Székely Mózes – Csütörtök

Leírás

Székely Mózes – Csütörtök

Székely Mózes: Csütörtök – Lélektani társadalmi regény a harmincas évek értelmiségi válságáról, modern nagyvárosi magányról és morális útvesztőkről, Révai Irodalmi Intézet Rt. (Budapest, 1935), első kiadású két világháború közötti magyar regényklasszikus, ritka antikvár kötet

⏳ Miről szól a könyv? (A két világháború közötti magyar intellektuális próza és lélektani regényírás egyik figyelemre méltó, méltatlanul ritkán emlegetett alkotása, a neves pszichológus, író és lapszerkesztő, Székely Mózes tollából; a történet fókuszában egyetlen sűrített időmetszet és belső válság áll: a gazdasági világválság utáni Magyarország modernizálódó, ám szellemileg és egzisztenciálisan elbizonytalanodott budapesti világa; a főhős – a harmincas évek tipikus fiatal értelmiségije – egy látszólag hétköznapi napon, egy sorsfordító csütörtökön kényszerül szembenézni élete felhalmozott kudarcaival, elszalasztott lehetőségeivel és személyes kompromisszumaival; a regény mesterien bontja ki a hivatalnoki mechanizmusok lélekölő rutinját, a karrierért folytatott megalázó küzdelmet, a társas magányt, valamint a párkapcsolati elidegenedést; a szerző mély pszichoanalitikus érzékenységgel követi nyomon a hős tudatfolyamát, reflexióit és szorongásait, miközben a korabeli főváros kávéházai, utcái és bérházai festik alá ezt az egzisztencialista mélységű belső drámát; a korszak vezető és legrangosabb könyvkiadója, a Révai Irodalmi Intézet Rt. gondozásában 1935-ben megjelent eredeti első kiadás, korhű tipográfiával és méltóságteljes könyvkötészeti megjelenéssel) A Csütörtök a harmincas évek magyar prózájának modern vonulatához kapcsolódik, ahol a cselekmény külső fordulatainál jóval fontosabbá válik a hős belső világa, a pszichológiai motivációk feltárása és a modern nagyvárosi ember identitásválsága. Székely Mózes nem szépíti a valóságot: a korabeli kispolgári és értelmiségi réteg illúzióvesztését mutatja be, megelőzve számos későbbi nyugat-európai egzisztencialista mű problematikáját. A kötet nyelvezete fegyelmezett, analitikus, mégis mélyen emberi és empatikus.

A kötet legfőbb értékei és ritkasága:

• Eredeti 1935-ös Révai első kiadás: A két világháború közötti magyar könyvkultúra aranykorának autentikus, reprezentatív darabja.

• Modern lélektani és egzisztenciális problematika: A nagyvárosi elidegenedés, a feleslegesség érzése és a döntési kényszer korai, mélyenszántó ábrázolása.

• Hiteles korrajz a harmincas évek Budapestjéről: Az értelmiségi lét mindennapi küzdelmei, szociális feszültségei és erkölcsi dilemmái a válság utáni években.

• Bibliofil ritkaság: Székely Mózes szépirodalmi munkásságának egyik legnehezebben hozzáférhető, antikvár körökben különösen keresett kötete.

Ez a regény a két világháború közötti magyar irodalom kutatóinak, a lélektani és polgári regények rajongóinak, valamint a ritka 20. századi első kiadásokat gyűjtő bibliofileknek nyújt különleges értéket.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A lélektani és belső monológra épülő regények kedvelőinek: Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Füst Milán vagy Pap Károly olvasóinak.

• A két világháború közötti korszak történetét és mentalitástörténetét kutatóknak: Az 1930-as évek magyar értelmiségi dilemmáinak megértéséhez.

• A magyar irodalmi kánon elfeledett értékei iránt érdeklődőknek: Akik szívesen fedeznek fel ritka, háttérbe szorult modernista mesterműveket.

• Első kiadásokat és Révai-köteteket gyűjtő könyvbarátoknak: Értékes és reprezentatív gyűjtői darabként a könyvespolcra.

✍️ A szerzőről: Pszichológus és modernista krónikás Székely Mózes (1896–?) magyar író, pszichológus és publicista. Munkásságában szervesen ötvözte kora korszerű lélektani ismereteit a modern nagyvárosi társadalom megfigyelésével. Írásaiban különös érzékenységgel fordult az egzisztenciális válságba jutott kispolgár és értelmiségi felé, műveivel gazdagítva a két háború közötti magyar analitikus próza hagyományát. Tegye a kosárba még ma!