Alexandre Dumas – Néró rabnője Akté

Leírás

Alexandre Dumas: Néró rabnője Akté – Történelmi regény az ókori Róma hanyatlásáról, Néró császár kegyetlen őrületéről, Róma égéséről, a keresztényüldözésekről és egy görög rabnő feláldozó szerelméről, Prospero Könyvkiadó (Budapest, 1994), puhatáblás antikvár kiadás

🏛️ Miről szól a könyv? A francia romantika és a kalandregény-irodalom legnagyobb mesterének, id. Alexandre Dumas-nak (1802–1870) egyik legizgalmasabb, ritkábban felbukkanó ókori témájú történelmi regénye (Acté). A művet a rendszerváltás utáni években az elfeledett vagy ritkán kiadott romantikus klasszikusok megjelentetésére vállalkozó budapesti Prospero Könyvkiadó bocsátotta közre 1994-ben.

A cselekmény a Kr. u. 1. századi Római Birodalomba, az antik világ erkölcsi züllésének és legfélelmetesebb terrorjának időszakába vezeti az olvasót:

• Akté, a tiszta lelkű görög rabnő: A korinthoszi származású gyönyörű leány sorsa összefonódik a fiatal Néró császárral. Akté nem a hatalomvágyó udvaroncok vagy a romlott patriciusok világához tartozik: szerelme tiszta, odaadó és önzetlen, amely még a szörnyeteggé váló zsarnok legsötétebb óráiban sem huny ki.

• Néró felemelkedése és tébolya: Dumas lenyűgöző lélektani és történelmi részletességgel ábrázolja a cezaromániát. A kezdetben művészetek iránt fogékony ifjú uralkodó fokozatosan válik anyagyilkossá, a Palatinus rettegett kényurává, aki Róma felgyújtásával és a cirkuszi arénák véres játékaival próbálja kielégíteni olthatatlan nárcizmusát.

• A katakombák világa és a korai kereszténység: A regény hátterében párhuzamosan bontakozik ki az őskeresztény közösségek születése, Pál apostol római jelenléte, a katakombák hite és a mártírok rendíthetetlen bátorsága a Circus Maximus vadállataival szemben – megteremtve azt a motívumrendszert, amely később Sienkiewicz Quo vadis-át is ihlette.

• Romantikus feszültség és dumas-i lendület: Bár ókori környezetben játszódik, a műben teljes vértezetében megmutatkozik Dumas elbeszélői géniusza: a gladiátorviadalok pompája, a palota intrikái, a mérgezések, a szökések és a tragikus katarzis mindvégig lebilincselik a figyelmet.

A Prospero Kiadó 1994-es kiadása igazi kuriózum a Dumas-rajongók számára, hiszen megmutatja a Monte Cristo grófja és A három testőr szerzőjének kiváló ókortörténeti tájékozottságát és drámai érzékét.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Id. Alexandre Dumas ritka ókori regénye: A francia romantikus történelmi regény egyik korai, mégis érett gyöngyszeme.

• Prospero Könyvkiadó (Budapest, 1994): A kilencvenes évek első felének keresett, ritkább magyar nyelvű kiadása.

• Hiteles antik atmoszféra és feszült kalandok: A nérói terror, az égő Róma és az őskeresztény mártíromság megrázó képei.

• Keresett antikvár történelmi tétel: Dumas-gyűjtők, az ókori Róma iránt érdeklődők és a romantikus sorsdrámák kedvelői által kedvelt darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Az ókori római történelmi regények szerelmeseinek: Henryk Sienkiewicz (Quo vadis), Robert Graves (Én, Claudius) és Mika Waltari olvasói számára.

• Alexandre Dumas életművének gyűjtőinek: Akik a legismertebb művein túl a ritkábban hozzáférhető történelmi regényeit is szeretnék megismerni.

• A romantikus, tragikus szerelmi sorsok kedvelőinek: Akik szívesen olvasnak az önfeláldozás és az elvakult zsarnokság drámai küzdelméről.

• Könyvbarátoknak és diákoknak: Izgalmas, olvasmányos kiegészítésként a Római Császárság korának történelmi tanulmányaihoz.

✍️ A szerzőről: Id. Alexandre Dumas (1802–1870) Id. Alexandre Dumas a francia irodalom egyik legsikeresebb és legolvasottabb alakja, a romantikus kaland- és történelmi regény világirodalmi megteremtője. Villers-Cotterêts-ben született; édesapja a francia forradalmi hadsereg legendás, afro-karibi származású tábornoka volt. Dumas páratlan képzelőerővel, kifogyhatatlan mesélőkedvvel és a történelem kulisszáinak zseniális felhasználásával alkotta meg örökérvényű remekműveit (A három testőr, Monte Cristo grófja, A fekete tulipán, Margot királyné), amelyek máig a világirodalom legtöbbször adaptált klasszikusai közé tartoznak.