RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Román lej - RON
  • Román lej - RON
  • Magyar forint - HUF
  • euró - EUR
0,00 RON 0

Kosár

Nincsenek termékek a kosárban.

Vásárlás folytatása
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Román lej - RON
  • Román lej - RON
  • Magyar forint - HUF
  • euró - EUR
0,00 RON 0

Kosár

Nincsenek termékek a kosárban.

Vásárlás folytatása
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Román lej - RON
  • Román lej - RON
  • Magyar forint - HUF
  • euró - EUR
0,00 RON 0

Kosár

Nincsenek termékek a kosárban.

Vásárlás folytatása

Bíró Donát – Szászrégeni kézműves mesterségek

24,00 RON

Román lej - RON
  • Román lej - RON
  • Magyar forint - HUF
  • euró - EUR

Szerző: Bíró Donát
Szerkesztő:
Fordító:
Lektor:
Borító:
Fotó, grafika:
Kiadó: Mentor Kiadó
Kiadási év: 2000
Sorozat:
ISBN: 937-8002-46-x
Kötés: puhatábla
Lapszám: 110
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 230 x 160 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.

1 készleten

  • 30 napos egyszerű visszatérítés
  • Ellenőrzött állapot
  • Biztonságos fizetés
  • Nemzetközi szállítás
A biztonságos fizetés garanciája

Leírás

Bíró Donát – Szászrégeni kézműves mesterségek

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.

1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.

1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

1994-ben municípiummá nyilvánították.

2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.

2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.

KAPCSOLAT

Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989

HASZNOS
Minden jog fenntartva ©
Bookman SRL 2013 -
2026
Booksy Logo
BOOKSY Smart Agent
×

Ez a weboldal sütiket használ a böngészési élmény javítása és a webhely megfelelő működésének biztosítása érdekében. A webhely használatának folytatásával elismeri és elfogadja a sütik használatát.

Összes elfogadása Csak a szükségesek elfogadása