14,00 RON
Szerző: Radnóti Miklós
Byron
Friedrich Schiller
Arthur Rimbaud
Friedrich Hölderlin
Victor Hugo
Christian Morgenstern
Conrad Ferdinand Meyer
Gottfried Keller
Vergilius
Robert Browning
William Wordsworth
John Keats
William Blake
Guillaume Apollinaire
Georg Trakl
Rainer Maria Rilke
Jean Cocteau
Paul Éluard
Catullus
Horatius
Eduard Mörike
Georges Duhamel
Francis Jammes
Gérard de Nerval
Tibullus
Propertius
Henry de Montherlant
Ben Jonson
Jean de La Fontaine
Joachim Du Bellay
Walter von der Vogelweide
Clément Marot
Remy Belleau
Shelley
Jean Richepin
Blaise Cendrars
Cyrano de Bergerac
Shakespeare
Max Jacob
Goethe
Sappho
Anakreon
Pierre de Ronsard
Sulpicia
Martialis
Scarron
Bert Brecht
André Chénier
Valery Larbaud
Asklepiades
Ibykos
Adolf Meschendörfer
Emily Jane Bronte
Erwin Neustaedter
Heinrich Zillich
Ivan Goll
Johannes Hadlaub
Mallarmé
Mary Stuart
Onestes
Paul Fort
Pierre Robin
Rhuphinos
W. S. Landor
Kiadó:Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve: 1965
Kötés: Fűzött keménykötés
Lapszám: 487
Minőség: Jó állapotú
Méret: 19 cm x 14 cm
Kiszállítás: 3-7 nap.
Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Ez a monumentális kötet nem csupán egy könyv a sok közül, hanem a magyar kulturális emlékezet egyik legfontosabb, leginkább megrázó és legizgalmasabb szellemi és emberi eseményláncolata. Radnóti Miklós összes összegyűjtött verse és világirodalmi rangú műfordítása egy olyan feszült utazásra hívja az olvasót, amely az életigenlésből, a klasszikus formai szépségből és a mindent legyőző szerelemből indul ki, majd a huszadik század legvéresebb, leginkább embertelen történelmi katasztrófájába torkollik.
A kötet lapjain kibontakozó cselekmény maga Radnóti tragikus sorsa. Tanúi lehetünk a korai évek lázadó, avantgárd kísérleteinek, majd a letisztult, antikizáló, hexameres eklogáknak, amelyek a közeledő halál és a háború árnyékában születtek. A feszültség a kötet utolsó harmadában hág a tetőfokára: a munkaszolgálat fojtogató valóságában, a menetelés közben írt, majd a tömegsírból exhumált Bori notesz verseiben (mint a Razglednicák vagy az Erőltetett menet). Radnóti zsenialitása abban rejlett, hogy miközben a világ körülötte darabokra hullott, ő képes volt a pattanásig feszült morális és fizikai drámát kristálytiszta, klasszikus formákba önteni, bizonyítva, hogy a kultúra és a humanizmus erősebb a fegyvereknél. A kötet szerves részét alkotják a zseniális műfordítások is (Apollinaire, la Fontaine, antik líra), amelyek megmutatják, hogyan lélegzett együtt a költő a világirodalom legnagyobb elméivel.
Ebben a monumentális lírai univerzumban hús-vér alakok és motívumok hordozzák a feszültséget:
A Költő: Aki prófétai tisztánlátással tudja és megírja saját halálát, mégis az utolsó pillanatig megőrzi emberi méltóságát és művészi tökéletességét.
Fanni (Gyarmati Fanni): A feleség, a múzsa, a világirodalom legszebb és legtisztább szerelmes verseinek (Lábadozó szél, Tétova óda, Hetedik ekloga) ihletője és címzettje, aki a túlélést és a reményt szimbolizálja a lövészárkok árnyékában.
A Világirodalom Óriásai: A műfordításokon keresztül megszólaló antik, francia és német költők, akik szellemi védőbástyaként állnak Radnóti mögött a barbárság korában.
Radnóti Miklós (1909–1944) a huszadik századi magyar líra egyik legmeghatározóbb, világszerte ismert zsenije, költő, műfordító és a bölcsészettudományok doktora. Életét végigkísérte a származása miatti kirekesztés és a tragédiák sora (születésekor elveszítette édesanyját és ikertestvérét), ám igazi kálváriája a második világháború alatt kezdődött. Háromszor hívták be munkaszolgálatra; az utolsó, szerbiai (bori) fogságából induló „erőltetett menet” végén, a végletekig kimerülve lőtték le Abda határában. Radnóti írói zsenialitása abban állt, hogy a legbrutálisabb valóságot is képes volt a legmagasabb szintű esztétikai élménnyé formálni; költészete a humanizmus örök, elpusztíthatatlan emlékműve.
Miért kötelező alapmű minden magyar otthonba? Mert ez a kötet a magyar nyelv és a tisztaság legfényesebb diadala. Radnóti versei nem engedik meg a fásultságot; olyan elképesztő érzelmi és intellektuális feszültséget hordoznak, amely az első sortól az utolsóig beszippantja az olvasót. Ha szeretne egy kötetet, amelyben a világirodalom legszebb szerelmes sorai és a történelem legmegrázóbb humanista kiáltványai találkoznak, ez a könyv a legértékesebb kincs lesz a polcán.
🛒 Birtokolja a magyar líra legtisztább és legizgalmasabb gyűjteményes kötetét! Tegye a kosárba Radnóti Miklós összes versét és műfordítását még ma!
| POGÁNY KÖSZÖNTŐ (1930) | 7 |
| Köszöntsd a napot! | 7 |
| Naptestü szűzek, pásztorok és nyájak | 8 |
| Erdei ének valahonnan | 8 |
| Tavaszi szeretők verse | 9 |
| Pogány köszöntő | 10 |
| Játékos vers aratás után | 11 |
| Az áhitat zsoltárai | 12 |
| Sirálysikoly | 16 |
| Sok autó jár itt | 17 |
| Szegénység és gyűlölet verse | 17 |
| Megbocsájtás | 18 |
| „És szólt és beszélt vala Káin Ábellel”: | 19 |
| Májusi igazság | 20 |
| Italos ének | 21 |
| Variáció szomorúságra | 21 |
| Békesség | 22 |
| Meditáció | 23 |
| Szerelmes vers Boldogasszony napján | 24 |
| Este. Asszony, gyerekkel a hátán | 25 |
| Téli vers | 26 |
| Ó fény, ragyogás, napszemü reggel! | 26 |
| Ádvent. Kései ember | 27 |
| Jámbor napok | 28 |
| Csöndes sorok lehajtott fejjel | 29 |
| UJMÓDI PÁSZTOROK ÉNEKE (1931) | |
| Táj, szeretőkkel | 33 |
| Októberi vázlat | 33 |
| Tápé, öreg este | 34 |
| Eső | 35 |
| Homály | 36 |
| Két groteszk | 36 |
| Télre leső dal | 37 |
| Tavaszi vers | 38 |
| Vihar után | 38 |
| Keseredő | 39 |
| Elégia egy csavargó halálára | 39 |
| Sirató | 41 |
| Kedd és szerda között | 41 |
| Hajnali elégia | 42 |
| Kedvetlen férfiak verse | 43 |
| Elégia, vagy szentkép, szögetlen | 44 |
| Szélesen | 45 |
| Szerelmes keseredő | 45 |
| Beteg a kedves | 46 |
| Olasz festő | 47 |
| Arckép | 49 |
| Két szentkép | 49 |
| Emlék | 50 |
| Kis kácsa fürdik | 50 |
| Boldog, hajnali vers | 51 |
| Széllel fütyölj! | 52 |
| Három részlet egy nagyobb lírai kompozícióból | 52 |
| Szerelmes játék | 53 |
| Piros a naptól már az őszi bogyó | 54 |
| Szerelem | 55 |
| Zaj, estefelé | 55 |
| LÁBADOZÓ SZÉL (1933) | |
| Férfinapló | 59 |
| 1931. április 19 | 60 |
| 1931. december 8 | 60 |
| 1932. január 17 | 62 |
| 1932. február 17 | 64 |
| 1932. április 24 | 65 |
| 1932. május 5 | 66 |
| 1932. július 7 | 68 |
| 1932. október 6 | 69 |
| Táj | 71 |
| Estefelé | 72 |
| Kánikula | 73 |
| Zápor | 73 |
| Szerelmes vers november végén | 74 |
| Szusszanó | 75 |
| Áprilisi eső után | 75 |
| Fogad ne mossa panaszszó | 75 |
| Szél se fúj itt már | 77 |
| Gyerekkor | 78 |
| Júliusi vers, délután | 78 |
| Hont Ferenc | 79 |
| Tavaszra jósolok itt | 79 |
| Ének a négerről, aki a városba ment | 81 |
| ÚJHOLD (1935) | |
| Mint a bika | 87 |
| És kegyetlen | 88 |
| Montenegrói elégia | 88 |
| Vihar előtt | 90 |
| Tört elégia | 91 |
| Emlékező vers | 92 |
| Férfivers | 93 |
| Számadás | 94 |
| Táj változással | 95 |
| Tűzhimnusz | 96 |
| Nyári vasárnap | 96 |
| Téli vasárnap | 99 |
| Pontos vers az alkonyatról | 100 |
| Hőség | 101 |
| Zápor után | 101 |
| Vénasszonyok nyara | 102 |
| Pipacs | 103 |
| Este a kertben | 104 |
| Október, délután | 105 |
| Szerelmes vers az Istenhegyen | 106 |
| Szerelmes vers az erdőn | 107 |
| Kortárs útlevelére | 107 |
| JÁRKÁLJ CSAK, HALÁLRAÍTÉLT (1936) | |
| Istenhegyi kert | 111 |
| Alkonyi elégia | 112 |
| Irás közben | 113 |
| Himnusz | 113 |
| Bizalmas ének és varázs | 115 |
| Dicséret | 116 |
| Hajnal | 116 |
| Április I. | 117 |
| Április II. | 118 |
| Változó táj | 119 |
| Július | 120 |
| Déltől estig | 122 |
| Egy eszkimó a halálra gondol | 123 |
| Temetőben | 125 |
| Háborús napló | 126 |
| Alvás előtt | 129 |
| Lomb alatt | 130 |
| Parton | 131 |
| Ballada | 132 |
| Törvény | 132 |
| Decemberi reggel | 133 |
| Hazafelé | 135 |
| Szilveszter és újév között | 136 |
| Elégia | 137 |
| Járkálj csak, halálraítélt | 138 |
| MEREDEK ÚT (1938) | |
| Huszonnyolc év | 143 |
| Ez volna hát… | 144 |
| Éjfél | 146 |
| Este a hegyek között | 147 |
| Három hunyorítás | 149 |
| Himnusz a Nílushoz | 151 |
| Chartes | 152 |
| Cartes postales | 152 |
| Hajnaltól éjfélig | 154 |
| Emlék | 157 |
| Piranói emlék | 157 |
| Toborzó | 158 |
| Béke, borzalom | 159 |
| Hajnali kert | 159 |
| Októberi erdő | 160 |
| Ének a halálról | 161 |
| Elégia Juhász Gyula halálára | 161 |
| Keserédes | 162 |
| Tegnap és ma | 163 |
| Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához | 164 |
| Aludj | 165 |
| Il faut laisser… | 165 |
| Őrizz és védj | 166 |
| Himnusz a békéről | 167 |
| Első ecloga | 168 |
| Huszonkilenc év | 170 |
| TAJTÉKOS ÉG (1946) | |
| Hispánia, Hispánia | 175 |
| Federico Garcia Lorca | 176 |
| Ősz és halál | 176 |
| Nyugtalan órán | 178 |
| Trisztánnal ültem… | 179 |
| Csütörtök | 180 |
| A „Meredek út” egyik példányára | 181 |
| Koranyár | 182 |
| Dal | 183 |
| Szerelmes vers | 184 |
| Alkonyat | 185 |
| Két töredék | 186 |
| Lángok lobognak… | 187 |
| Együgyű dal a feleségről | 187 |
| Mint a halál | 188 |
| Tajtékos ég | 189 |
| Talán… | 190 |
| Emlékeimben… | 191 |
| Veresmart | 193 |
| Eső esik. Fölszárad… | 194 |
| Az undor virágaiból | 195 |
| Mivégre | 196 |
| Tarkómon jobbkezeddel | 196 |
| Két karodban | 197 |
| Második ecloga | 198 |
| Péntek | 199 |
| Csodálkozol barátném… | 201 |
| Harmadik ecloga | 202 |
| Zápor | 203 |
| Csak csont és bőr és fájdalom | 204 |
| Nyugtalan őszül | 206 |
| Hasonlatok | 208 |
| Naptár | 209 |
| Ha rámfigyelsz… | 213 |
| Egy verselőre | 214 |
| Bájoló | 215 |
| Rejtettelek | 216 |
| Rímpárok holdas éjszakán | 216 |
| Száll a tavasz… | 217 |
| Egyszer csak | 218 |
| Éjszaka | 219 |
| Virágének | 219 |
| Októbervégi hexameterek | 220 |
| Kecskék | 221 |
| Téli napsütés | 222 |
| Negyedik ecloga | 223 |
| Tétova óda | 225 |
| Kolumbusz | 226 |
| Ifjuság | 227 |
| A félelmetes angyal | 227 |
| Páris | 228 |
| A mécsvirág kinyílik | 230 |
| Nyugtalan éj | 231 |
| Mint észrevétlenül | 231 |
| Ötödik ecloga | 232 |
| Nem tudhatom… | 233 |
| Gyerekkor | 235 |
| Nem bírta hát… | 235 |
| Papírszeletek | 236 |
| Ó, régi börtönök | 239 |
| Zsivajgó pálmafán | 240 |
| Sem emlék, sem varázslat | 241 |
| A bujdosó | 242 |
| Majális | 242 |
| Álomi táj | 243 |
| Töredék | 244 |
| Hetedik ecloga | 245 |
| Levél a hitveshez | 247 |
| Gyökér | 248 |
| A la recherche… | 249 |
| Nyolcadik ecloga | 251 |
| Erőltetett menet | 253 |
| Razglednicák | 254 |
| KÖTETBEN MEG NEM JELENT VERSEK | |
| AZ ELSŐ VERSEKBŐL (1925-1930) | |
| A Duna parján | 259 |
| Rózsa | 260 |
| A bolond és a hold | 260 |
| Levél | 261 |
| Futottál-e már…? | 262 |
| Tájképek | 262 |
| C. Neumann és Söhne | 266 |
| Szerelmi ciklus 1927-28-ból | 267 |
| Nocturno | 278 |
| Sokan láttátok, hogy | 278 |
| Szerelmes volt a kis hugom nagyon | 280 |
| Az áhitat zsoltáraiból | 280 |
| Beteg lány az ágyon | 285 |
| Mária tegnap ujra itt volt | 286 |
| Minden árvaság szomorú dicsérete | 287 |
| Őszi vers | 288 |
| KIADATLAN VERSEK 1930-1933-ból | |
| Változat szomorúságra | 291 |
| Asszonyommal boldog mellemen | 292 |
| Szerelmes, őszi vers | 292 |
| Szombat éji groteszk | 293 |
| Október | 293 |
| Rettentő dühös arckép | 294 |
| (Jóllakott ablakokon…) | 294 |
| Párisi elégia | 295 |
| Téli kórus | 296 |
| Acélkórus | 297 |
| Ismétlő vers | 301 |
| (Most fölfújom…) | 302 |
| Tél | 303 |
| Kerekedő mítosz | 304 |
| Helyzetjelentés | 305 |
| Betyárok verse | 305 |
| Déli vers | 306 |
| Történelem | 306 |
| Előhang | 308 |
| Hajnal dumál párkányról verebeknek | 308 |
| Emlékvers | 309 |
| Kedd | 310 |
| Januári jelentés | 311 |
| KIADATLAN VERSEK A KÉSŐBBI VERSEKBŐL | |
| Mondogatásra való | 315 |
| Elégia | 316 |
| Az „Újhold” ajánlása | 317 |
| Henri Barbusse meghalt | 318 |
| Lapszéli jegyzet Lukácshoz | 318 |
| Köszöntő | 319 |
| (A fákra felfutott…) | 321 |
| Előhang egy „monodrámához” | 321 |
| (Töredék 1944-ből) | 324 |
| MŰFORDÍTÁSOK | |
| Sappho: Töredék | 327 |
| Ibykos: Töredék a tavaszról | 327 |
| Anakreon: Töredék a halálról | 328 |
| Anakreon: Gyűlölöm | 328 |
| Asklepiades: Szomjuhozónak a hó | 329 |
| Onestes: Nem kell | 329 |
| Catullus: Lesbiához | 329 |
| Vergilius: IX. ecloga | 330 |
| Horatius: Ad Faunum | 333 |
| Horatius: Kibékülés | 333 |
| Horatius: Ad Tyndaridem | 335 |
| Horatius: Féltékenység | 336 |
| Tibullus: Hűség | 337 |
| Tibullus: Detestatio belli | 338 |
| Sulpicia: Vallomás | 340 |
| Propertius: Cynthia hűtlenségéről | 340 |
| Martialis: Száll az idő | 342 |
| Rhuphinos: Illatozó koszorút | 342 |
| Kürenberg lovag: Több mint egy éven által | 342 |
| Walter von der Vogelweide: Ó jaj, hogy eltűnt minden | 343 |
| Johannes Hadlaub: Gyermeki szerelem | 345 |
| Ismertetlen német költő: Különben mindegy | 345 |
| Clément Marot: Önmagáról | 346 |
| Pierre de Ronsard: Az utolsó szonettekből | 346 |
| Joachim du Bellay: Panasz | 347 |
| Joachim du Bellay: A római szonettekből | 348 |
| Remy Belleau: Április | 348 |
| Mary Stuart: Búcsú Frankhontól | 351 |
| Shakespeare: Carpe diem | 352 |
| Ben Jonson: Volpone csábít | 352 |
| Cyrano de Bergerac: A szegény beteg | 358 |
| Scarron: Páris | 359 |
| Jean de La Fontaine: A pásztor és az oroszlán. Az oroszlán és a vadász | 359 |
| Jean de La Fontaime: A kakas és a róka | 361 |
| Jean de La Fontaine: A városi és a mezei patkány | 363 |
| Jean de La Fontaine: A nyúl füle | 364 |
| Jean de La Fontaine: A szarvas és a szőlő | 365 |
| Jean de La Fontaine: A nyílsebzette madár | 365 |
| Jean de La Fontaine: A vajudó hegység | 366 |
| Jean de La Fontaine: A kígyó és a ráspoly | 367 |
| Jean de La Fontaine: A pávatollakkal ékeskedő szajkó | 368 |
| Jean de La Fontaine: A felfuvalkodott béka | 368 |
| Jean de La Fontaine: A származásával kérkedő öszvér | 369 |
| Jean de La Fontaine: A két bika meg a béka | 370 |
| Jean de La Fontaine: A levágott farkú róka | 371 |
| Jean de La Fontaine: A farkas és a gólya | 371 |
| Jean de La Fontaine: Az oroszlán és a patkány. A galamb meg a hangya | 372 |
| Jean de La Fontaine: A kis hal és a halász | 374 |
| Jean de La Fontaine: A farkas és a sovány kutya | 375 |
| Jean de La Fontaine: A szatir és a vándor | 376 |
| André Chénier: Alszom s szivem virraszt | 377 |
| André Chénier: Arcom meghervadt már | 378 |
| Goethe: A „Római elégiák”-ból | 378 |
| Goethe: A „Római elégiák”-ból | 379 |
| Friedrich Schiller: A föld szétosztása | 379 |
| William Blake: London | 380 |
| Friedrich Hölderlin: Menon panasza Diotimáért | 381 |
| William Wordsworth: A Westminster hídon | 382 |
| William Wordsworth: A velencei köztársaság halálára | 382 |
| W. S. Landor: Búcsú Itáliától | 383 |
| Byron: Sénakherib pusztulása | 384 |
| Shelley: Dal | 385 |
| Shelley: A „Hellasz” zárókórusa | 385 |
| John Keats: A Parthenon szobraira | 387 |
| Victor Hugo: Gitár | 386 |
| Victor Hugo: A rózsa és a sír | 386 |
| Victor Hugo: Stella | 389 |
| Eduard Mörike: Éjfél | 390 |
| Eduard Mörike: Theokritos | 391 |
| Gérard de Nerval: Fasor a Luxembourg-kertben | 392 |
| Gérard de Nerval: Április | 392 |
| Gérard de Nerval: Ábrándozás | 393 |
| Robert Browning: Sziklák között | 394 |
| Gottfried Keller: Téli éj | 394 |
| Conrad Ferdinand Meyer: A régi híd | 395 |
| Conrad Ferdinand Meyer: Éji út | 396 |
| Conrad Ferdinand Meyer: A magvető mondókája | 397 |
| Conrad Ferdinand Meyer: A csillagok alatt | 397 |
| Emily Jane Bronte: Bátyja halálára | 398 |
| Mallaermé: Sóhaj | 400 |
| Jean Richepin: Miért öltöznél már | 400 |
| Arthur Rimbaud: Ma Boheme | 401 |
| Francis Jammes: A ház rózsával lenne itt teli | 402 |
| Francis Jammes: Nagyon kívánom | 402 |
| Francis Jammes: Szívtam agyagpipám | 403 |
| Francis Jammes: Mint egy lármás bogár | 403 |
| Francis Jammes: A munka nagy csupán | 404 |
| Rainer Maria Rilke: Áldozat | 405 |
| Rainer Maria Rilke: Az idegen | 405 |
| Rainer Maria Rilke: A fiú | 406 |
| Adolf Meschendörfer: Erdélyi elégia | 407 |
| Adolf Meschendörfer: Őszi vers | 408 |
| Guillaume Apollinaire: Égöv | 408 |
| Guillaume Apollinaire: Délen | 416 |
| Guillaume Apollinaire: Az éji szél | 416 |
| Guillaume Apollinaire: Kötéltáncosok | 417 |
| Guillaume Apollinaire: Az utas | 417 |
| Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút | 420 |
| Guillaume Apollinaire: Saint-Merry Muzsikusa | 421 |
| Guillaume Apollinaire: Kikericsek | 425 |
| Guillaume Apollinaire: Madár dalol | 426 |
| Guillaume Apollinaire: Egy szép vörösesszőkéhez | 427 |
| Guillaume Apollinaire: A búcsúzás | 429 |
| Georg Trakl: Gyerekkor | 429 |
| Georg Trakl: Magános ősz | 430 |
| Christian Morgenstern: Ember, vándor | 431 |
| Paul Fort: Nyáréji álom | 431 |
| Max Jacob: Búcsúzó vers | 432 |
| Valery Larbaud: Múzsám | 433 |
| Valery Larbaud: Óda | 434 |
| Blaise Cendrars: A világ szívében | 436 |
| Ivan Goll: Elindulás | 438 |
| Ivan Goll: Nap | 438 |
| Ivan Goll: Ákác | 439 |
| Henry de Montherlant: Költemény | 439 |
| Jean Cocteau: Ha napba nézek én | 440 |
| Jean Cocteau: Az álom elkerül | 441 |
| Jean Cocteau: A tengernagy halála | 442 |
| Jean Cocteau: Fénykép | 443 |
| Erwin Neustaedter: Búcsúzás | 443 |
| Heinrich Zillich: Emlék | 444 |
| Bert Brecht: Mikeről és a szénről | 445 |
| Georges Duhamel: Ballada az átvágott torkú férfiról | 446 |
| Paul Éluard: A szerető | 448 |
| Paul Éluard: A guernicai győzelem | 448 |
| Pierre Robin: Malaga | 450 |
| MŰFORDÍTÁSOK – ÁTKÖLTÉSEK | |
| Táncdal | 453 |
| Táncdal | 453 |
| Asszonydal | 454 |
| A halál éneke | 454 |
| Ének, ha vágják a fának kérgét | 455 |
| Egy asszony éneke, aki ikreket szült a világra | 456 |
| Varázsdal | 457 |
| Pygmeusok dala | 458 |
| Ének | 458 |
| Táncdal | 459 |
| Szerelmi ének | 459 |
| Maláji gyermekversek | 460 |
| BETŰRENDES MUTATÓ | 461 |
| TARTALOM | 475 |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989