49,00 RON
Szerző: Nagy Imre
Alcím: Csokonai vígjátékai és a magyar iskolai komédia
Borító: Petrus Esienberg metszete – 1652
Kiadó: Balassi Kiadó – Budapest
Kiadás éve: 2007
ISBN: 978-963-506-713-8
Kötés: Puha karton tábla
Lapszám: 344
Minőség: Újszerű
Méret: 240*165 mm.
1 készleten
A monográfia középpontjában Csokonai három vígjátékának, a Gersonnak, a Culturának és Az özvegy Karnyónénak elemző értelmezése áll. A szerző e szövegek háttereként megrajzolja a magyar komédia XVIII. századi történetét, a dráma- és színháztörténeti szempontokat poétikai és nyelvelméleti összefüggésbe helyezi. Ebben a közegben Csokonai munkáinak eddig kevéssé ismert vonásai tárulnak fel. Új megvilágításba kerül a korabeli kultúra, a nemzeti hagyományok, az egyén és a nyelvi közösség, a férfi és a nő viszonyának kérdése. A szerző mintegy száz olyan vígjátékot elemez, amelyek a jezsuita, a piarista, a pálos, a ferences, a minorita és a protestáns közegben születtek, s amelyek a század végére kialakuló magyar vígjátékhagyományt formálták.
| A tanodai teátrum és a komédia. Eszmék, célok, világkép, poétika | 7 |
| A látvánnyá vált Ige. Az iskoladrámák szellemi háttere és dramaturgiai karaktere | 7 |
| A „comoedia” és a „repetentia humaniorum”. Az iskolai vígjáték poétikája | 14 |
| A dramaturgiai érdeklődés irányváltozása, a szöveg és a szerző funkcióváltása | 20 |
| A többnyelvűség tapasztalatának dramaturgiai vonatkozásai. Az iskolai vígjátékok megközelítése nyelvelméleti nézőpontból | 28 |
| „…micsoda comaedia lesz ebből” A jezsuita vígjáték drmaturgiai sajátosságai | 44 |
| „A Hisztoria fonamentoma”. Intertextualitás és szerzőség a jezsuita vígjátékokban | 44 |
| A „vocatio” megváltoztatása. A szituációk és a szereplők viszonyai a jezsuita vígjátékokban | 56 |
| Az apa, a tékozló fiú és a csalárd szolga. A jezsuita vígjátékok identitásképző funkciója | 69 |
| A piarista tanodai teátrum. Nyelvek tusája a XVIII. századi magyar vígjátékokban | 78 |
| Schola és sutrina. A komédia és nyelvi kódjai | 78 |
| „A két egyhasiak”. Magyar Menekmusok | 89 |
| Holberg-variációk. A fegyelmezés rácsa és a nyelvek csatája – Pállya István: Ravaszy és Szerencsés | 98 |
| Egy archetipikus képzet inspirációja Hagymási Imre Garabonczás László című komédiájában | 111 |
| „A magyar Plautus”. Simai Kristóf és a hazai vígjáték a XVIII. század végén | 119 |
| „Egy piarista Comoediát ír”. Simai Kristóf és a kialakuló magyar vígjátékhagyomány | 119 |
| „Múzsánk első szülötte”. Simai Kristóf művei a pest-budai hivatásos társulat színpadán | 136 |
| Bögre, fazék, zatskó, bugyor. A magyar Zsugori és alakváltozásai | 154 |
| „Scénát rajzoló pennánk” Protestáns vitaszínjátékok és mítoszparódiák | 174 |
| Nektár és gugyi. A familiáris beszédformák komikumképző szerepe a protestáns színművekben | 174 |
| „Konok pereskedők” A protestáns vitaszínjáték nyelvi regiszterei és beszédalakzatai | 192 |
| Csokonai Gersona és a magyar színjáték Mostellaria-füzére | 215 |
| A „Diabolica Matéria” | 215 |
| A kísértetmotívum műfajtörténeti háttere. Simai Váratlan vendége és a Mostellaria-hypertextusok | 222 |
| A Vágy és a Szükség jelbeszéde | 230 |
| Pater, puer, puella. Csokonai Culturájának nyelvi kódjai | 239 |
| „Cultus ember”, „Culta személy” Az instrukció üzenetétől az apokrif paratextusig | 239 |
| Az examenszínjáték mint architextuális háló. Interludium a „bajomi hír” nyomában | 246 |
| A renegát elűzése mint az agresszív kód kritikája. A Cultura szövegének nyelvi diszperzitása és szcenikai komponensei | 252 |
| „Nevetséget szerző multaságotskák” A közjáték mint poliglott szöveg és mint ismétlési aktus | 266 |
| A közjáték műfaji jellemzői a szövehagyomány tükrében | 266 |
| „…a fárat elméket vidámitani…” A ferences közjátékok sajátosságai és a komikai inspiráció obszerváns szövegemlékei | 277 |
| „Hazudni is tudni köll”, avagy Naso Losoncra igyekszik. Az iskoladráma, a népi dramatikus színjáték és a vásári komédia kapcsolatlehetőségeinek kérdése | 290 |
| „Kűlgy, tűzbe, vasba…” A variációs ismétlődés dramaturgiai logikája és a női szerepkör artikulálása a közjátékokban | 297 |
| „Az moldonabb a’ ki a’ moldont megesméri…” Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak mint közjátékból „észre hozott” vígjáték | 311 |
| A hiányzó autográf – szövegköziség és teatralitás | 311 |
| A megtalált kontextus – dramaturgiai kétarcúság és nyelvi tagoltság | 321 |
| Névmutató | 331 |

Ifjúsági irodalom, Magyar irodalom, Szórakoztató irodalom, ÚJ KÖNYVEK

Magyar irodalom, Saját kiadások - Bookman Kiadó, Szórakoztató irodalom, ÚJ KÖNYVEK

Ifjúsági irodalom, Ismeretterjesztő könyvek, Magyar irodalom, ÚJ KÖNYVEK

Magyar irodalom, Magyar nyelvű könyvek, Saját kiadások - Bookman Kiadó, Szórakoztató irodalom, ÚJ KÖNYVEK

Magyar irodalom, Saját kiadások - Bookman Kiadó, Szórakoztató irodalom, ÚJ KÖNYVEK

Ifjúsági irodalom, Ismeretterjesztő könyvek, Magyar irodalom, ÚJ KÖNYVEK
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989
Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. Néhány elengedhetetlen a webhely működéséhez, míg mások segítenek elemezni és javítani a felhasználói élményt. Kérjük, tekintse át lehetőségeit, és válasszon.
Ha 16 évesnél fiatalabb, kérjük, győződjön meg arról, hogy szülője vagy gyámja beleegyezését adta, a nem alapvető sütik használatához.
A beállításait bármikor módosíthatja, a további információkért az adatkezelésről, kérjük, olvassa el adatvédelmi szabályzatunkat. Beállításait később módosíthatja megváltoztathatja.
Ne feledje, hogy ha bizonyos típusú sütik, vagy szolgáltatások letiltása mellett dönt, az befolyásolhatja a webhely által nyújtott élményét és az általunk kínált szolgáltatásokat.
Néhány szükséges erőforrást blokkolva lett, ami hatással lehet a harmadik féltől származó szolgáltatásokra és befolyásolhatja az oldal működését.
Ez a weboldal sütiket használ a böngészési élmény javítása és a webhely megfelelő működésének biztosítása érdekében. A webhely használatának folytatásával elismeri és elfogadja a sütik használatát.

