Meir Kohn – Bank- és Pénzügyek, Pénzügyi piacok

Name: Meir Kohn - Bank- és Pénzügyek, Pénzügyi piacok
SKU: 013/6175
Price: 79.00 RON
Availability: OutOfStock

SKU: 013/6175 Categorii: ANTIKVÁR KÖNYVEK, Magyar nyelvű könyvek, Management, pénzügy - bank, Szakkönyv

79,00 RON

Leu românesc - RON

Leu românesc - RON
Forint - HUF
Euro - EUR

Szerző: Meir Kohn
Fordító: Mezei I. György
Lektor: Csontos László
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás éve: 2003
Sorozat: Osiris Tankönyvek
ISBN: 963-389-435-2
Kötés: kemény karton tábla
Lapszám: 1059
Minőség: újszerű
Méret: nagy formátum
Kiszállítás: 3-7 nap.
Előrendelés esetén az időtartam nőhet.

Stoc epuizat

Doresc notificare prin e-mail când revine în stoc.

Retur simplu în 30 de zile
Stare verificată cu atenție
Plată securizată
Transport international

Garanția plății securizate

Descriere

Meir Kohn – Bank- és Pénzügyek, Pénzügyi piacok

Ez a haladó szintű tankönyv és banki kézikönyv a pénzügytant, a banküzemtant és a makroökonómia elméleti és gyakorlati problémáit tárgyalja. Az amerikai tankönyvpiac egyik kiemelkedő és széles körben használt alkotása, amelyet a Nemzetközi Bankárképző Központ munkaközössége által készített, a magyar intézményi háttérre vonatkozó áttekintés egészít ki. A könyv első része a pénzügyi rendszer leírásához szükséges alapfogalmakat mutatja be. A második és harmadik rész a bankok és a pénzpiac intézményeinek működését taglalja. A negyedik és ötödik rész a bankok és a pénzmennyiség szabályozásának kérdéseivel foglalkozik, végül a hatodik és hetedik rész a pénz makrogazdasági szerepét és a monetáris politika alapjait elemzi.

TARTALOM

Bevezetés	29
A német hiperinfláció	29
A világgazdasági válság	30
A bankszektor válsága New Englandben 1991-ben	32
A „világegyetem urai”	33
A könyv felépítése	34
Első rész: A pénzügyi rendszer-alapfogalmak és alapelvek
Beruházások és megtakarítások	39
A háztartások mint megtakarítók és hitelezők	39
A jövedelem ingadozásai
A pénzköltés ingadozásai
A háztartási szektor mint nettó megtakarító és hitelező
Vállalati beruházások és hitelfelvételek	42
A termelés finanszírozása
Országos megtakarítási ráták	43
Hosszú távú beruházások finanszírozása
Nettó túlköltés és hitelfelvétel a vállalkozási szférában
A kölcsönözhető pénzek piaca	46
A kifizetések körforgása
A kölcsönözhető pénzek piaca
Kínálat és kereslet
A kölcsönözhető pénzek piacának egyensúlya
A kölcsönözhető pénzek piaca a gazdasági körforgásban
A kormányzati szektor
A pénz- és tőkeáramlás	54
Összefoglalás	55
Hitelfelvétel és hitelnyújtás	59
A hitelezés alapvető nehézségei	59
A kockázatok
Aszimmetrikus informáltság
A megbízó-megbízott viszonyból fakadó problémák
Oszthatatlan tranzakciós költségek
Likviditás
Összefoglalás
Alternatív megoldások	64
Az első megoldás: közvetlen hitelnyújtás
A nyilvános kötvénykibocsátás költsége	65
A második megoldás: a közvetett hitelnyújtás
A csődeljárás	71
A közvetlen és a közvetett hitelnyújtás összehasonlítása
A pénzügyi közvetítők különféle típusai	73
Bankok
Befektetési társaságok
Biztosítók
A kormányzat pénzügyi közvetítő intézményei
A pénzügyi rendszer hatékonysága	77
A megtakarítás és befektetés megkönnyítése
A befektetések jellegzetességeinek átalakításában mutatott hatékonyság
Költséghatékonyság
Különböző országok pénzügyi rendszerei	79
Hatékonyság a pénzügyi piacok integrálásában
Összefoglalás	84
A pénz és a fizetési módok	89
A pénz eredete és funkciói	89
Bizalom és árupénz nélküli kereskedelem
A pénzérmék történetéből	92
Letéti bankügyletek
A csekk- és klíringforgalom
A banktevékenység kezdeteinél	95
A bankjegyek
A bankjegyek eredete	96
A résztakarékoláson alapuló banktevékenység
A papírpénz az Egyesült Államokban	99
A Sziget fizetési rendszere
Az Egyesült Államok fizetési rendszere	102
Fizetési eszközök
Lesz-e új amerikai fémdolláros?	103
Csereeszközök
A japánok körében hódít az előre fizetett műanyag kártya	108
Banktechnikai központok	110
Néhány számadat
Összefoglalás	113
A bankok működése és a bankszféra szabályozása	117
Alapítsunk bankot!	117
A bankok bankja
Hitelkihelyezések és betétek
Hogyan maximalizáljuk nyereségünket?	121
A hitelek kamatlábai és kontraszelekció
Tartalékok és likviditás
Saját tőke és fizetőképesség
Néhány számadat
A bankszektor szabályozása	132
A nagy világgazdasági válság és a pénzügyi rendszer összeomlása
A hatósági szabályozás öröksége
Vajon a szabályozás megoldást kínál vagy újabb problémákat szül?
Összefoglalás	137
Kamatlábak és az értékpapírok ára	141
Néhány alapvető technikai kérdés	141
Időegyenesek
A kamatlábakkal kapcsolatos elemi összefüggések
Kamatoskamat-számítás
Éves fizetési ígérvények árazása	145
A nem kamatozó kötvények
Kamatozó kötvények
A kincstári strips	150
Kamatozó kötvények piaci hozama
Amortizálódó kölcsönök
Napok, hónapok és félévek	155
A kamatoskamat-számítás újabb szemszögből
Az egy évnél rövidebb lejáratú kincstárjegyek
Kötvények egy évnél rövidebb kamatozási periódussal
Amortizálódó hitelek havi fizetéssel
Fektessük be pénzünket!	161
A realizált hozam és a kamatlábkockázat
A realizált hozam és újrabefektetési kockázat
Befektetés kamatozó kötvényekbe
Összefoglalás	166
Második rész: A bankszektor és a pénzpiac
A kormányzati értékpapírok piaca	171
A világ legnagyobb adósa	171
Államkötvények és kincstárjegyek	174
Forgalomképes kormányzati értékpapírok
Kormányhivatalok által kibocsátott értékpapírok
Mit értünk az állampapírok árfolyamjegyzésén?
A hozamgörbe
Hogyan bocsátanak ki államkötvényeket? Az elsődleges piac	180
A korábbi kibocsátások adásvétele. A másodlagos piac	181
Miyen a másodpiac szervezettsége?
Elsődleges forgalmazók
Másodlagos forgalmazók
A brókerek(ügynökök)
Az állampapírok adatszolgáltatási rendszere: Kihívás a Dow Jones leányvállalatával szemben	185
Klíringbankok/Elszámolóbankok
Elektronikusan tárolt állampapírok	187
Ha egy üzlet beindul	188
Az értékpapírok adásvétele
Visszavásárlási megállapodások (repo-ügyletek)
Tőkeáttétel és a kamatlábak volatilitása
Rövid/short eladások
Fordított visszavásárlási megállapodások (passzív repók)
Az aktív és passzív repók piaca
Kockázatfedezés
Botrányok az állampapírpiacon	195
A Drysdale Government Securities kereskedőcég
Az E. S. M. és a BBS
A Salomon Brothers
Összefoglalás	197
Az amerikai bankszektor sturkúrája	201
A banki struktúrák nemzetközi összehasonlításban	201
Vajon miért különbözik az Egyesült Államok oly nagy mértékben?
Jövedelmezőség és bankméret	205
Állandó költségek
Tartalékok
Saját tőke
A méretgazdaságosság a tények tükrében
A törvényszabta kereteken belül	211
A bankok közötti partnerkapcsolat
Franchise-megállapodások
Az Edge Act bankvállalatok
A törvény „kiskapuin” át	214
A bankholdingtársaságok
Nem bank bankok
A pénzkiadó automaták
Külföldi bankok: törvényen kívüli pénzintézetek?
Semmiképp sem „bankfiók” a Citicorp omahai kirendeltsége	218
A japánok az Egyesült Államokban nemcsak üzletelnek, hanem finanszíroznak is	220
Túllépve a törvény szabta kereteken	22
Regionális tagállamközi banktevékenység
A régióközi bankok létrejötte
Az országos banktevékenység már nem a jövő zenéje a terjeszkedő KeyCorp számára	228
A tagállamközi banktevékenység és a partner-banki viszony
Megszűnik a tagállamközi banktevékenység minden korlátja?
Az államok közötti banktevékenység európai megjelenése	231
Az államközi banktevékenység mellett és ellen szóló érvek	232
Pénzügyi integráció – vagy maradjon a pénz a régióban?
Méretgazdaságossági hatások és monopolisztikus hatalom
Integráció és stabilitás
Összefoglalás	237
A bankok és a pénzpiac	241
A király és a dagály	241
Az eredeti színtér
Hitelnyújtás és hitelfelvétel rövid futamidőkben
Betéti kamatok, hitelkamatok és a pénzügyi szabályozás
A kamatlábak emelkedő irányzata
A nagy adósok és hitelezőik megkerülik a bankokat	246
Az értékpapír-kereskedői repók
A kereskedelmi kötvény
A finanszírozó társaságok
GMAC	251
A bankok az új helyzetben
A kisbefektetők megjelenése	255
A pénzpiaci befektetési alapok
ACMA-számlák	257
Mi történt a pénzpiacon és a bankszektorban?
A pénzpiac térnyerésének makrogazdasági következményei	260
Összefoglalás	260
A bankszektor visszavág	263
Hogyan lehet kamatot fizetni a nem kamatozó folyószámlabetétekre?	263
A banki repo-ügyletek
Bankközi betétek látszathitelezése
Overnight eurodollárok
Kereskedelmi kötvényekkel elért nyereség	268
A közvetlen hitelezés garanciális kiszolgálása
Aláíró bankok a kereskedelmi kötvények forgalmazásában
A kereskedelmi kötvények előnyei a bankok szempontjából
Banki hitelfelvétel a pénzpiacon	274
Nagybani letéti papírok
A Regulation Q kiiktatása	276
A NOW-számlák
A NOW-számlák létrejötte	278
A pénzpiaci betétszámlák
Banki befektetési szerződések
A Regulation Q szabály vége
Jövedelemszerzés szolgáltatások révén	280
Új szelek a Mellon bankban. A szolgáltatások hozzák vissza az üzletet	281
A változások mellékhatásai	282
Összefoglalás	282
Függelék: A T-számlák használata	286
Nemzetközi bankügyletek	289
Dollárforgalom a tengerentúlon	290
Az eurodollár-piac létrejötte
Jönnek a jenkik
Az europiac napjainkban
Adósok és hitelezők az europiacon
Mi az eurodollár?
Hogyan működik az europiac?
Az amerikai bankok nemzetközi tevékenysége	302
A BCCI-botrány	302
A külkereskedelem finanszírozása
Devizapiacok
Amerikában egyre kevésbé külföldi a deviza	308
Összefoglalás	310
Banktevékenység a kilencvenes években likviditás- és kockázatkezelés	313
Miben különböznek egymástól a nagybankok és a kisbankok?	314
Egy kisbank: a vermonti Lyndonville Savings Bank and Trust Company of Lyndonville
Egy óriásbank: A New York-i Morgan Guaranty Trust Company
A nagybankok és a kisbankok szükségleteinek összehangolása
A likvidási kockázat kezelése	319
Az eszközgazdálkodás
Forrásgazdálkodás
A piaci kockázat kezelése	323
A kamatlábkockázat
A First Bank System kötvénykiárusításhoz fogott. A veszteségek 500 millió dollárra rúgnak	329
A kamatlábkockázat lefedezése a pénzügyi piacokon
Változó kamatozású hitelek és a kockázat áthárítása
Kisvállalkozások védangyala a kamatterhek ellen	332
Árfolyamkockázat (devizakockázat)
A hitelkockázat kezelése	334
Ismerd meg az ügyfeledet!
Diverzifikáció
Más bankokat is érintő hitelügyletek
LDC-hitelek – Esettanulmány a kockázatokról	338
Összefoglalás	339
Függelék: A duration kiszámítása	343
Harmadik rész: A pénzügyi piacok részletes bemutatása
Kockázatfedezés határidős ügyletek, opciók és swap-megállapodások révén	351
A tőzsdei határidős ügyletek	351
A tőzsdén kívüli határidős ügyletek konstrukciója és nehézségei
A tőzsdei határidős tranzakció mint megoldás
Határidős értéktőzsdei ügyletek
Az ezüstpiac sarokba szorítása	354
A kamatlábkockázat lefedezése pénzügyi futures ügyletekkel. A hedging alapjai
További bonyodalmak
Opciók	365
Árfolyamkockázat lefedezése opciós ügylettel
Opciók adásvétele
Swap-ügyletek	370
Kamatláb swap-ügyletek
Devizaswap
Verseny a fedezeti instrumentumok piacán	376
Az amerikai és a külföldi tőzsdék versenye
A közvetítők kínálata instrumentumok versenye
Vajon jók-e a gazdaság számára a határidős, az opciós és a swap ügyletek?	378
A külső kockázatfedezés előnyei
Kockázatfedezés a pénzügyi intézmények körében
Emelkedő kamatlábak és jó kedélyű adósok?	380
A gazdasági kockázatok csökkentése
A spekulánsok információs szerepe
Kockázatfedezeti eszközök és pénzügyi hatékonyság
Összefoglalás	383
A tőkepiac	387
Az értékpapírok	387
A hitelfelvevők	388
A vállalatok
Háztartások
A kormányzat
A hitelezők	391
Az életbiztosítók
Nyugdíjalapok
Részvényalapok és kötvényalapok
A kötvények piaca	396
Biztosított hitelügyletek
Fedezet nélküli hitelügyletek
A zártkörű kibocsátások
A nyilvános kibocsátások és az aláíró bankok
A bóvlikötvények tündöklése és bukása
Eurokötvények
Helyhatósági kötvények
A részvénypiac	411
A vállalati részvények kibocsátása
Kockázati tőke
A másodlagos piac: az értéktőzsde
Egyesülések, felvásárlások és LBO üzletek
Mi mit jelent az értéktőzsdei árfolyamjegyzéseken?	415
Az RJR fináléhoz fergetegesen gyűjtik be a pénzt	419
Aggódnunk kell-e a növekvő tőkeáttételi arány miatt?
A részvények globális piaca
Részvényportfóliók és részvénykereskedelem
Származtatott értékpapírok és számítógépes tőzsdei kereskedelem
Az 1987-es összeomlás
A Salomon költséges kis melléfogása	425
Összefoglalás	428
A jelzáloghitelek piaca	433
Mi a jelzáloghitel?	433
A törlesztőrészletek kiszámítása
A hitelfedezet
Előzetes visszafizetés
Információs problémák és a hagyományos jelzáloghitel-piac	438
A jelzáloghitelek finanszírozásának problémái	439
Jelzálogkölcsönök és recessziók
A jelzáloghitel-piac fragmentáltsága
Kamatlábkockázat
Zsákutcák és kiutak	441
Búcsú a Regulation Q szabálytól
Dereguláció
Változó kamatozású jelzálogkölcsönök
Egyre több takarékintézet gyarapodik jelzálog-hitelezésen kívüli ügyletekből	446
A kamatlábkockázat lefedezése
Értékpapírosítás és a jelzáloghitelek piaca	449
Hogyan jött létre a másodlagos piac?
Jelzáloghitelbankok
Jelzáloghitel-alapú értékpapírok
CMO- és REMIC-konstrukciók, jelzálog stripsek
A másodlagos piac „privatizációja”
Egy hitel odisszeája	456
Az értékpapírosítás teret nyer: újabb vagyoneszközök és további országok a képben	458
Az értékpapírosítás előnyei és lehetséges veszélyei	459
Összefoglalás	460
Függelék: A jelzáloghitel stripsek kamatláb-érzékenysége	464
Negyedik rész: Pénzügyi szabályozás és gazdaságpolitika
A bankok biztonsága, az alapkérdések	469
Bankostromok és a bankpánik	469
A bankostromok pszichológiája
Hogyan segítenek egymásnak a bankok?
Bankpánik és a kölcsönös segítség korlátai
A végső mentsvár
Az Union Trust company Bankostroma	474
A betétbiztosítás és a morális kockázat problémája
A bankok biztonsága az Egyesült Államokban – Rövid történeti áttekintés	478
Az országos bankszektor korszakában pánikjelenségei
A klíringháztársulások szerepe
A Fed megszületése
A Fed rosszul állja az első jelentősebb próbát
A bankrendszer másodszor is támogatásra szorul
Pénzügyi biztonság a mai amerikai bankszektorban	485
A szövetségi betétbiztosítási rendszer
Mi történik bankcsőd esetén?
Az FDIC átvételt egyenget egy oregoni bankcsőd után	488
A leszámítolási ablak
Mitől igazán nyugodtak a betétesek?
Ki felel a nemzetközi bankokért?	493
Bankpánik és bankostrom Hong Kongban	494
Összefoglalás	495
A betétbiztosítási válság	499
A problémák háttere	499
Versenykényszerek
Betétbiztosítás és a bróker közvetítette betétek
Minősített hitelek lépten-nyomon
Az FDIC bekeményít: A Penn Square esete
A válság kirobban: A Continental Illinois összeroppanása	507
Néhány tanulság a Continental Illinois kudarcából
A takarékpénztárak válsága – morális kockázat felsőfokon	511
A kétarcú betétbiztosítási politika	512
Javaslatok a betétbiztosítás reformjától	514
A csalás csak kis tétel a takarékpénztárak válságának költségeiben	515
Csökkenteni kellene a biztosítási összeghatárt!
A betétbiztosítást a törzsbankokra kellene korlátozni!
A betétbiztosítási díjaknak tükrözniük kellene a kockázat mértékét!
Nagyobb mértékben kellene támaszkodni a magán-betétbiztosításra!
Növelni kellene az előírt tőke nagyságát!
A bankok vezetőinek jobban a körmére kellene nézni!
Radikálisabb javaslatok és sturkturális reformok
Reformtörekvések a közelmúltból	523
A BIS-tőkemegfelelési előírások
Az 1989-ben elfogadott FIRREA-törvény
Az 1991-ben elfogadott FDICIA-törvény
Kormányzati garanciák más területeken	531
A szabályozás padlóra viheti a bankomat	530
Összefoglalás	534
A bankszektor és a pénzügyi piacok szabályozása a kilencvenes években	537
Miért van szükség pénzügyi szabályozásra?	537
A külső gazdasági hatások
Aszimmetrikus informáltság
A szabályozás néhány problémája	539
Stabilitás vagy hatékonyság?
Az értékpapírforgalmi szabályozás végnapjai	540
Az ösztönzők törzulása
A pénzügyi szabályozás zűrzavara
A dereguláció folyamata	545
A bankszektor
A pénzügyi piacok
A korlátozások leépítése
A pénzügyi szegmentáció felszámolása mellet és ellen szóló érvek	552
Az európai univezális bankok igen stabilak	554
Dereguláció szerte a világban	556
Kanada
Japán
Európa
A Fed központi szerepe	559
A pénzügyi rendszer stabilitása
A fizetési rendszer biztonsága
A pénzmennyiség szabályozása
Összefoglalás	563
Ötödik rész: A pénzmennyiség szabályozása
A betétállomány multiplikálódása, bevezető fogalmak	570
A betétek és a takarékok alapvető összefüggései	570
A tartalékok megváltozásának hatása
Készpénzkiáramlás	575
A lekötött betétek bevezetése	577
Hogyan változnak a csekkek beváltása után a bankok hitelkihelyezései?	578
A csekk összegét folyószámlára kérjük
A csekk összegét lekötött betétszámlára kérjük
A pénzmultiplikátor és a monetáris bázis	580
A pénzmultiplikátor
Az M2-multiplikátor
A monetáris bázis megváltozásának hatásai
Összefoglalás	584
A) Függelék: A betétállomány multiplikálódása a bankrendszer egészében	587
B) Függelék: Összmennyiségeket kifejező egyenletek átalakítása e mennyiségek változásait kifejező egyenletekké	589
A Fed szabályozási eszközei	591
Definitív pénz, monetáris bázis és a bandrendszer tartalékai az amerikai gazdaságban	591
Hogyan változtatja meg a Fed nyíltpiaci műveletekkel a monetáris bázist?	594
A monetáris bázist befolyásoló más tényezők	597
Leszámítolási hitelek (jegybanki hitelek)
Devizatranzakciók
A Fed lebegő tételeinek banki tartalékokat növelő hatása
A Kincstár kifizetései és bevételei
Az arany- és SDR-értékbizonylati számlák
A pénzérmék
A definitív pénz, monetáris bázis és tartalékállomány nagyságát befolyásoló tényezők – Ismétlő áttekintés	603
Más irányítási eszközök	604
A leszámítolási politika
Tartalékkövetelmények
A közvetlen hitelszabályozás
Mi történik a Fed jövedelmével?	608
Összefoglalás	608
A betétállomány multiplikálódása és a pénzmultiplikátor a gyakorlatban	613
A tartalékok egy bank nézőpontjából	613
A kötelező tartalékok kiszámítása
A bank tartalékpozíciójának menedzselése
A betétállomány multiplikálódása a valóságban	617
Az Irving melléfogása	618
A pénzmultiplikátor a gyakorlatban	620
A tartalékrátákat meghatározó tényezők
A többi mutatót meghatározó tényezők
A pénzmultiplikátorral kapcsolatos néhány számadat
Összefoglalás	627
Hatodik rész: A pénz és a gazdaság
A pénzkereslet és a pénz forgási sebessége	633
Az egyének pénzegyenlegei	633
A tranzakciós motívum
A vagyoni motívum
Az átlagos pénzegyenleg
Aggregált pénzegyenlegek	641
Egy teljesebb körforgási modell
A kifizetések áramlása és a pénzegyenlegek
A pénzegyenlegek a gazdaságban
A pénzegyenlegek és a körforgási modell
A pénz iránti kereslet	647
A vagyoni pénzegyenletek iránti kereslet
A pénz iránti kereslet
A pénz iránti kereslet Keynes-féle változata
A pénz egyensúlyi feltétele és annak következményei	650
A pénz forgási sebessége és a csereegyenlet	651
A pénz forgási sebessége
A csereegyenlet
A pénz forgási sebessége és a pénzkereslet
Alkalmazás: A pénz forgási sebességének alakulása az amerikai gazdaságban	653
Összefoglalás	654
Függelék: A Baumol-Tobin-formula	657
A pénz, az árak, és a kamatlábak hosszú távon	659
A pénz mennyiségi elmélete	659
A pénz mennyiségi elmélete és a mögöttes logika	661
A nominálárak és reálárak
Nominál- és reál-kamatláb
Nominál- és reálpénz-egyenlegek
Következtetések
A kifejtettek alkalmazása: A német pénzügyi unió	668
Összefoglalás	669
A pénzmennyiség változásának elsődleges hatásai a gazdaságban	671
A körforgási modell és a kölcsönözhető alapok piaca	671
A költségvetési deficit növekedésének elsődleges hatásai	674
A pénzkereslet megnövekedésének elsődleges hatásai	676
A pénzmennyiség növekedésének elsődleges hatásai	678
A monetáris változás hatásai a banki mérlegekben
Az eddigiek alkalmazása: A Fed gazdaságpolitikája 1979-1980 között	682
Összefoglalás	684
Nyitott gazdaság és a devizaárfolyamok	687
Nemzetközi kereskedelem és devizaárfolyamok	688
Import, export és devizapiac
A devizaráfolyam hosszú távon
Nemzetközi hitelforgalom	691
A kölcsönözhető pénzek piaca
A devizapiac
A gazdaság körforgási modellje nyitott gazdaságban	694
Az amerikai fizetési mérleg	697
A kormányzati kiadások növkedésének elsődleges hatásai	699
A hatások eltérése nyitott és zárt gazdaságban
Egy monetáris változás elsődleges hatásai	703
A monetáris változás hosszú távú hatásai
BigMac-Valuták	705
Egy nyíltpiaci művelet elsődleges hatásai
A hatások elérése nyitott és zárt gazdaságban
A központi bank devizapiaci intervenciójának monetáris hatásai
Az összefüggések alkalmazása: Az amerikai dollár túlértékelődése a nyolcvanas évek elején	709
Összefoglalás	711
Függelék: A devizaráfolyam-rendszerek rövid története	714
Az IS-LM modell	717
A makroökonómiai változók	717
A jövedelmek és a kiadások egyensúlya	720
A Keynes-féle fogyasztási függvény
A kiadások egyéb összetevői
Az összkiadások és a jövedelem
A jövedelmek és a kiadások kölcsönös alkalmazkodása
A Keynes-féle keresztdiagram
Egy algebreai megoldás
A jövedelemmultiplikátor
Alkalmazás: az autonóm kiadások a nagy világgazdasági válság idején
A jövedelem és a kamatláb egyensúlya	728
Autonóm kiadások és a kamatláb
Az IS görbe
Az LM görbe
Az IS és az LM görbék együttesen
Az IS-LM modell alkalmazása	734
A kormányzati kiadások növekedésének hatása
A modell alkalmazása: a vietnami háború gazdasági következményei
A pénzkereslet eltolódásának hatása
A monetáris expanzió hatása
A modell alkalmazása: Margaret Thatcher mondetáris politikája
Az IS-LM modell és gazdasági előrejelzések	739
A gazdasági változások következményeinek értelmezése
Kvantitatív előrejelzések
Összefoglalás	740
Függelék: A kamatláb likviditásipreferencia-elmélete	743
Aggregált kínálat és aggregált kereslet	745
Aggregált árak és kibocsátás	745
Az árindexek
A kibocsátás mérőszáma
Aggregált kínálat	747
Az aggregált kínálati görbe
Mi húzódik meg az aggregált kínálati görbe mögött?
Az aggregált kínálati görbe elmozdulásai
Az aggregált kínálati görbe meredeksége
Aggregált kereslet	752
Az aggregált keresleti görbe
Az aggregált keresleti görbe meredeksége
Az aggregált keresleti görbe elmozdulásai
A modern mennyiségi pénzelmélet és az aggregált kereslet
Mire használjuk az aggregált kínálat és az aggregált kereslet fogalmát?	756
A vietnami háború
A nagy világgazdasági válság
Az OPEC olajártermelésének sokkhatása
A rövid távú hatásoktól a hosszú távú hatásokig	758
Összefoglalás	760
Függelék: Aggregált kereslet és az IS-LM modell	763
Az infláció. Az infláció okai és következményei	768
A pénz és az infláció közötti kapcsolat	768
A csereegyenlet egy változó gazdságban
Az infláció és a pénzmennyiség növekedése
Vennak-e a pénzmennyiség bővülésének és az inflációnak reálhatásai?	771
Az infláció és a kamatlábak	773
A reál- és a nominálkamatlábak
A kölcsönözhető pénzek reálkínálata és reálkereslete
Az infláció hatásai és a pénzmennyiség növekedése
Az infláció és a kamatlábak: két tipikus forgatókönyv
Alkalmazás: az amerikai infláció és a reálkamatlábak a hatvanas és a hetvenes években
Az infláció és a devizaárfolyamok	781
Alkalmazás: infláció és devizaárfolyamok a hetvenes és nyolcvanas években
Az infláció és a pénzügyi piacok	782
Anticipált és nem anticipált infláció
A reáleszközök és pénzügyi eszközök közötti választás
Választás a hosszú és rövid távú eszközök között
A pénztartás költsége
Készpénzes bűvészmutatványok	788
Alkalmazkodás az inflációhoz	789
Az adók
Jelzáloghitelek
Indexálás
Infláció és a kormányzati költségvetés	792
Az infláció és az adórendszer
Az inflációnál garantáltan jobban kamatozó letéti jegy	792
Infláció és államadósság
Összefoglalás	794
Gazdasági változások, kamatlábak és árfolyamok	798
A gazdasági várakozások kialakulása	798
Adaptív várakozások
A racionális várakozások
A Fed titkolózik, a piaci szereplők tanácstalanok	800
A pénzmennyiség növekedésének információs értéke
A monetáris expanzió és a kamatlábak: a hitelkínálati hatás és az inflációs várakozási hatás	800
A rövid lejáratú piac
A hosszú lejáratú piac
A kamatlábak lejárati szerkezete	803
A szegmentált piacok elmélete és annak problémái
A vállalati finanszírozás dilemmája: Rövid vagy hosszú távon fussunk?	806
Az implicit forward kamatláb
A várakozások elmélete
A preferált futamidő elmélete
Új szempontok a hitelkínálati és az inflációs hatásról
Kamatlábak és devizaárfolyamok	812
Implicit forward devizaárfolyamok
Az implicit és a tényleges forward devizaárfolyamok – a fedezett kamatarbitrázs-ügyletek
A várakozások tiszta elmélete
A preferált deviza elmélete a kamatlábak és a devizaárfolyamok esetében
Változó várakozások, devizaárfolyamok és kamatlábak	820
A hosszú távú várakozások és az infláció
Alkalmazás – a német újraegyesítés és a kamatlábak Németországban, illetve az Egyesült Államokban
Rövid távú várakozások és intervenciók
Önbeteljesítő várakozások és a volatilitás
Összefoglalás	823
Hetedik rész: A monetáris politika
A monetáris politika formálódása	829
A monetáris politika lehetséges céljai	829
A gazdasági tevékenység szintjének stabilizálása
Az árszínvonal stabilizálása
A növekedés elősegítése
A devizaárfolyamok stabilizálása vagy külkereskedelmi egyensúly
A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása
Átváltási összefüggések alternatív célok között
A monetáris politika célkitűzéseinek megválasztása	834
A monetáris növekedés mint a monetáris politika célváltozója
A kamatláb mint monetáris célváltozó
A kamatláb mint célváltozó és mint végső cél
A célváltozó megválasztásának következményei
A devizaárfolyam mint a monetáris politika célkitűzése
A gazdaságpolitika formálódásának folyamata	843
A Fed normális struktúrája
Hogyan gyakorolhat nyomást az elnök és a Kongresszus a Fedre?
A Fedre nehezedő más pressziók
Nem szűnik a Fedre nehezedő nyomás	849
Mennyire legyen független a Fed?
Szabadabban, de ne könnyelműbben bánjunk a pénzzel!	851
Összefoglalás	852
Függelék: Alternatív gazdaságpolitikai célváltozók a likviditásipreferenciaelmélet fényében	854
A stabilizációs gazdaságpolitika fejlődése	855
A stabilizációs gazdaságpolitika keynesiánus értelmezése	855
A probléma természete
A fiskális politika szerepe
A monetáris politika szerepe
Az aggregált kínálat
A monetarista álláspont	862
Vajon szükség van-e stabilizációra?
Fiskális és monetáris politika minetarista feltevések mellett
A stabilizációs gazdaságpolitika az Egyesült Államokban	865
Fiskális politika
A monetáris politika
Néhány gyakorlati probléma	867
Időzítés
Mennyire célszerű élénkíteni vagy visszafogni a gazdaságot?
Inflatorikus tendencia?	870
A stabilizáció politikai összefüggései
Kínálatoldali sokkhatások
Az infláció exportja és a Bretton Woods-i rendszer összeomlása
Van-e átváltási összefüggés az infláció és a munkanélküliség között?	873
A Friedman-Phelps kritika
A stabilizációs gazdaságpolitikának a racionális várakozások elméletén alapuló kritikája	876
Gazdaságpolitikai intézkedések, illetve gazdaságpolitikai szabályok
A racionális várakozások implikációi
Az ökonometriai modellek Lucas-féle kritikája
A gazdaságpolitika hatékonysága
Kiábrándulás a stabilizációs gazdaságpolitikából	880
Összefoglalás	880
Függelék: A keynesiánus-monetarista vita az IS-LM modell fényében	884
A monetarista kisérlet és ami utána következett	887
Az 1979-es válság	887
Monetarista gazdaságpolitikai javaslatok	889
Az 1979-1982-es időszak „monetarista kisérlete”	890
Az új politika következményei
Monetáris politika az 1979-1982-es időszakban
A monetarista gazdaságpolitikai ajánlások gyakorlati alkalmazásának nehézségei	894
A közbenső célkitűzéssel kapcsolatos problémák
Az operatív célkitűzéssel kapcsolatos problémák
A tartalékok és a pénz közötti kapcsolat problémái
A pénz és a kiadások összefüggésének problémái
A végső célokkal kapcsolatban jelentkező problémák
Monetáris politika 1982 után	906
A végső cél
A 409-es számú határozat	907
Operatív célok
A monetáris politika megvalósítása 1982 és 1990 között
A monetáris politika 1990 és 1992 között: hitelszűke és recesszió
A pénz és a pénz forgási sebességének alakulása 1982 és 1992 között
A monetáris politika jövője	917
A pénzügyi stabilitás mindig elsődleges
A nemzetközi összefüggések figyelembevételének jelentősége
Mit lehet tenni a kínálatoldali sokkhatásokkal szemben?
Szabálykövető vagy eseti döntéseken alapuló politika
A Fed meztelen	920
Összefoglalás	921
Szerkesztői kiegészítések a magyar nyelvű kiadáshoz
László Géza: Pénzfunkciók, pénzformák	925
Májer Beáta: Fizetési fogalom, fizetési rendszer, fizetési módok	928
Martin Hajdu György: A magyarországi tőkepiac jellegezetességei	930
Dunavölgyi Mária: Adósságmenedzselés és az állampapírpiac	941
Várhegyi Éva: A magyar bankszektor fejlődése a kilencvenes évek közepéig	950
Koltai Zsolt: Pénz- és devizapiacok	954
Horváth Balázs: Jelzálog-hitelezés Magyarországon	958
Harmathi László: Pánikok és bankcsődök. A betétbiztosítás szerepe	965
Király Júlia – Pozsonyi Gábor: Bankszabályozás és intézményrendszer Magyarországon	972
Király Júlia – A monetáris irányítás pénzmennyiséget szabályozó eszközei	982
Darvas Zsolt: Árfolyamrendszerek. Sterilizált intervenció	985
A) Függelék: Pénzügyi táblázatok	989
B) Függelék: Az ellenőrző állomásokon feltett kérdések megoldásai	997
Tárgy- és névmutató	1009