Varga László – Élő hitkérdések

Leírás

Varga László: Élő hitkérdések – Teológiai tanulmányok, hitéleti és egyházi reflexiók, erdélyi református gondolkodás, bibliai válaszok a modern kor dilemmáira, Szerzői magánkiadás (Marosvásárhely), helytörténeti és vallástudományi kuriózum, antikvár könyvritkaság

⛪ Miről szól a könyv? (A bibliai krisztusi igazságok és a 20. század végi erdélyi valóság találkozási pontjai, a hit megvallásának mindennapi kihívásai a szekularizálódó társadalomban, a református identitás, az egyházközségek megmaradása, a lelkipásztori gondoskodás és az etikai felelősség kérdései, a neves marosvásárhelyi lelkipásztor és teológus, Varga László elmélyült, közvetlen hangú hitéleti írásaiban, szerzői magánkiadásban Marosvásárhelyen) Az Élő hitkérdések az erdélyi református egyházi irodalom és teológiai gondolkodás értékes, bensőséges hangvételű kötete. Nem elvont, száraz dogmatikát kínál, hanem – amint a címe is hirdeti – eleven, a mindennapi életben gyökerező kérdéseket és bibliai támaszokat nyújt a kereső, bizonytalankodó vagy éppen hitét mélyíteni vágyó olvasónak.

A kötet legfőbb értékei és tematikus súlypontjai:

• Hitélet a gyakorlatban: A szerző a Szentírás tanítását közvetlenül a mai ember mindennapi válságaira, félelmeire, a család, a közösség és a társadalmi felelősségvállalás területeire alkalmazza.

• Erdélyi református sorskérdések: A marosvásárhelyi szellemi műhelyben született írások hűen tükrözik a romániai magyar reformátusság rendszerváltás körüli és utáni útkeresését, a megmaradásért és az erkölcsi újjászületésért vívott küzdelmét.

• Világos, pasztorális nyelv: Teológiai megalapozottsága mellett az írások stílusa közérthető, közvetlen és lelkigondozói empátiával teli, amely a gyülekezeti tagokhoz és a szellemi útkeresőkhöz egyaránt eljut.

• Helytörténeti bibliofil ritkaság: A kis példányszámú marosvásárhelyi szerzői kiadások ritkán kerülnek forgalomba; ez a kötet a helyi egyháztörténet és a marosvásárhelyi nyomtatott örökség különleges dokumentuma.

Ez a kötet valódi lelki táplálék és szellemi útmutató – értékes darab mindazoknak, akik keresik a személyes hit tisztaságát és az erdélyi protestáns gondolkodás gyökereit.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A református teológia és protestáns lelkiségi irodalom olvasóinak: Gyülekezeti tagoknak, presbitereknek, lelkipásztoroknak és a bibliai tanítások iránt érdeklődőknek.

• Marosvásárhely és Erdély helytörténetét és egyháztörténetét kutatóknak: Azoknak, akik gyűjtik a partiumi és erdélyi magánkiadású egyházi és művelődési ritkaságokat.

• A személyes lelki épülést keresőknek: Mindazoknak, akik a hétköznapi kérdésekre a keresztény etika és a hit fényében keresnek megnyugtató válaszokat.

✍️ A szerzőről: A marosvásárhelyi szellemi élet és igehirdetés elkötelezett szolgája Varga László lelkipásztor és teológiai szerző, Marosvásárhely protestáns hitéletének és közösségi építkezésének hiteles alakja. Szolgálatát a mély biblikus elkötelezettség, az erdélyi magyarság megmaradása iránti felelősségérzet és a lelkipásztori gondoskodás határozta meg; írásaiban és tanulmányaiban a tiszta evangéliumi üzenetet állította a változó világ kihívásainak középpontjába. Tegye a kosárba még ma!

Varga László (Zilah, 1928. március 17. – Marosvásárhely, 2017. május 28.) erdélyi magyar református lelkész, egyházi író, emlékíró.

Középiskoláit a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban végezte. A Bolyai Tudományegyetem jogi karán kezdte tanulmányait (1946), Buza László mellett gyakornok volt, közben a főiskolás IKE titkára Politikai nézetei miatt eltávolították az egyetemről, így 1948-tól a Protestáns Teológián folytatta tanulmányait, ahol lelkészi képesítést szerzett (1952). 1957-ig abrudbányai lelkész.

1956 őszén, Budapesten tartózkodva, részt vett a magyar forradalom eseményeiben. Miután visszatért Romániába, azután sem hallgatta el együttérzését az akkor már levert forradalommal. 1957 márciusában letartóztatták, és a Dobai-per másodrendű vádlottjaként hazaárulás vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Szamosújváron, Pitești-en, Désen raboskodott, 1964-ben a közkegyelmi rendelet alapján szabadult.

1964-től Magyarsülyében, Magyarpalatkán, Somkeréken, Marosfelfaluban, 1988-tól Marosvásárhelyen volt lelkész, utóbbi helyen megszervezte a cserealjai egyházközséget. 1990-ben alapítója, 1992–1996 között elnöke a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak.