Polgári Törvénykezési Rendtartás – második

Descriere

Polgári Törvénykezési Rendtartás (1868. évi LIV. törvénycikk) – Második kötet (Ráth Mór, 1869) – Monumentális, letisztult és rendkívül ritka jogtörténeti forrásmunka, a modern polgári perrendtartás, a dualizmus kori igazságszolgáltatás és a hazai törvénykezési praxis legfontosabb alapműve.

A könyv végén több oldalnyi kézi bejegyzés található.

⚖️ Miről szól a könyv? (A perjog eszmélése, a bírói hatalom és a tételes törvény szigora)

A Ráth Mór gondozásában 1869-ben megjelent Polgári Törvénykezési Rendtartás (a korszakalkotó 1868. évi LIV. törvénycikk) második kötete a hazai jogtörténet, a kodifikáció-történet és a klasszikus magyar jogalkalmazás egyik leginkább magával ragadó, legmélyebb és legtisztább csúcsteljesítménye. A kiegyezést követő igazságügyi reformok pattanásig feszült szorításában ez a törvénymű vetett véget a korábbi kaotikus, abszolutista osztrák eljárásjogi sathelyzetnek, hogy helyébe egy modern, önálló és európai színvonalú magyar polgári eljárásjogot állítson.

A kötet szerkezete a tételes perjog legszigorúbb logikájára és rendszerszemléletére épül, mentesen minden felesleges sallangtól:

• A peres eljárás és a bizonyítás sathelyzetei: A törvénykönyv ezen része kíméletlen pontossággal szabályozza a polgári perek menetét, a keresetindítást, a határidőket, a fellebbezési rendszereket és a bizonyítási eljárások feszült mechanizmusait. Fanyar tisztánlátással fekteti le a szóbeliség és a közvetlenség elvét, védelmet nyújtva a polgárosodó társadalom vagyonjogi és személyi vitáiban.

• Végrehajtás és jogorvoslat: A második kötet dörzsölt perjogi precizitással tárgyalja a bírói ítéletek végrehajtását, a csőd- és zárgondnoksági sathelyzeteket, valamint a rendkívüli perorvoslatok szabályait, amelyek biztosították a jogbiztonságot a gyorsan fejlődő dualizmus kori kapitalizmus mindennapjaiban.

• A klasszikus jogi nyelv textúrája: A mű igazi bravúrja a korabeli magyar jogászi nyelv fenséges, letisztult és szabatos megformálása. A paragrafusok megfogalmazása mentes a felesleges sallangoktól és a terjengősségtől; a mondatok mérnökien fegyelmezettek és logikusak, így a kötet a mai napig a legmagasabb szintű jogi kultúra mementója.

Ez a törvénykönyv a belső szellemi szabatósság és a magyar jogi autonómia monumentális emlékműve: nélkülözhetetlen, hiteles forrásmunka ahhoz, hogy megértsük, miként fektették le a modern, független magyar igazságszolgáltatás alapjait a tizenkilencedik század végén.

📜 Kinek ajánljuk ezt a klasszikus jogtörténeti ritkaságot?

• Jogtörténészeknek, ügyvédeknek, bíráknak és egyetemi kutatóknak: Azoknak a szakembereknek, akik számára a magyar polgári eljárásjog gyökerei, a dualizmus kori kodifikáció és a tételes jog történeti fejlődése elengedhetetlen hivatási alapot jelent.

• A tizenkilencedik századi magyar történelem és államtudomány iránt érdeklődőknek: Mindazoknak, akik szeretnének tiszta képet kapni a kiegyezés utáni modern intézményrendszer és polgárosodás belső működéséről.

• A rendkívül ritka, korabeli kiadású jogi szakkönyvek és Ráth Mór-féle kötetek gyűjtőinek: Mivel az 1869-es, korai pesti jogi kiadványok dokumentarista értékük és antikvár ritkaságuk miatt minden komoly polgári és akadémiai magánkönyvtár féltett ékkövei.

✍️ A kiadóról: A magyar könyvkiadás pápája

Ráth Mór (1829–1903) könyvkereskedő, akadémiai könyvkiadó, a tizenkilencedik századi hazai szellemi élet egyik leginkább autonóm, formátumos és dörzsölt alakja. Egész életútját a megalkuvás nélküli minőségigény, a magyar tudományosság szolgálata és a legmagasabb fokú szakmai alázat vezérelte. Az általa gondozott törvénykiadások és szakmunkák kiváló arányérzékükkel, szikár fegyelmükkel és tartós kivitelezésükkel a korabeli nyomdászat csúcsát jelentették. Ez a kötet az ő kiadói zsenialitásának és elpusztíthatatlan szellemi örökségének a monumentális mementója.