Bunta Magda – Az erdélyi habán kerámia

Leírás

Bunta Magda – Az erdélyi habán kerámia

Bunta Magda: Az erdélyi habán kerámia – Alapvető művészettörténeti és néprajzi monográfia az erdélyi anabaptista fazekasságról, alvinci műhelyekről, fajanszművészetről és formai motívumokról, Kriterion Könyvkiadó (Bukarest, 1973), gazdagon illusztrált szakkönyv, antikvár kötet

🏺 Miről szól a könyv? (Az erdélyi művészettörténet, néprajz és iparművészet egyik legfontosabb, nemzetközileg is számon tartott szakkönyve, a kolozsvári Történelmi Múzeum kiváló muzeológusa és kerámiakutatója, Bunta Magda alapvető monográfiája; a kötet az Erdélybe telepedett anabaptisták – a népnyelvben habánoknak vagy újkeresztényeknek nevezett kézművesek – páratlan fajanszművészetét, fazekas- és kályhásmesterségét térképezi fel a 17. század elejétől a 18. század végéig; a történeti háttér bemutatja, miként hívta be és telepítette le Bethlen Gábor fejedelem 1621-ben a csehországi és morvaországi üldöztetések elől menekülő mestereket a Maros menti Alvincra, ahol zárt, vagyonközösségben élő telepet [Haushaben] alapítottak; a szerző részletesen vizsgálja a habán kerámia egyedülálló technológiáját: az ónmázas fajansz készítésének titkait, a jellegzetes kobaltkék, mangánbarna, rézzöld és antimonsárga máz alatti díszítést, a fejedelmi és főúri megrendelésekre készült monumentális reneszánsz és kora barokk kályhacsempéket, bokályokat, tányérokat, cech-korsókat és gyógyszertári edényeket; a monográfia különös figyelmet fordít az alvinci formavilág átalakulására, ahogy a szigorú vallási tilalmak miatt eredetileg tisztán geometrikus és növényi ornamentika fokozatosan kiegészült az erdélyi magyar virágos reneszánsz motívumaival, madár- és emberábrázolásokkal, majd az asszimiláció és a jezsuita rekatolizáció hatására a népi fazekasság szerves részévé vált; a Kriterion Könyvkiadó gondozásában megjelent kötet gazdag fekete-fehér és színes fotótáblákkal, tárgymutatóval és formaelemzéssel a korszak legteljesebb kerámiatörténeti szintézise)

Az erdélyi habán kerámia máig megkerülhetetlen forrásmű mind a szakemberek, mind a műgyűjtők számára. Bunta Magda óriási levéltári forrásanyagra, ásatási leletekre és erdélyi múzeumi gyűjteményekre (Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy) támaszkodva tisztázta az alvinci manufaktúra és a felvidéki habán központok közötti stílusbeli és formai különbségeket. Munkája rávilágít arra a termékeny kulturális kölcsönhatásra, amelyben a nyugat-európai mesterségbeli tudás találkozott a fejedelmi Erdély igényes mecenatúrájával.

A kötet legfőbb értékei és a szakkönyv vonzereje:

• Hézagpótló tudományos alapmű: Az erdélyi habán fajansz és kályhacsempeművészet máig legidézettebb, legalaposabb magyar nyelvű monográfiája.

• Gazdag képanyag és forrásértékű dokumentáció: Számos ritka múzeumi műtárgy, datált korsó, feliratos bokály és kályhacsempe fényképe és rajza.

• Technológia- és motívumtörténet: A felhasznált anyagok, mázak, színek és a díszítőmotívumok szakszerű elemzése az ónmázas fajansztól a népi kerámiáig.

• A Kriterion Könyvkiadó reprezentatív kiadványa: A romániai magyar művészettörténeti és néprajzi könyvkiadás aranykorának megbecsült darabja.

Ez a kötet a kerámiagyűjtők, néprajzkutatók, művészettörténészek, fazekasmesterek és az erdélyi kultúrtörténet iránt elhivatott könyvbarátok számára elengedhetetlen szakkönyv.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Műgyűjtőknek és antikvitás-kereskedőknek: A habán kerámiák, bokályok, ónmázas fajanszok és kályhacsempék hiteles azonosításához és kormeghatározásához.

• Néprajzkutatóknak és művészettörténészeknek: Kresz Mária, Domanovszky György vagy Malonyay Dezső munkáinak olvasóinak a népművészeti könyvtárba.

• Az erdélyi fejedelemség kora iránt érdeklődőknek: Bethlen Gábor korának ipartörténetét és az erdélyi fejedelmi udvar kultúráját kutatóknak.

• Antikvár könyvgyűjtőknek és bibliofileknek: A Kriterion Könyvkiadó ritka, keresett művészeti monográfiáit gyűjtők polcára.

✍️ A szerzőről: Az erdélyi kerámia- és céhtörténet kiváló kutatója

Bunta Magda (1927–2004) erdélyi magyar művészettörténész, muzeológus, szakíró. Hosszú évtizedeken át az Erdélyi Történeti Múzeum munkatársaként végezte kutatásait, ahol az erdélyi iparművészet, az üveghuták, az ötvösség és különösen a fajansz- és fazekasművesség specialistájaként szerzett nemzetközi hírnevet. Munkáit a filológiai pontosság, az anyagszerű tárgyismeret és az erdélyi tárgyi kultúra iránti mélységes elkötelezettség jellemezte. Tegye a kosárba még ma!

TARTALOM

További információk