdani szerelmei, régi barátai és életének meghatározó alakjai jelennek meg előtte, mintha az idő falai leomlottak volna.

• Emlékezés, szerelem és női sors: Ahogy a hajnal közeledtével elhallgat a csalogány, az asszony végigtekint gazdag, viharos és szenvedélyekkel teli életén – a fiatalság mámora, a művészet iránti rajongás, a hűség és az elválások fájdalma mind új, tisztább fénytörésben mutatkoznak meg.

• A mulandóság elfogadása és a szépség diadala: Elsa Triolet nem sötét tragédiaként, hanem felemelő, lírai búcsúként ábrázolja az élet alkonyát; a regény minden sora az élet szeretetéről, a szabadságvágyról és az emberi lélek töretlen méltóságáról tanúskodik.

• Költői próza és bibliofil megjelenés: A mű álomszerű atmoszférája és zenei ritmusú mondatai tökéletes összhangban állnak a Magyar Helikon 1972-es kiadásának kifinomult könyvművészeti kivitelével (a borítón az írónő aláírásával és finom vonalas portrérajzzal).

A Magyar Helikon 1972-es kiadása mind irodalmi tartalma, mind esztétikus kivitele miatt kiemelt darabja a klasszikus és modern világirodalmi gyűjteményeknek.

Főbb könyvészeti és bibliofil értékek:

• Magyar Helikon (Budapest, 1972): A magyar bibliofil könyvkiadás csúcsát jelentő kiadó elegáns, igényes tipográfiájú és kötésű kiadása.

• Elsa Triolet utolsó, önéletrajzi ihletésű remekműve: A Goncourt-díjas írónő lírai hattyúdala az emlékezésről, a szerelemről és az elmúlásról.

• Kiváló magyar fordítás (Szántó Judit): Hűen közvetíti az eredeti francia szöveg költői finomságát és érzelmi gazdagságát.

• Keresett antikvár darab: Értékes gyűjtői példány a Magyar Helikon kiadványai, a XX. századi francia irodalom és a lírai lélektani kisregények kedvelői számára.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A XX. századi francia irodalom és a lírai próza szerelmeseinek: Louis Aragon, Colette, Marguerite Duras, Simone de Beauvoir és Françoise Sagan írásainak olvasóinak.

• A lélektani mélységű, meghitt hangulatú kisregények kedvelőinek: Mindazoknak, akiket megérintenek az emlékezésről, az öregedés méltóságáról és az élet nagy szerelmeiről szóló történetek.

• A Magyar Helikon bibliofil kiadványait gyűjtőknek: Jellegzetes, igényes kivitelű, szép könyvtári darab 1972-ből.

• Ajándéknak is kiváló választás: Esztétikus külseje és emelkedett mondanivalója miatt különösen szép meglepetés igényes olvasóknak.

✍️ A szerzőről: Elsa Triolet (1896–1970) Orosz származású, Goncourt-díjas francia írónő és műfordító (született Ella Jurjevna Kagan, Moszkvában; Vlagyimir Majakovszkij múzsájának, Lilja Briknek a húga, valamint a neves francia költő, Louis Aragon felesége és múzsája). A két világháború közötti párizsi avantgárd és szürrealista művészvilág meghatározó alakja, a francia ellenállás aktív résztvevője volt. 1945-ben első nőként nyerte el a rangos francia Goncourt-díjat Le premier accroc coûte deux cents francs című kötetéért. Főbb művei közé tartozik A fehér ló, A rózsák hitelbe, A nejlonkor és utolsó kisregénye, a Hajnalban elhallgat a csalogány.