Descriere
Előázsia művészete az ókorban
Az emberiség kultúrtörténetében oly nagy jelentőségű Előázsia művészettörténetét és ezzel együtt azt a kultúrát, amely Keleten a történeti kor hajnalán az emberiség művelődésének legjelentősebb központjai közé tartozik, gyakran, bár helytelenül, Babilónia és Asszíria művészeteként foglalják össze. Mezopotámia („folyamköz”) neve csak későbbi – görög eredetű. A Tigris és Eufrates folyamok vidékének nagyhatalma, Babilónia csak az i. e. II. évezredben kerül a történelem színpadára és jut hamarosan vezetőszerephez, Asszíria pedig még későbben. Kisázsia két nagy folyójának vidéke is csak gócpontját jelenti annak a hatalmas területnek, amely művészettörténeti szempontból sem hanyagolható el. Ezért, ha egészen röviden is, de ismertetnünk kell azokat a különböző geológiai felépítésű peremterületeket is, amelyekhez a folyamköz síkját övezik.
Az egyiptomi táblavidéknek a Nílus völgye és a Vöröstenger törésvonalával megszakított területe folytatódik Kisázsiában a Szír sivatagban és Mezopotámia alluviális síkjában. E táblavidéktől merőben különbözik az attól északra fekvő Eurázsiai hegyrendszer vidéke. Ez a hatalmas lánchegység Kisázsia partjairól indulva, Kisázsia, Irán és Örményország területén felföldeket övezve, a Hindukusba magasodik fel. A termékeny, folyók által feltöltött síkság, a sivatagi terület, a felföld és a hegyvidék oly különböző tájakat alkotnak, amelyek Előázsia gazdasági életének, történetének és művészetének alakulása szempontjából is jelentős tényezőként szerepelnek. A Tigris és Eufrates folyamok tavaszi és nyári áradása nagy természeti kincset jelentett a még ősszel is esőben szegény területnek. Az áradás felhasználása mesterséges öntözés révén nagyban hozzájárult a kultúrák megalapozásához. Közösségek együttműködése, a munka szervezettsége, pontos természeti megfigyelések, új technikai eszközök alkalmazása vált szükségessé e munkálatokhoz. A gátak emelését, a víz levezetését a gazdasági életre oly jelentős víz felhasználása, elsősorban a kertgazdaságok számára szükséges csatornahálózat kiépítése követte. Az áradás időpontjának megfigyelése, az öntözési formák fejlesztése, a vízmennyiség elosztása, a művelhető területek kijelölése stb. együttjár a mérnöki tudomány, az asztronómia, a technika fejlesztésével; a szokásjogok rögzítése a jogügyletek fejlődését, az egyre növekvő mezőgazdaság a kereskedelmet és az ipart is ösztönözte. Az áradásoktól és főként a mesterséges öntözéstől termékeny folyamvidék, mint sűrűbb település, a későbbi városi kultúrák színhelye, az egyre erőteljesebben fejlődő művészetnek legalkalmasabb területe lett. A felföldeknek már zordabb vidéke különálló kultúrák (hettita, iráni) otthona lett. A gazdagabb folyami területeket állandóan veszélyeztették azonban egyrészt a sivatagi, másrészt a hegyvidéki törzsek.
Móricz Zsigmond - Riportok 1936-1942
14,00 RON1 × 14,00 RON
Szabédi László - Válogatott versek
9,50 RON1 × 9,50 RON
Claude Spaak - Ecouri in memoria timpului
7,50 RON1 × 7,50 RON
George Calinescu - Mihai Eminescu élete
5,00 RON1 × 5,00 RON
