| Előszó (Írta: Terestyéni Ferenc) |
5 |
| A fogalmazás művészete – Terestyéni Ferenc |
11 |
| Mi a fogalmazás szerepe? |
11 |
| A fogalmazás témája és címe |
14 |
| A fogalmazás fajai |
16 |
| Milyen alapelvekre épül a jó fogalmazás? |
17 |
| Mire jó a vázlat, |
38 |
| A leírás |
40 |
| A jellemrajz |
47 |
| A kádervélemény |
51 |
| Az elbeszélés |
53 |
| A jelentés |
59 |
| A levél |
67 |
| Az életrajz |
75 |
| A jegyzőkönyv |
81 |
| A kivonat vagy jegyzet |
84 |
| A közlemény és értesítés |
91 |
| Az értekezés |
95 |
| A szónoki művészetről – Terestyéni Ferenc |
107 |
| Az élőszó ereje és fontossága |
107 |
| A kötetlen beszéd néhány általános tulajdonsága |
109 |
| A kötetlen beszéd fajai |
112 |
| Hogy történik a szónoklatra való felkészülés? |
118 |
| A beszéd anyagának összeállítása |
121 |
| Az anyaggyűjtés |
121 |
| A forrásmunkák tanulmányozása és feldolgozása |
122 |
| Az adatok felhasználásának szempontjai |
124 |
| A beszéd szerkezetének kidolgozása |
127 |
| Hogyan készül és mire jó a vázlat? |
127 |
| Szükséges-e a beszéd szövegének leírása? |
132 |
| Hogyan kezdjünk a beszéd általános felépítéséhez? |
133 |
| Milyen legyen a bevezetés? |
134 |
| A beszéd központi része: a tárgyalás |
142 |
| A befejezés |
154 |
| A szónok nyelve és stílusa |
159 |
| Főbb szempontok a beszéd nyelvi kidolgozásához |
160 |
| Hibák a szónok nyelvében |
169 |
| A beszéd művésziségének eszközei |
180 |
| Mi biztosítja a beszéd élénkségét? |
181 |
| Mi teszi a beszédet szemléletessé? |
188 |
| A szónok az elóadói emelvényen |
193 |
| Milyen legyen a szónok és a hallgatóság kapcsolata? |
193 |
| A szónoki tapintat |
194 |
| A szónok meggyőződése és őszintesége |
195 |
| A szónoki beszédmodor |
196 |
| A hangerő kihasználása |
197 |
| Kiművelt hang: irodalmi kiejtés |
198 |
| Mi a hangmagasság? |
200 |
| Milyen legyen a beszéd üteme? |
201 |
| Szünetek |
202 |
| Hangsúly és hanglejtés |
203 |
| Változatosság a hangban |
205 |
| A szónok megjelenése és viselkedése |
206 |
| Gesztikuláció és arcjáték |
207 |
| A hangokról ezt jegyezzük meg! (Írta: Fábián Pál) |
213 |
| A szavak anyagraktárában (Írta: Fábián Pál) |
220 |
| Az alapszókincs és a kiegészítő szókészlet |
221 |
| A nyelvi rétegek szókincse |
224 |
| Az irodalmi nyelv és a köznyelv szókincse |
224 |
| A nyelvjárási szavak |
225 |
| A szakszókincsek |
229 |
| A mozgalmi nyelvről |
236 |
| A tolvajnyelv |
242 |
| A zsargon |
244 |
| Az idegen szavak |
245 |
| A régiességek (archaizmusok) |
254 |
| Az új szavak |
255 |
| A stílus virágai: a szólások, a közmondások |
256 |
| A szókészlet szerepe a stílusfestésben |
260 |
| A szavak hangulata |
263 |
| Az új szavak születése (Írta: Fábián Pál) |
269 |
| Jelenéstan (Írta: Szathmári István) |
284 |
| A szó jelentése |
284 |
| Hogyan függ össze a szavak hangalakja és jelentése? |
286 |
| Melyek az egyjelentésű és többjelentésű szavak? |
290 |
| Nyelvünk díszei: a szóképek |
301 |
| A szókép fajai |
303 |
| A szóképekzhez csatlakozó stilisztikai eszközök |
308 |
| Az azonos alakú szavak |
312 |
| Miért fontosak a nyelvben a rokon értelmű szavak? |
314 |
| Hogyan erősítjük, nagyítjuk, túlozzuk, kicsinyítjük mondanivalónkat? |
317 |
| A szófajok (Írta: Szathmári István) |
322 |
| Hogyan helyezkednek el a szavak a mondatban? |
322 |
| Mi a szófaj? |
324 |
| Mit kell tudni az igékről? |
325 |
| Mire és hogyan használjuk az igéket beszéd és írás közben? |
326 |
| Mit kell tudnunk az igék helyesírásáról? |
331 |
| Fontos szófajunk: a főnév |
333 |
| A főnévi igenév |
335 |
| Mire és hogyan használjuk fel a főneveket? |
336 |
| Mire ügyeljünk a főnevek írásával kapcsolatban? |
339 |
| Tulajdonságot jelölő szavaink: a melléknevek |
341 |
| A melléknévi igenév |
342 |
| A melléknevek fokozása |
342 |
| Mire jók a melléknevek? |
343 |
| Milyen hibákat követünk el a melléknevek írásában? |
345 |
| A számnév |
345 |
| Hogyan használjuk a számneveket? |
346 |
| Hogyan kell írni a számneveket? |
346 |
| Mit kell tudnunk a névszók ragozásáról? |
347 |
| Hogyan írjuk a névszóragokat? |
348 |
| A névszók helyettesítői: a névmások |
349 |
| Mire valók a névmások? |
349 |
| Milyen hibákat követünk el a névmások írásában? |
352 |
| Mit fejez ki a határozószó? |
352 |
| Hogyan használjuk a határozószókat? |
353 |
| Mit kell tudnunk a határozószók helyesírásáról? |
354 |
| Nyelvünk névutói |
354 |
| Hogyan írjuk a névutókat? |
355 |
| Az igekötők szerepe |
356 |
| Helyesírási problémák az igekötők írásában |
357 |
| Fontos szavaink: a névelők |
357 |
| Hogyan használjuk fel a határozott névelőt? |
358 |
| Mikor helyes és mikor helytelen a határozatlan névelő használata? |
360 |
| Kötőszavaink |
361 |
| A módosítószó |
361 |
| Mi az indulatszó? |
362 |
| Hogyan írjuk helyesen az indulatszókat? |
362 |
| A modattan (Írta: Berrár Jolán) |
363 |
| A szavak helye a mondatban |
363 |
| Mit állítunk? |
364 |
| Kihagyhatjuk-e az állítmányt? |
367 |
| Ki cselekszik? Mi történik? |
369 |
| Ne felejtsük el egyeztetni az alanyt és az állítmányt |
372 |
| Mire irányul a cselekvés? |
374 |
| Hogyan mondjuk helyesen? |
376 |
| Mire valók a határozók? |
378 |
| Mivel fejezzük ki a határozókat? |
379 |
| A helyhatározók helyes használata |
381 |
| Az időhatározó |
383 |
| Fordítsunk gondot határozóink helyes használatára! |
385 |
| Milyen határozót vonzanak egyes igék és melléknevek? |
386 |
| Hogyan mondjuk helyesen? |
388 |
| Mi módon, mi okból vagy mi célból cselekszünk? |
391 |
| Mire szolgálnak a jelzők? |
394 |
| Hogyan mondjuk helyesen? |
395 |
| A számnévi jelzők |
397 |
| Jelzőként használt határozók |
398 |
| Az értelmezők |
398 |
| A birtokos jelző |
399 |
| Hogyan helyezkednek el a mondatrészek a mondatban? |
402 |
| Hogyan használjuk az írásjeleket az alárendelt mondatdrészek között? |
404 |
| Írásjelek az értelmezős szerkezetben |
406 |
| Melyek a halmozott mondatrészek? |
407 |
| Szervetlen mondatrészek |
409 |
| A szórend és a hangsúly fontossága |
410 |
| Hányféle mondat van? |
413 |
| Kijelentő mondatok |
413 |
| Felkiáltó mondatok |
413 |
| Óhajtó és felszólító mondatok |
414 |
| Kérdés és felelet |
415 |
| Állítás és tagadás |
418 |
| Az összetett mondatok |
420 |
| Mikor használunk még kötőszókat? |
423 |
| Milyen fajtái vannak a mellérendelt mondatoknak? |
424 |
| Kapcsolatos mondatok |
424 |
| Ellentétes mondatok |
425 |
| Választó mondatok |
428 |
| Következtető mondatok |
429 |
| Magyarázó mondatok |
430 |
| Az alárendelt mondatok |
431 |
| Mellékmondatok hogy kötőszóval |
432 |
| Mellékmondatok aki, ami, amely-lyel |
434 |
| Mikor ne használjunk aki, ami kötőszós mondatokat? |
437 |
| Milyen kötőszókat használjunk a határozói mellékmondatokban? |
438 |
| Okhatározói mellékmondatok |
441 |
| Feltételes mondatok |
441 |
| Megengedő mondatok |
442 |
| Hasonlító mondatok |
443 |
| Hogyan használjuk az igemódokat a mellékmondatokban? |
444 |
| Hogyan használjuk az írásjeleket az összetett mondatokbaN, |
446 |
| Még néhány megjegyzés a mondatokról |
447 |
| Mellérendelés vagy alárendelés? |
448 |
| A művészi kifejezés tanulságai (Írta. Szende Aladár) |
453 |
| Mi a célja ennek a fejezetnek? |
453 |
| Néhány művészi szöveg vallomása |
456 |
| A leírás |
456 |
| Az elbeszélés |
465 |
| A levél |
474 |
| Hogyan írnak költőink szemléletesen? |
477 |
| Mivel ér el az író mozgósító hatást? |
488 |
| Hogyan is írjunk és beszéljünk hát? |
505 |
| Tanulmányozásra ajánlott kiadványok |
508 |
| Tartalom |
511 |
Hans Werner Richter - Legyőzöttek
12,00 RON1 × 12,00 RON
Evelyn Marsh - Halál a műtőasztalon
12,00 RON1 × 12,00 RON
Kovách Géza - A céhes élet Erdélyben
9,50 RON1 × 9,50 RON
Tea Stilton - A korallok hercegnője
39,00 RON1 × 39,00 RON
Pierre Loti - Japoneries d`automne
149,00 RON1 × 149,00 RON
Scarron - Le roman comique
14,00 RON1 × 14,00 RON
Karácsony Benő - Tavaszi ballada
12,00 RON1 × 12,00 RON
Heinrich Wölfflin - Művészettörténeti alapfogalmak
12,00 RON1 × 12,00 RON
