RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile

Székely oklevéltár I-II-III

45,00 RON

Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR

Szerző: Demény Lajos és Pataki József , V. Andás János

Kiadó: Kriterion Könyvkiadó Bukarest
Kiadás éve: 1983 – 1985 – 1994
Sorozat: Székely oklevéltár
Méret: 175*245 mm
Kötés: Vászon
Lapszám: 396 – 438 – 439
Minőség: Jó állapotú antikvár könyv

Stoc epuizat

Doresc notificare prin e-mail când revine în stoc.

  • Retur simplu în 30 de zile
  • Stare verificată cu atenție
  • Plată securizată
  • Transport international
Garanția plății securizate

Descriere

Székely oklevéltár I.

Alcím:

Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569-1591

Székely oklevéltár II.

Alcím:
Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1591-1597

Székely oklevéltár III.

Alcím:

Udvarhely széki törvényszéki jegyzőkönyvek 1598-1600

  Minden tudományos kutatás fejlődésének megvannak a maga nélkülözhetetlen feltételei. A történetírásban ezek közé tartozik a forráskiadás rendszeres művelése. Nélküle elképzelhetetlen a valójában tudományos jelleg biztosítása a történelem terén, az előrelépést ugyanis az állandóan megújuló szemlélet mellett újabb források feltárásának és kiadásának kell kísérnie. Nem vonhatjuk ki e követelmény alól nemzetiségtörténetünk tudományos művelését sem. Ez az elgondolás, pontosabban igény és szükségszerűség szülte a Székely Oklevéltár címet viselő forráskiadványunk folytatását, újrakezdését. Több mint száz év múlt el azóta, hogy e kiadványt a széles társadalmi összefogás útjára bocsátotta. A kezdeményezők között ismert történészeink nevét találjuk, közöttük a Kővári Lászlóét, Jakab Elekét, Szabó Károlyét és másokét. Szabó Károly, Szádeczky Lajos és Barabás Samu végezték el azt a fáradtságot nem ismerő, lemondásokkal és nélkülözésekkel járó munkát, melynek eredményeként nyolc kötetnyi forrásanyag látott nyomdafestéket. A Székely Oklevéltár új sorozatának első és készülőben lévő néhány kötete az eddig kevésbé feldolgozott és egészében kiadatlan források irányába tereli figyelmünket, a székelyek XVI. századi törvénykezésének protokollumaira. A peres ügyek kapcsán ezek a jegyzőkönyvek, tanúvallomások, prókátorvallások, határozathozatalok és más ide tartozó feljegyzések a mindennapi élet sok olyan mozzanatát tárják elénk, amelyekről a többi források keveset vallanak. Egy olyan világot élénkítenek meg minden gondjával-bajával, jellegzetes gondolkodásmódjával, szokásaival, jogrendszerével, gazdasági, társadalmi, katonai és polgári közigazgatási rendszerével, ellentmondásaival a feszültségeivel együtt, amely szilárd évszázados hagyományokra épült, megszabta az egyének és közösségek létét és sajátos életforma-kereteket teremtett újra. A széknek színe előtt kereste a maga jogát, jussát és igazságát a jobbágysorba került székely, a fejedelmi jobbágy, a szabados, a katonáskodó szabadparaszt, a vörös drabant, a lófő és nemes. De a XVI. század második felében válságba jutott szabadparaszti székely társadalom a közösségi élet és a közösségi jogok védelmét igényli, annak megszilárdítását törekszik az egyéni érdekek fölé helyezni. A falvak és városkák népe alkotja a maga történelmét, távol az országos ügyeket befolyásoló csatáktól, küzdelmektől és az azokat irányító egyéniségektől, de nem függetlenül mindezektől, mert az élet összefüggéseinek szálai távolra nyúltak, itt is hatottak, visszhangjuk itt is csenegett. Egész közép- és kelet-európai viszonylatban is párjukat ritkítják a XVI. század második feléig visszanyúló, reánk maradt udvarhelyszéki protokollumok. Kötetünk az 1569 és 1591 közötti korszakra vonatkozókat foglalja magába, betűhív másolatban, annál is inkább, mert egyben magyar anyanyelvünk ritka forrása közé tatoznak. Nem ígérünk könnyű és szórakoztató olvasmányt, de aki elődeink s múltunk elmélyült megismerését követi, annak minden fenntartás nélkül ajánljuk a Székely Oklevéltár új kötetét.

Az önálló Erdélyi Fejedelemség megalakulása 1541 után és főleg az 1562. évi székely felkelés gyökeres változást hozott a székely történelemre vonatkozó források tekintetében is. Egyszerre tetemesen megnőtt a székelyekre vonatkozó oklevelek száma, több országgyűlési határozat tárgyává lép elő a székely kérdés, ránk maradtak részletek székely lustrákból és katonai összeírásokból, követték a sort a rendekhez vagy a fejedelemhez intézett panaszlevelek, mint többször szólnak róluk a krónikákban stb. Ezeket azonban messze meghaladják a XVI. század végi, eddig keveset tanulmányozott, magyar nyelven írt udvarhelyi törvénykezési jegyzőkönyvek. A Székely Oklevéltár új sorozatának beindítása ezt a páratlan értékű forrást célozta meg, azzal a szándékkal, hogy 1600-ig bezárólag teljes egészében közölje az említett jegyzőkönyvek szövegét. Az 1983-ban és 1985-ben megjelent első két kötet felkeltette az egész magyar tudományosság figyelmét. Csaknem egyöntetű volt a megállapítás, hogy a Székely Oklevéltár folytatása „már önmagában is rendkívül fontos, tudománytörténeti jelentőségű esemény. Jelzi mindenekelőtt azt, hogy a székelységre vonatkozó történeti kutatások, amelyek évtizedeken át Magyarországon is megdöbbentően elhanyagolt állapotba jutottak, nem véletlenül elsősorban Romániában kezdenek újraéledni, a tudományos érdeklődés vonalába kerülni. A fellendülés e jeleit nem lehet eléggé értékelni, mivel e témára vonatkozóan a különböző tudományoknak, a történettudományon kívül, a nyelvészetnek, folklórnak, tárgyi néprajznak, régészetnek stb. a régiek buzgalma óta sajnálatosan adósságai halmozódtak föl…” A fenti sorok írója azt is megállapította, hogy az új sorozat kezdeményezői által „elvégzett munka magában való értéke is igen figyelemreméltó, sőt bizonyos mértékben egyedülálló jellegű” (Benkő Loránd). Ez egyben az új sorozat egyelőre utolsó olyan kötete, amely törvénykezelési jegyzőkönyveket foglal magában. A továbbiakban a sorozat előállítói a XVII. századi székely lustrák és összeírások kiadását tűzték ki célul. A lustrák vagy katonai összeírások egy másik sajátos és adatokban rendkívül gazdag forrását alkotják a székely történelemnek Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és I. Apafi Mihály korából. Közzétételük éppen annyira fontos és halaszthatatlan feladat, mint a törvénykezelési jegyzőkönyveké. Jelen kötetünk a XVI. század utolsó három évéből (1598-1600) reánk maradt udvarszékhelyi jegyzőkönyveket foglalja magában. Abból a mozgalmas, de nem kevésbé tragikus korszakból, amelyben a székelyek közösségi jogokon álló szabadságuk tiszteletben tartását érték el.

DATE CONTACT

Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989

DETALII CONT
POATE FI UTIL
Toate drepturile rezervate ©
Bookman SRL 2013 -
2026
Booksy Logo
BOOKSY Smart Agent
×

Acest site folosește cookie-uri pentru a îmbunătăți experiența ta de navigare și pentru a asigura funcționarea corectă a site-ului. Continuând să folosești acest site, recunoști și accepți utilizarea cookie-urilor.

Acceptă toate Acceptă doar necesarele