Dr. Biró Vencel – Báthory István fejedelem

Name: Dr. Biró Vencel - Báthory István fejedelem - Antikvarius.ro
SKU: 018/5390
Price: 18.00 RON
Availability: OutOfStock

Cikkszám: 018/5390 Kategóriák: Magyar nyelvű könyvek, ANTIKVÁR KÖNYVEK, Vallás

18,00 RON

Román lej - RON

Román lej - RON
Magyar forint - HUF
euró - EUR

Szerző: Dr. Biró Vencel
Szerkesztő:
Fordító:
Lektor:
Borító:
Fotó, grafika: Tóth István
Kiadó:
Kiadási év:
Sorozat:
ISBN:
Kötés: puhatábla
Lapszám: 31
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 240 x 170 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.

Elfogyott

E-mail értesítést kérek amikor újra elérhető a könyv.

30 napos egyszerű visszatérítés
Ellenőrzött állapot
Biztonságos fizetés
Nemzetközi szállítás

A biztonságos fizetés garanciája

Leírás

Dr. Biró Vencel – Báthory István fejedelem

Bíró Vencel (Vértessomló, 1885. augusztus 9. – Kolozsvár, 1962. december 2.) magyar történész, piarista szerzetes.

Tanulmányait Tatán, a piarista gimnáziumban kezdte, majd a 4. osztály után, 1900-ban belépett a piarista rendbe. A váci noviciátus után a gimnáziumot Rózsahegyen fejezte be, teológiai és egyetemi tanulmányait pedig Kolozsváron végezte.

A kolozsvári római katolikus gimnáziumban lett tanár, majd a Mária Terézia Fiúnevelő Intézet aligazgatójává nevezték ki. 1925-ben az önállósult romániai provincia rendfőnöke, és a kolozsvári főgimnázium igazgatója lett. 1928-ban a Báthory–Apor Szeminárium igazgatójává nevezték ki. 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta.

1940-től a Ferenc József Tudományegyetem Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. 1940-ben Corvin-koszorút kapott. 1945–1948 között az újonnan alakult Bolyai Tudományegyetemnek volt a prodékánja.

1948-ban nyugdíjazták, tanszéke az egyetem átszervezése során megszűnt. 1949-ben a piarista rendet megszüntették, ekkor a Szent Mihály-templom plébániáján kapott szállást. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Történelmi, levéltári kutatásai az erdélyi történelemre, illetve az erdélyi katolicizmus történetére irányultak. Kevésbé ismertek szépirodalmi munkái, a Keserű serbet című történelmi regény (1930), illetve szintén történelmi tárgyú elbeszéléskötete Nagyságos fejedelmek idejében (1937).