Bella István – Az ifjúság múzeuma

Leírás

Bella István: Az ifjúság múzeuma – A Hetek költői nemzedékének kulcsfontosságú verseskötete, a beatkorszak lázadása, a sárközi népköltészet és a modern nagyvárosi líra zseniális szintézise, Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1969), első kiadású ritka verseskönyv, antikvár kötet

🏛️ Miről szól a könyv? (A 20. század második fele magyar költészetének egyik legeredetibb hangú, Kossuth-díjas lírikusa, a legendás „Hetek” költői csoportosulás oszlopos tagja, Bella István korai korszakának meghatározó, második önálló verseskötete a budapesti Magvető Könyvkiadó gondozásában; az 1969-ben napvilágot látott gyűjtemény a hatvanas évek végének forrongó szellemi klímáját, az egyetemi ifjúság belső lázadását és a fiatalság múlandóságára való fájdalmas ráébredést örökíti meg páratlan plaszticitással; Bella István lírájában rendkívüli erővel találkozik az archaikus népköltészet, a balladás hangvétel és a virágos szójátékok ritmusa a modern beatkorszak szikár valóságával és a nagyvárosi magánnyal; a címadó költemény – amely a borítón is olvasható ars poeticaként szolgál – megrázó pontossággal fogalmazza meg a generációs élményt: az ifjúság az a kegyelmi állapot, amelynek létezését csak akkor ismerjük fel igazán, amikor már elillanóban van, s emlékeit kénytelenek vagyunk „földdel, kővel elesíteni”; a kötet versei a szerelem eksztázisát és kiüresedését, a vidéki gyökerek elhagyásának bűntudatát, a barátságok megtartó erejét, valamint a magyar történelem és a dunántúli táj mítoszait idézik meg; a költő a nyelv mágusa: szétbontja, újraalkotja és új zeneiséggel ruházza fel a szavakat, megteremtve azt a sajátos, lüktető poézist, amely azonnal elválasztotta a hivatalos korszellemtől; a Magvető Kiadó 1969-es első kiadása a Hetek nemzedékének (Ágh István, Kalász Márton, Ratkó József és társaik) egyik legfényesebb, ritkán fellelhető korai dokumentuma, a magyar költészet iránt rajongó bibliofilek megbecsült kincse)

Az ifjúság múzeuma nem egyszerű nosztalgia, hanem az életöröm és a mulandóság drámai küzdőtere. Bella István nem félt az érzelmektől: versei hol táncoló, népdalszerű ritmussal zendülnek meg, hol modern kétségbeeséssel kiáltanak a világba: a kötet a huszonéves ember tisztaságának, szerelmi vágyainak és illúzióvesztésének örök érvényű szoborcsarnoka.

A kötet legfőbb értékei és a kiadvány vonzereje:

• A Hetek költői mozgalmának emblematikus kötete: Bella István fiatalkori lírájának kiteljesedése a debütáló Szavak a szélben (1966) után.

• Virtuóz formakultúra és archaikus zeneiség: A népi szürrealizmus, a sárközi balladák és a modern avantgárd egyedülálló ötvözete.

• A korosztályos himnusz: A címadó vers, Az ifjúság múzeuma, a 20. századi magyar líra egyik legtöbbet idézett nemzedéki vallomása.

• A Magvető Könyvkiadó 1969-es első kiadása: Eredeti tipográfiájú, keresett antikvár ritkaság a kortárs magyar költészet gyűjtőinek.

Ez a kötet a magyar líra kedvelőinek, az 1960-as évek szellemi életét és a Hetek költőit kutatóknak, szavalóknak, valamint a klasszikus Magvető-kiadványokat gyűjtő könyvbarátoknak kihagyhatatlan polcra való mű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A modern és népi ihletésű magyar líra rajongóinak: Nagy László, Juhász Ferenc, Ratkó József és Csoóri Sándor olvasóinak.

• Az 1960-as évek kulturális történetét kutatóknak: A beatkorszak és az új költőnemzedékek indulását tanulmányozóknak.

• Szavalóknak és előadóművészeknek: A ritmikus, zenei és rendkívül szuggesztív nyelvi erejű versek felfedezéséhez.

• Bibliofil verseskötet-gyűjtőknek: A Magvető Kiadó korai, első kiadású lírai antológiáit és szerzői köteteit keresők számára.

✍️ A szerzőről: A magyar nyelv és lélek dalnoka

Bella István (1940–2006) Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Székesfehérváron nőtt fel, az ELTE-n szerzett bölcsészdiplomát, majd a hetvenes évektől a magyar irodalmi élet egyik legmeghatározóbb, legszeretettebb alakjává vált. Költészetében a magyar népi mítoszok, az archaikus hiedelmek és a modern létezés tragikumai forrtak össze. Rendkívüli nyelvi leleményessége, dalköltészete és humánus elkötelezettsége a 20. század második felének legnagyobb magyar lírikusai közé emelte. Tegye a kosárba még ma!