Komjátszegi Sándor – Tudat ​és valóság

Descriere

Komjátszegi Sándor – Tudat ​és valóság

Előszó

Mi indított arra, hogy az emberi tudatról – orvosi szakmám gyakorlása és a tudományos irodalom tanulmányozása során – felgyűlt ismereteimet egy tanulmány keretében szintetizálva az olvasóközönség elé tárjam? Hogy megpróbáljam végigvezetni az olvasót a megismerésnek azon az útján, amelyet magam is végigjártam?
A kiindulópont talán egy TV-előadás, vagy egy cikk volt, már nem is emlékszem pontosan, amelyben nagyjából a következő párbeszéd zajlott le:
– Meg tudnád-e magyarázni nekem, te mint szakember, hogyan is keletkezik az emberi agyban az a kép, ami teljes élességgel pl. egy színes, pompázatos virágokkal tarkított mezőt vetít eléd? Látod a fák zöldjének különböző árnyalatait, a képben mozgó emberek alakját, házakat, tárgyakat, mint egységes tablót?
– A dolog nagyon egyszerű, kedves barátom -1 hangzik a válasz. – Az agykutatók kimutatták, hogy az érzékszervekben levő inger felvevő sejtek veszik fel a fényingert és továbbítják az idegrostokon, idegpályákon át mint érzetet az agykéregben levő központi sejtekhez. Ezek a beérkező ingereket felveszik, rögzítik és egységes képpé formálják, hasonlóan a televízió szerkezetéhez, ahol szintén különböző megvilágítású pontokból tevődik össze az egységesen látott kép.
– Igen, ezt értem, de ki nézi azt a képet?! Ennek a személynek a keresése tölti ki könyvem lapjait. Szeretném végigkalauzolni az olvasót azon az úton, amelyet sok-sok biológus, agykutató, fizikus, vegyész, pszichológus, filozófus végigjárt, hogy a kérdés megértéséhez eljuthasson.

Fülszövegek

Mi ​indított arra, hogy az emberi tudatról – orvosi szakmám gyakorlása és a tudományos irodalom tanulmányozása során – felgyűlt ismereteimet egy tanulmány keretében szintetizálva az olvasóközönség elé tárjam? Hogy megpróbáljam végigvezetni az olvasót a megismerésnek azon az útján, amelyet magam is végigjártam?
A kiindulópont talán egy TV-előadás volt, amelyben nagyjából a következő párbeszéd zajlott le: – Meg tudnád-e magyarázni nekem, te mint szakember, hogyan is keletkezik az emberi agyban az a kép, ami teljes élességgel pl. egy színes, pompázatos virágokkal tarkított mezőt vetít eléd?
– A dolog nagyon egyszerű, kedves barátom – hangzik a válasz. – Az agykutatók kimutatták, hogy az érzékszervekben levő ingerfelvevő sejtek veszik fel esetünkben a fényingert és továbbítják az idegrostokon, idegpályákon át mint érzetet az agykéregben levő központi sejtekhez. Ezek a beérkező ingereket felveszik, rögzítik és egységes képpé formálják, hasonlóan a televízió szerkezetéhez, ahol szintén különböző megvilágítású pontokból tevődik össze az egységes látott kép.
– Igen, ezt jól értem, de ki nézi azt a képet?!
Ennek a személynek a keresése tölti ki könyvem lapjait.
Komjátszegi Sándor

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 7
Az emberi tudat mint kíváncsiságunk tárgya 9
Informatikai kitérő
Információ és entrópia 11
Az információ utazása 13
A bőbeszédűség mint a zaj ellensége 14
Ember és információ. Az agy mint elektronikus számítógép 15
A tudatos jelenségek gyökerei az állatvilágban 18
Az állatok hírközlő viselkedése 20
Idegélettani alapfogalmak 22
Az idegingerülettől a magasabb rendű agyi működésekig 22
A tudatos jelenségekkel kapcsolatos idegélettani alapismeretek 23
Az érzékszervek által felvett ingerületek agykérgi „központjai” 25
Az akaratlagos mozgatórendszer 27
A magasabb rendű agykérgi működések 27
A tudatzavarokról és ezzel kapcsolatban a tudat „székhelyének” meghatározásáról 28
Az agyműködés műszeres vizsgálata 30
Számítógépes agy vizsgáló eljárások 31
A személyiség és annak zavarai 33
Törekvések egy egységes tudatelmélet megalkotására 37
Az agy-elme-probléma és az információelmélet 40
Az agykéreg moduláris felépítése mint az idegrendszer szerveződési elve 42
Önorganizáció az ideghálózatban 43
Az önorganizáció és a dinamikus struktúrák 44
Entrópia, információ, hierarchia, komplexitás 47
Weisskopf elmélete a szerves élet és a tudatos idegrendszer keletkezéséről 52
A tudatos állapotok egzakt tudományos magyarázatának dilemmái 56
Gépezet és lélek 58
Az állati viselkedés, gépi intelligencia és az emberi tudat viszonya 62
Századunk fizikája és a tudat 68
A mai természetkép relativizálódása 69
Retrospektív következtetés és bizonytalansági elv 73
A grammatikai gondolkodástól való elfordulás 76
A komplementaritás elve 77
A fizikai tudományok határai és a tudat 79
Természettudomány és filozófia 83
Kitekintés tudatom világából 88
Utószó 93
Irodalom 94