RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile
RON
  • RON
  • HUF
  • EUR
Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR
0,00 RON 0

Coș

Nu ai niciun produs în coș.

Continuă cumpărăturile

Joó Tibor – Vallomások a magyarságról

9,50 RON

Leu românesc - RON
  • Leu românesc - RON
  • Forint - HUF
  • Euro - EUR

Szerző: Joó Tibor
Kiadó: Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány
Sorozat: Pro Hungaris könyvek
ISBN szám: 963-045-64-1
Kötés: Fűzött papírkötés
Lapszám: 159
Minőség: Jó állapotú
Méret: 20 cm x 14 cm
Kiszállítás 3-7 nap.

1 în stoc

  • Retur simplu în 30 de zile
  • Stare verificată cu atenție
  • Plată securizată
  • Transport international
Garanția plății securizate

Descriere

Joó Tibor – Vallomások a magyarságról

A MAGYAR ÖNISMERET BREVIÁRIUMA/A HONFOGLALÁSTÓL-SZÉCHENYIIG

FÜLSZÖVEG
„…ki fogja megbizonyítani, hogy e többektől észrevételbe hozott nemzeti búsongás eredeti a magyarban, nem pedig később, az általunk ismert balesetek hosszú sorában magzott fel?…” – (Kölcsey Ferenc)
…a sajátos magyar szentimentalizmus, a „búsmagyar”-érzület nem eredeti lényege nemzetünk szellemének, hanem történeti szintézis. Ettől tehát a magyar meg is szabadulhat… Az öntudatosítás a felszabadítás módja is, nemcsak a megismerésé.
Joó Tibor: A búsmagyar. Nyugat, 1939 (részlet)
A múlt számban mutattam rá Kölcsey példájára, hogy száz év előtti romantikusaink milyen véleménnyel voltak arról a nemzetképről, melyet a mai nemzetkarakterológia belőlük merítve, rájuk támaszkodva és hivatkozva alkot meg a „búsmagyar” alakjában. A múlt számban közölt Kölcsey-idézetből kiderül, hogy Kölcsey távolról sem tartotta a „búsongást”, s mindazt, amit e képpel össze szokás foglalni, gyökeres, eredeti és állandó nemzeti jellemvonásnak, még kevésbé lényeges tulajdonságnak, hanem csak a történeti helyzetet időszerűen kísérő lelkiállapotnak. Azért „bús” a magyar szerinte, mert oka van rá, nem azért, mert lelki alkata olyan – lelki alkata egészen más előjelű érzésekre diszponálja -, s amikor nem volt és amikor nem lesz oka rá, a „búsmagyar” nyom nélkül elenyészik.
Azóta Széchenyi Istvánnál akadtam teljesen ilyen értelmű megállapításra. A Hunnia 175. oldalán ezt olvashatjuk: „A Magyar minden nap erősebben érezvén a lelki szemrehányás epesztő kínjait, hogy nemzeti sajátságitól gyáván elpártolni tudott, de még csak anyanyelvével sem bír többé, oly ingerlékeny, s a legvisszásb érzések nyugtalanságival oly telisded-teli van, mint minden érző test, melyben tövis ül, s mely annak szünetleni bökdösésit élesebben érezni kezdi. Azon ki nem magyarázható melankólia, mely minden érzelmin, sőt még legszebb örömin is átborong, s mintha keleti vérében rejteznék, már-már alkotórészévé vált; azon öröki megelégületlenségi magával s az egész teremtéssel, mi vagy gyászoló búba süllyeszti, ha érzetit zengi, vagy kicsapongásra oly könnyen lobbantja, ha vigadni akar, s mint kétségbeesett gondjait erővel felejteni törekszik; mindazon ismertetőbb jelei végre mostani karakterének, mint szapora lelkesedése, még szaporább elhidegülte, állhatatlansága, rendetlen viselete dolgainak, éltének nem nagy becsben tartása, a honáért mindent áldozni készsége, de viszont mind másokkal, mind magával oly ritka egyezése, sőt ügyefogyott egymás elleni örök irígysége – beteg állapotjának mindannyi félre nem érthető kórjelei.”
Ime hát Széchenyi is a „beteg állapot kórjelét” látta „azon ki nem magyarázható melankóliában”, mely a magyarnak „már-már alkotórészévé vált”, s úgy tűnik föl, „mintha keleti vérében rejteznék”. Széchenyi is tudta, hogy nem ott rejtezik, hanem éppen akkori történelmi állapotában. Sőt! Íme mindazokat a tulajdonságokat, melyeket nem egyszer a nagy magyar bűnökként sorolt fel, ugyancsak „a beteg állapot kórjeleinek” tekintette, a pillanatnyi meghasonlás lelki következményeinek. Másként hogyan is hihetett volna a magyar belső, lelki reformjának lehetőségében, s hogy lehetett volna ereje munkálkodni rajta?
Joó Tibor: Még egyszer a „búsmagyar”-ról. Nyugat, 1939

DATE CONTACT

Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989

DETALII CONT
POATE FI UTIL
Toate drepturile rezervate ©
Bookman SRL 2013 -
2026
Booksy Logo
BOOKSY Smart Agent
×

Acest site folosește cookie-uri pentru a îmbunătăți experiența ta de navigare și pentru a asigura funcționarea corectă a site-ului. Continuând să folosești acest site, recunoști și accepți utilizarea cookie-urilor.

Acceptă toate Acceptă doar necesarele