Edmond Rostand – Cyrano de Bergerac

Leírás

Edmond Rostand – Cyrano de Bergerac

Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac – Heroikus színmű öt felvonásban, a gascogne-i gárdista költői és lovagias tragédiája, az önzetlen szerelem, a szellemes orr-monológ és az erkélyjelenet remekműve, fordította Ábrányi Emil, Irodalmi Könyvkiadó (Bukarest, 1966), világirodalmi drámaklasszikus, antikvár kötet

⚔️ Miről szól a könyv? (A világirodalom és a francia neoromantikus drámairodalom legünnepeltebb, legragyogóbb színpadi remekműve, Edmond Rostand halhatatlan heroikus komédiája; a 17. századi Párizsban és Arras ostromának harcterein játszódó történet középpontjában Savinien Cyrano de Bergerac áll: a rettenthetetlen gascogne-i kadét, aki egyszerre a kard és a toll utolérhetetlen bajnoka, félelmetes párbajhős, sziporkázó költő és kompromisszumot nem ismerő szabad szellem; Cyranót azonban a természet óriási, groteszk orral verte meg, amely miatt úgy hiszi, hogy a testi szépséget áhító nők számára örökre nevetséges és taszító marad; emiatt titkolja reménytelen, mindent elsöprő szerelmét gyönyörű unokahúga, Roxane iránt; amikor Roxane megvallja neki, hogy beleszeretett a jóképű, ám szellemileg naiv és szófukar gárdistába, Christian de Neuvillette-be, Cyrano fenséges, tragikus önfeláldozásra szánja el magát: felajánlja szellemét Christiannak, s a háttérből ő fogalmazza a lángoló szerelmes leveleket, sőt a híres éjszakai erkélyjelenetben a sötét lomb takarásából ő súgja és mondja el a világirodalom legszebb szerelmi vallomását; a két férfi együtt alkotja meg a tökéletes lovagot: Christian adja a vonzó testet, Cyrano a halhatatlan lelket; a háború véres pokla, Christian hősi halála és a kolostor csendjébe vonuló Roxane gyásza után a titok másfél évtizeden át rejtve marad, míg a halálosan megsebzett Cyrano utolsó látogatásakor a lehulló őszi levelek alatt fel nem fedi a valódi szerzőt, s meg nem vívja végső, tiszta harcát a Hazugság, az Aljasság és az Előítélet árnyaival; a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó 1966-os kiadásában Ábrányi Emil bravúros, csodálatos zeneiségű és máig felülmúlhatatlan verses műfordításában megjelent örökzöld színházi remekmű) A Cyrano de Bergerac a világirodalom egyik leginkább magával ragadó drámája, amelyben a humor, a lírai pátosz és a mélységes tragikum tökéletes szintézist alkot. Rostand darabja az emberi méltóság, a szuverenitás és a tiszta erkölcsi tartás – a híres „tollforgó” (panache) – himnusza: annak a szimbóluma, hogy a kompromisszumok nélküli, szabad ember még a vereségben és a halálban is győztes maradhat. Ábrányi Emil kongeniális magyar fordítása önmagában is a magyar irodalmi nyelv egyik legnagyobb csúcsteljesítménye.

A kötet legfőbb értékei és a kiadvány vonzereje:

• A verses drámairodalom abszolút csúcsa: Az orr-monológ, a párbaj közben rögtönzött ballada és az erkélyjelenet halhatatlan poézise.

• Ábrányi Emil legendás fordítása: A magyar nyelv ritmikai és rímszövevényes gazdagságának páratlan diadala, amely színházi előadások nemzedékeinek alapszövege.

• A jellem és az erkölcsi tartás diadala: Cyrano alakja a megalkuvást nem ismerő gerincesség örökérvényű idolja.

• Az Irodalmi Könyvkiadó 1966-os kiadása: A romániai magyar könyvkiadás aranykorának megbecsült, igényes világirodalmi/drámai kötete.

Ez a kötet a színház szerelmeseinek, a lírai és romantikus drámák kedvelőinek, magyar szakos hallgatóknak és minden antikvár könyvbarátnak kötelező darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A klasszikus dráma és színház rajongóinak: William Shakespeare, Victor Hugo (Hernani) és Madách Imre olvasóinak.

• A költészet és a virtuóz verses műfordítások kedvelőinek: Akik élvezik a szellemes rímeket, a bravúros ritmust és a gazdag nyelvi leleményeket.

• Színészeknek, előadóművészeknek és diákoknak: Monológok, versmondó versenyek és színházi tanulmányok alapvető forrásaként.

• Antikvár könyvgyűjtőknek: Az erdélyi és romániai magyar könyvkiadás hatvanas évekbeli világirodalmi ritkaságait gyűjtők polcára.

✍️ A szerzőről: A neoromantika költőfejedelme Edmond Rostand (1868–1918) francia költő, drámaíró, a Francia Akadémia legfiatalabban beválasztott tagja. Amikor a 19. század végén a naturalizmus és a sivár realizmus uralta a színpadokat, Rostand a Cyrano de Bergerac 1897-es párizsi bemutatójával visszahozta a színházba a romantika pátoszát, a költészet mágiáját, a szellemességet és a nemes eszményeket. Munkássága révén a modern kor embere újra hinni tudott az önzetlen nagyságban és a lélek szépségében. Tegye a kosárba még ma!