90,00 RON
Szerkeszti: Ráth György
Szerzők: Marczali Henrik, Lyka Károly, Diner-Dénes József, Dr. Áldásy Antal, Divald Kornél, Czakó Elemér, Gaul Károly, Edvi Illés Aladár, Dr. Éber László, Mihalik József, Dr. Wartha Vincze, Csányi Károly, Török Kálmán, Mihalik Gyula, Gróh István, Diwald Kornél, Dr. Éber Károly, Dr. Ráth István
Fotók: 287 szövegképpel – 91 műmelléklettel
Kiadó: Athenaeum Irodalmi és nyomdai Rt. – Budapest
Kiadás éve: 1902
Sorozat: A iparművészet könyve
Kötés: Kemény vászon tábla
Lapszám: 530
Minőség: Gerince sérült
Méret: Album
Kiszállítás: 3-7 nap.
Ráth György – Az iparművészet könyve – első kötet
ELŐSZÓ
Részlet a kötetből:
Fél század telt el azóta, hogy a kézművességet föl kezdték emelni arról az alacsony, tisztán ipari színvonalról, a melyre a század első fele leszállította. Ismét kapcsolatba került a művészettel, eleinte mint annak mostohatestvére.
Az előkelő »nagy művészetek« mögé helyezték, alkalmazott, iparművészetnek nevezték. Ennél az alárendelt szerepénél fogva csak lassan fejlődhetett, egyedül a mult reminiscentiáiból élősködött. A század befejezte előtt azonban hirtelen, szinte csudálatos föllendüléssel a képzőművészet többi ágának egyenrangú társává küzdötte fel magát.
Kibontakozott a régi hagyományok befolyása alól, a melyek útját állották annak, hogy az óriási technikai vívmányokkal lépést tartson és az uj kor szellemét saját alkotásaival is érvényre juttassa. Megszületett a modern stilus. Vajúdásai, jogosultsága és eredményei rendszeres ismertetésének e könyv utolsó fejezetében lesz helye, de már most bízvást kimondhatjuk, hogy, miként a természetben nincs ugrás, úgy az uj reform is csak annyiban rejti magában az állandóság, az életerő csíráit, a mennyiben a fokozatos fejlődés elévülhetlen törvényeit követi.
Úgy lehetünk tehát csak teljességgel megértői és részesei a hatalmas mozgalomnak, a mely mindnyájunk mindennapi életét, környezetét, otthonát legközvetlenebbül érinti, ha e művészet annyiféle ágának múltjával, szakadatlan fejlődésével megismerkedünk.
| Gróh István: A művészi stilusok fejlődése | 1 |
| Egyiptomi művészet | |
| Ó- és Uj-Kaldea építészete | |
| Assyr építkezés | |
| Ó-Perzsa építés | |
| Hindu építés | |
| Kinai építés | |
| Japán művészet | |
| Görög művészet | |
| Római művészet | |
| Az ókeresztény stilus | |
| A byzanczi stilus | |
| Arab-mór stilus | |
| Román stilus | |
| Csúcsives stilus | |
| Renaissance stilus | |
| Franczia renaissance | |
| A német renaissance stilus | |
| Barock stilus | |
| XIV. Lajos stilusa | |
| XV. Lajos stilusa: a rococo | |
| XVI. Lajos stilusa | |
| Empire stilus | |
| Korunk stilusa | |
| Magyar stilus | |
| Magyar ornamentika | |
| Marczali Henrik: Az iparososztály fejlődése Magyarországon | 37 |
| Az ősmagyarok ipara | |
| A honi iparososztály eredete | |
| Udvarnokok | |
| Fényűzés | |
| A városok felszabadulása | |
| Munkafelosztás | |
| A honi ipar hiányai | |
| A városok országrendisége | |
| A czéhek | |
| Czéhszabályok | |
| Mátyás kora | |
| Az életmód átalakulása | |
| Könyvnyomtatás | |
| A török hódítás hatása | |
| Bethlen Gábor | |
| A városok nemzetisége | |
| Debreczen | |
| Az ausztriai befolyás | |
| A magyar ipar elnyomása | |
| József császár kora | |
| A hazai ipar hanyatlása | |
| Új czéhek | |
| Az iparososztály szétterjedése | |
| Új iparágak gyára | |
| Széchenyi; a czéhek eltörlése | |
| Iparszabadság | |
| Kossuth | |
| Országos védegylet | |
| Első pesti kiállítás | |
| Gyáralapító társaság | |
| Ráth György: Az érem | 63 |
| Az érmészet önálló tudományág | 65 |
| A gyűjtők befolyása az érmészet fejlődésére | |
| Római éremgyűjtés | |
| Az antik műemlékek iránti érdeklődés föléledése | |
| Az antik érmek gyűjtői Olaszországban | |
| Éremgyűjtés túl az Alpeseken | |
| Az antik érmészet irodalma: XIV. XV. század | |
| XVI. század | |
| Erdélyi írók | |
| Echkel József rendszere | |
| Újkori írók | |
| Az újabbkori érmészet külföldi irodalma | |
| Magyarországi éremgyűjtők, XVI. század | |
| XVII. század | |
| A hazai éremgyűjtés a XVIII. századtól kezdve | |
| A magyarországi érmészet hazai irodalma | |
| Schoenvisner István | |
| A Nemzeti Muzeum éremtára | |
| Aristoteles a cserekereskedés átalakulásáról | 89 |
| Az ókor nomád népeinek rendes értékmérője | |
| A cserekereskedés az ókor keleti államaiban | |
| Egy ó-egyiptomi bazár képe | |
| A súlymértékek közös forrása | |
| A babyloniai súlyrendszer elsőbbsége | |
| C. F. Lehmann új elmélete | |
| Brugsch basa véleménye | |
| F. Hultsch fellép Egyptom elsőbbsége mellett | |
| A súlyok feltalálása kérdésének mostani állása | |
| A fémdaraboknak, mint értékmérőknek, forgalma az érem feltalálása előtt | |
| Az érem feltalálása | |
| Az érmek anyaga | |
| Az érmek alakja | |
| Az érmek díszitése | |
| A pénzverési jog | |
| Az érmelés technikája | 108 |
| A próbálás | |
| Az olvasztás és öntés | |
| A nyujtás és izzítás | |
| A lapkavágás | |
| A súlyegyeztetés | |
| A szélezés | |
| A festés és étetés | |
| Az éremverés | |
| A bélyegzők készítése | |
| Pénzverő műhelyek | |
| Történeti áttekintés. Görög érmek. | 129 |
| I. korszak. Kr. e. 700-ik évtől 481-ig | |
| II. korszak. Kr. e. 485-től 415-ig | |
| III. korszak. Kr. e. 415-től 336-ig | |
| IV. korszak. Kr. e. 336-tól 280-ig | |
| V. korszak: Kr. e. 280-tól 146-ig | |
| VI. korszak. Kr. e. 146-tól 27-ig | |
| VII. korszak. Kr. e. 27-től Kr. u. 268-ig | |
| Róma érmelése | 142 |
| A köztársaság éremrendszere | |
| A császárság éremrendszere | |
| A római birodalom kettészakadása | |
| A közép- és újkor éremügye | 168 |
| A denár egyeduralma. Nagy Károly kora | |
| A karolingi denár fő typusai | |
| XI. század | |
| A mohamedán Kelet érmelése a középkorban | |
| A bracteat | |
| Aranyérmek | |
| Augustalis | |
| Realis (Saluto) | |
| Florinus | |
| Zecchio (Ducato) | |
| Mouton-Angle | |
| Chaise d’or | |
| Rosenobel | |
| A garas | |
| Teston, Dicken | |
| A tallér | |
| Piaster | |
| Maria Theresia tallér | |
| Magyarország őslakóinak érmelése | 185 |
| A kelták | |
| A bojok | |
| Eraviscus kelta törzs | |
| A dákok pénzverése | |
| Felső-Moesia | |
| Az árpádházbeli királyok érmei | |
| A vegyes házbeli királyok érmei | |
| Erdély önálló érmelése | |
| A Habsburg-ház érmelése | |
| Magyar érmek külföldi utánzásai | |
| Az emlékérem (Medaille). | 220 |
| Római medallionok | |
| Mutatványok | |
| Echkel véleménye | |
| A contorniatok | |
| A középkori emlékérmek | |
| Az emlékérem Németországban | |
| A franczia emlékérem | |
| A magyar emékérem | |
| Dr. Áldásy Antal: A pecsétek | 309 |
| A pecsét fogalma | 311 |
| A pecsét anyaga | |
| Viaszpecsétek | |
| Bullák | |
| Aranybullák | |
| Ólompecsétek | |
| Ezüstpecsétek | |
| A pecsétek alakja | 319 |
| A megbélyegzés módja (Bestempelung) | |
| A pecsétek typusa | 322 |
| A pecsételés módja | 334 |
| Függő pecsétek | |
| A pecsétek föliratai | |
| A pecsétek fejlődése művészi szempontból | 338 |
| A pecsétek vésési módja | 344 |
| A pecsétnyomó | 348 |
| Pecséthamisitások | |
| Lyka Károly: A mozaik | 353 |
| Az antik szőnyeg, mint a görög mozaik előképe | |
| A classicus mozaik | |
| A classicus mozaik anyaga | |
| Színhatása | |
| Elhelyezése | |
| Fönnmaradt antik mozaikok | |
| Az ó-keresztény mozaik | |
| Róma | |
| Ravenna | |
| Az ó-keresztény mozaik technikai kivitele | |
| XIII. század | |
| A legújabb kor | |
| A mozaikkészítés mai módja | |
| A mozaik többi válfaja | |
| A lapmozaik | |
| Az azulejos mozaik | |
| A firenzei mozaik | |
| A római mozaik | |
| A bombay-mozaik | |
| Az indiai mozaik | |
| Dr. Éber László: A sokszorosító művészet. Általános rész I-VIII. | 383 |
| Czakó Elemér: Magyarország IX-XI. | |
| A rézmetszés és fametszés | 386 |
| A rézmetszés technikája | |
| A fametszés technikája | |
| A sokszorosító művészet kezdete | |
| A német fametszés kezdete | |
| A XV. század | |
| Olasz fametszés a XV. században | |
| A rézmetszés kezdete | |
| Első német rézmetszők | |
| Első olasz rézmetszők | |
| Sokszorosító művészet a XVI. században | 398 |
| Németország | |
| Olaszország | |
| A XVII. század | 410 |
| A rézmetszés technikája | |
| A rézmaratás művészi jelentősége | |
| A rézmaratás kezdete | |
| Jacques Callot (1593-1635) | |
| Rembrandt van Rhijn (1606-1669) | |
| Flamand metszők | |
| Franczia rézmetszők a XVII. században | |
| Olaszország | |
| Németország | |
| A hántoló modor | |
| A XVIII. század | 421 |
| Francziaország | |
| A krétarajz modor | |
| Németország | |
| Olaszország | |
| Angolország | |
| A pontozó eljárás | |
| William Hogarth (1698-1764) | |
| Aquatinta (tusmodor) | |
| Francisco Goya (1746-1828) | |
| A kőrajz (lithographia) | 428 |
| Senefelder János Alajos (1771-1834) | |
| A kőnyomás Németországban | |
| Menzel Adolf (1815-) | |
| A kőnyomás Angolországban | |
| A fametszés a XIX. században | 438 |
| A modern fametszés jellege | |
| Angolország | |
| Németország | |
| Ausztria | |
| A franczia fametszés | |
| Doré Gusztáv (1832-1883) | |
| A fametszés a többi országban | |
| Az Egyesült Államok | |
| A rézmetszés a XIX. században | 445 |
| Olaszország | |
| Francziaország | |
| Németország | |
| Mandel Ede (1810-1882) | |
| Jacoby Lajos (1828-) | |
| Az aczélmetszés | |
| Európa többi állama | |
| A rézmaratás a XIX. században | 452 |
| Francziaország | |
| Németország | |
| Angolország | |
| Amerika | |
| Európa többi országa | |
| A színes sokszorosítás | |
| A színes fametszés Japánban | |
| A színes réznyomás | |
| Magyarország sokszorosító művészete | 485 |
| Külföldi metszetek behozatala | |
| Honter János | |
| A sárvári nyomda fametszetei | |
| Wagner Bálint brassói nyomdász | |
| Jacobus Lucius Transsylvanus | |
| Egyéb XVI. századbeli könyvillustratiók | |
| Ötvös-rézmetszők | |
| Felső-Magyarország sokszorosító művészete a XVII. század végéig | 487 |
| Nyugati Magyarország sokszorosító művészete a XVII. században | |
| Pozsony, Nagyszombat | |
| A nagyszombati kalendariumok és dissertatiók | |
| A XVIII. század | 498 |
| A főváros mint a sokszorosító művészetek központja, XIX. század | |
| Vidéki művészek | |
| Mayer István és hatása | |
| Külföldön élő magyar mesterek | |
| Barabás Miklós | 510 |
| A fametszés divata | |
| Morelli Gusztáv | |
| Doby Jenő | |
| Rauscher Lajos és a Paczka házaspár |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989