Prețul inițial a fost: 44,70 RON.17,00 RONPrețul curent este: 17,00 RON.Economisește -62%
Szerző: Horváth Tibor – Papp István
II. kötet
Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője legyen. A kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami tovább hagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe.
Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség is.
A kötet mondanivalója nem korlátozódik könyvtárakra és tájékoztatási szervezetekre. Ha szhóval nincs is mindig kimondva, alkalmazható bárhol, ahol az adatbázisok, keresőrendszerek a szakirodalom feldolgozásához hasonló modellekkel jeleníthetik meg, azaz objektumok, létesítmények, személyek, adatok, jelenségek stb., illetve ismérveik kapcsolatrendszerével.
| Előszó | 9 |
| Horváth Tibor: A könyvtártudomány és információtudomány alapjai | |
| Könyvtártudomány, dokumentáció, információtudomány | 15 |
| A tudományról | 20 |
| Tudományrendszerek | 24 |
| A tudományok rendszerezése | 24 |
| Tárgyi felosztások | 26 |
| A megfigyelő nézőpontjua | 28 |
| Szempontok a felosztásokhoz | 29 |
| A rendszerparadigma | 32 |
| Néhány tudományrendszer | 36 |
| A szöveg | 53 |
| Szövegtudomány | 53 |
| Tartalomelemzés | 54 |
| Gyakorisági vizsgálatok | 56 |
| Szövegnyelvészet | 59 |
| Változó paradigmák | 62 |
| A modell | 65 |
| Az információ | 68 |
| Az információ fogalma | 68 |
| Kódok | 71 |
| Kódok a könyvtárban | 74 |
| Metron és logon | 76 |
| Irodalom | 79 |
| Marton János: Bibliometria | |
| Bevezetés | 83 |
| Történet | 88 |
| A szakirodalom. Tudomány és publikálás | 90 |
| A C-vitamin kémiai azonosítása | 95 |
| Közlemények és szerzők. Lotka törvénye | 98 |
| A tudományos információ típusai | 99 |
| A szakirodalom növekedése | 102 |
| Bibliometria és tudományos tájékozódás | 103 |
| Bradford törvénye | 104 |
| A magfolyóiratok | 107 |
| A magfolyóiratok idézetelemzéses kiválasz tása | 109 |
| Ellátottságvizsgálatok | 115 |
| Az elavu lás | 120 |
| Tudománymetria | 126 |
| Idézettség és tudományos érték | 126 |
| Idézési motívumok | 127 |
| A folyóiratok idézettsége és tudományos értéke | 130 |
| Egyének és csoportok tudománymetriai értékelése | 132 |
| Idézési kapcsolatok, tudomány-térképezés | 138 |
| Irodalom | 142 |
| Tószegi Zsuzsanna: Dokumentumok, információhordozók | |
| Az információ áthagyományozása | 152 |
| Az emberi kommunikáció fejlődése, a tudás rögzítése | 156 |
| Az információ rögzítése, az írás története | 157 |
| Az információhordozók előállítási és használati technikáinak fejlődése | 163 |
| Dokumentumtipológia | 167 |
| A dokumentum fogalma | 167 |
| A dokumentumok kategorizálásának szempontjai | 168 |
| Dokumentumtípusok | 178 |
| Szöveges dokumentumok | 178 |
| Kép-, hang- és egyéb dokumentumok | 186 |
| A hipertext és a multimédia | 191 |
| Irodalom | 193 |
| Ferenczy Endréné: A könyvtár gyűjteménye | |
| Az állományalakítási stratégia | 200 |
| Az állomány elemzése | 201 |
| Felhasználóigény-elemzés | 206 |
| Az együttműködési rendszerekben való részvétel meghatározó szerepe | 210 |
| Gyűjtőkör | 218 |
| Egyes könyvtártípusok állományalakítási sajátosságai | 222 |
| Az állománygyarapítás módjai | 231 |
| Vétel | 231 |
| Csere | 240 |
| Ajándék | 244 |
| Köteles példány | 245 |
| Saját előállítás | 249 |
| A gyarapítás munkafolyamatai | 252 |
| Kiválasztás | 252 |
| Előszerzeményezés | 261 |
| Rendelés | 264 |
| Érkeztetés | 265 |
| Nyilvántartásba vétel | 267 |
| Állományapasztás | 271 |
| A gyűjtemény rendezése | 273 |
| Gyűjteményrészek kialakítása | 273 |
| Raktári rendszerek | 275 |
| Raktári nyilvántartás | 280 |
| Állomány-ellenőrzés | 280 |
| Irodalom | 283 |
| II. kötet | |
| Előszó | 11 |
| Horváth Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja | |
| Az információ azonosítása | 17 |
| A feltárás szintjei | 20 |
| A szurrogátum | 23 |
| A feltárás célja | 27 |
| A katalógusok | 29 |
| Irodalom | 34 |
| Horváth Tibor – Sütheő Péter: A tartalmi feltárás | 35 |
| Az információkereső nyelvek | 37 |
| Célok és feladatok | 37 |
| Típusok | 38 |
| A relációk | 47 |
| A tartalmi feltárás folyamata | 50 |
| A szöveg mint információforrás | 59 |
| Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek | 64 |
| Dewey Tizedes Osztályozása | 64 |
| Egyetemes Tizedes Osztályozás | 65 |
| A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere | 70 |
| A tárgyszavazás | 72 |
| A tárgyszó és megfogalmazása | 73 |
| Tárgyszókészlet és -rendszer | 75 |
| Az indextétel | 81 |
| A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere | 85 |
| A fazettás osztályozás | 88 |
| Ranganathan és a fazetták | 88 |
| A vetületek továbbélése | 90 |
| A tezauruszok | 96 |
| A tezaurusz fogalma | 96 |
| A tezaurusz makrostruktúrája | 99 |
| Szemantikus hálók | 107 |
| A Precis | 112 |
| A referálás | 123 |
| A referátum fogalma | 124 |
| A szöveges feldolgozások típusai | 126 |
| A referálás folyamata és minőségi kritériumai | 129 |
| A tartalmi feltárás automatizálása | 132 |
| Automatikus indexelés | 132 |
| Automatikus osztályozás | 137 |
| A referálás automatizálása | 146 |
| Információkeresés | 148 |
| A Boole-algebra alkalmazása | 148 |
| Rangsorolás relevancia szerint | 156 |
| Szabadszöveges keresés | 159 |
| Adatbázis-kezelő rendszerek | 161 |
| A keresés eredményének értékelése | 173 |
| Irodalom | 182 |
| Rácz Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás | 187 |
| A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma | 191 |
| Bibliográfiai számbavétel | 191 |
| A bibliográfiai rekord | 192 |
| A katalogizálás történetének áttekintése | 202 |
| Ókori jegyzékek, középkori katalógusok | 202 |
| Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában | 209 |
| Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában | 213 |
| Az elektronizáció hatása a katalogizálásra | 220 |
| A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl | 225 |
| Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére | 229 |
| Az első lépések | 229 |
| Az IFLA erőfeszítései | 232 |
| Az Európai Bizottság szerepvállalása | 255 |
| Nemzetközi szabályozás – magyar szabványok | 256 |
| A leíró katalogizálás művelete | 261 |
| Célok, eszközök, eljárások | 261 |
| A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek | 271 |
| Besorolási adatok | 281 |
| Irodalom | 290 |
| Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig | 297 |
| A bibliográfia néhány elméleti kérdése | 299 |
| A bibliográfia fogalma | 299 |
| Számbavétel, lefedettség, azonosítás | 302 |
| A szelekció | 305 |
| A rendszerezés | 307 |
| A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése | 309 |
| A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig | 309 |
| A reneszánsztól a felvilágosodásig | 311 |
| A 19. század: a bibliográfia kibontakozása | 315 |
| A bibliográfiai tevékenység intézményesülése | 318 |
| A bibliográfiai adatbázisok megjelenése | 323 |
| A bibliográfiák tipizálása | 327 |
| Formai jegyek | 327 |
| Tartalmi jellemzők | 328 |
| A kiinduló tájékozódás eszközei | 331 |
| A nemzeti bibliográfia | 335 |
| A magyar nemzeti bibliográfia rendszere | 340 |
| A könyvek bibliográfiái | 340 |
| Az időszaki kiadványok bibliográfiái | 346 |
| A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei | 348 |
| A hungarika irodalom számbavétele | 351 |
| Fehér foltok | 353 |
| Faktografikus eszközök a tájékoztatásban | 356 |
| Enciklopédiák és lexikonok | 356 |
| Irodalmi lexikonok | 359 |
| Szótárak | 361 |
| Életrajzi lexikonok és adattárak | 362 |
| Egyéb segédletek és adattárak | 367 |
| Irodalom | 372 |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989