Edvi Illés Károly Dr. – A büntető járásbíróság zsebkönyve

Leírás

Edvi Illés Károly Dr. : A büntető járásbíróság zsebkönyve – A büntető perrendtartás (1896: XXXIII. tc.), a Csemegi-kódex (1878: V. tc.) és a kihágási büntetőtörvény gyakorlati kézikönyve járásbírák, ügyészek és ügyvédek számára, Grill Károly Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedése (Budapest, 1900), századfordulós jogi alapmű, antikvár könyvritkaság

⚖️ Miről szól a könyv? (A dualizmus kori magyar büntető igazságszolgáltatás mindennapi gyakorlata a századfordulón, az 1900. január 1-jén hatályba lépett korszakalkotó bűnvádi perrendtartás – az 1896. évi XXXIII. törvénycikk – gyakorlati alkalmazása az elsőfokú büntető járásbíróságokon, a Csemegi-kódex [1878: V. tc.] és a kihágási büntetőtörvénykönyv [1879: XL. tc.] anyagi jogi rendelkezéseinek összefoglalása, a bírói hatáskörök, a nyomozás, a bizonyítási eljárás, a tárgyalás vezetése, az ítélethozatal és a jogorvoslatok lépésről lépésre követhető rendszere, a bírósági döntvények és joggyakorlat beépítése a perjogi normák közé, valamint a korabeli jogászi hivatásrendek – bírák, királyi alügyészek, védőügyvédek és jegyzők – nélkülözhetetlen zsebútmutatója, a kor legtekintélyesebb büntetőjogásza, Dr. Edvi Illés Károly kúriai bíró tollából, a neves Grill Károly Cs. és Kir. Udvari Könyvkereskedése igényes, 1900-as kiadásában) A büntető járásbíróság zsebkönyve a századfordulós magyar jogi könyvkiadás egyik legfontosabb gyakorlati kézikönyve. Megjelenése közvetlenül összefügg a modern magyar büntető eljárásjog mérföldkövével: a Bűnvádi Perrendtartás (Bp.) 1900-as életbe lépésével a bírói kar és az ügyvédség számára elengedhetetlenné vált egy olyan megbízható, rendszerezett és kézbe illő zsebkönyv, amely a jogszabályok száraz szövegét élő bírósági gyakorlattá formálta. Dr. Edvi Illés Károly nemcsak tudósként, hanem gyakorló bíróként is a legmagasabb szakmai színvonalon foglalta össze az alsófokú büntetőbíráskodás minden apró részletét.

A kötet legfőbb értékei és jogtörténeti jelentősége:

• A modern büntető perrendtartás gyakorlati kútfeje: Az 1896: XXXIII. tc. (a klasszikus magyar bűnvádi eljárási kódex) hatálybalépésének évében megjelent kommentár és útmutató, amely a közvetlenség, a szóbeliség és a szabad bírói mérlegelés elveit ültette át a járásbírósági tárgyalótermekbe.

• Anyagi és alaki jog szintézise: Egységes keretben tárgyalja a bűntettekre, vétségekre és kihágásokra vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a vonatkozó anyagi büntetőjogi tényállásokat és szankciókat.

• Grill Károly Udvari Könyvkereskedésének klasszikus kiadása (1900): A magyar jogi szakkönyvkiadás legpatinásabb műhelyének reprezentatív, aranyozott gerincű vagy dombornyomott kötéstípusban megjelent zsebkönyve, amely a korszak jogászi elitjének zsebében és asztalán mindennapos munkaeszköz volt.

• Történeti forrásérték a századforduló bűnözéséről és igazságszolgáltatásáról: Lenyűgöző képet ad a korabeli jogi fogalmakról, az idézések, letartóztatások, házkutatások és a büntetés-végrehajtás századfordulós szabályairól.

Ez a kötet a büntetőjogászok, bírák, ügyvédek, jogtörténészek és a dualizmus korának emlékeit őrző bibliofilek számára felbecsülhetetlen értékű szakmai és antikváriumi relikvia – a magyar jogállamiság aranykorának kézzelfogható tanúja.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Büntetőjogászoknak, bíráknak és ügyvédeknek: A magyar büntető eljárásjog és anyagi jog gyökereinek tanulmányozásához, valamint modern ügyvédi irodák és tárgyalók patinás díszeként.

• Jogtörténészeknek és egyetemi oktatóknak: A kiegyezés utáni magyar bírósági szervezet, a Csemegi-kódex és a Bp. gyakorlati mechanizmusait vizsgáló kutatásokhoz.

• A századforduló társadalom- és kriminológiatörténetét kutatóknak: Az Osztrák–Magyar Monarchia büntetőbíráskodásának, jogi nyelvezetének és jogérzékének forráselemzéséhez.

• A Grill-féle jogi zsebkönyv- és döntvénytársorozatot gyűjtő bibliofileknek: A korszak színvonalas, bőr- és vászonkötéses jogtudományi kiadványait kereső könyvbarátok polcára.

✍️ A szerzőről: A magyar büntetőjog tudósa és kodifikátora Dr. Edvi Illés Károly (1842–1919) jogtudós, kúriai bíró, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a modern magyar büntetőjog és bűnvádi eljárásjog egyik legkiemelkedőbb alakja. Tevékenyen részt vett a korabeli büntetőtörvények és a perrendtartás előkészítésében; döntvénytárai, törvénymagyarázatai és kézikönyvei generációkon át képezték a magyar bírák és ügyvédek legfőbb szakmai támaszát. Tegye a kosárba még ma!