49,00 RON
Szerző: Belitska Scholtz Hedvig
Cenner Mihály
Dömötör Tekla
Horányi Mátyás
Szerkesztő: Hont Ferenc
Staud Géza
Székely György
Fordító:
Lektor: Hanák Péter
Niederhauser Emil
Vajda György Mihály
Borító:
Fotó, grafika:
Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadási év: 1987
Sorozat:
ISBN:
Kötés: keménytábla
Lapszám: 1.358
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Formátum: 240 x 170 mm
Feldolgozás általában 5-10 nap. Előrendelés esetén egyeztetünk telefonon.
A színház világtörténete
| Első kötet | |
| Előszó az első kiadáshoz (Hont Ferenc) | 11 |
| Előszó a második kiadáshoz (Staud Géza) | 13 |
| Tájékoztató | 15 |
| SZÍNJÁTÉK AZ ŐSI KÖZÖSSÉGEKBEN | 17 |
| A színjáték eredete (Hont Ferenc) | 19 |
| A mimetikus cselekvés | 19 |
| Az életszínjáték | 21 |
| Az ünnepi színjáték | 25 |
| A dráma keletkezése | 27 |
| Spirális fejlődés | 29 |
| A törzsi társadalmak színjátéka (Dömötör Tekla) | 30 |
| A színjáték előtörténete | 30 |
| Színjátéktípusok és alkotóelemek | 31 |
| Földrajzi változatok | 36 |
| A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK SZÍNJÁTÉKA | 43 |
| Az ókori Közel-Kelet színjátéka | 45 |
| Egyiptom (Dömötör Tekla) | 45 |
| Mezopotámia (Székely György) | 48 |
| Az antik görög színjáték (Ritoók Zsigmond) | 49 |
| A görög színjáték kezdetei | 49 |
| Az antik görög színház virágkora | 52 |
| A drámai játékok az athéni ünnepeken | 53 |
| Drámai előadások | 56 |
| A drámai alkotás | 62 |
| A görög mimosz és a bábjáték | 65 |
| Az antik görög színház hanyatlása | 66 |
| A hellenizmus színházkultúrája | 69 |
| A római birodalom színházi élete (Horváth István Károly) | 73 |
| Népi színjáték az ősi Itáliában | 73 |
| Az atellana | 75 |
| A római dráma kezdetei | 77 |
| Plautus és a római vígjáték virágkora | 79 |
| A római dráma második nemzedéke | 85 |
| Színházépület és -technika | 86 |
| Mimus és pantomimus. A hanyatlás | 88 |
| Az első osztálytársadalmak színjátékának jellemző vonásai (Székely György) | 92 |
| A FEUDALIZMUS KORÁNAK SZÍNJÁTÉKA | 95 |
| Színjáték a feudaliuzmus kialakulása és virágzása korában (V-XIV. század) | 99 |
| A rabszolgatartó kor színjátékos hagyományai és továbbfejlődésük (Székely György) | 99 |
| A mimus-utódok és színjátéktípusok | 99 |
| Népi szokásrétegek | 103 |
| A latin dráma szórványos újrajelentkezése | 106 |
| A középkor vallásos színjátékai (Dömötör Tekla és Székely György) | 108 |
| Liturgikus és félig liturgikus játékok | 108 |
| Az előadások általános leírása | 111 |
| A nemzeti fejlődésben mutatkozó sajátosságok | 119 |
| A feudális uralkodó osztály teátrális szokásai (Székely György) | 128 |
| A városi polgárság színjátéktípusai (Székely György) | 131 |
| Színjáték a kapitalista viszonyok kialakulásának korában (XIV-XVI. század) | 140 |
| Az itáliai humanizmus és reneszánsz (Horányi Mátyás) | 140 |
| A világi elemek megerősödése | 141 |
| A trionfo | 142 |
| Menyegzői játékok | 143 |
| Az olasz humanisták színházi kísérletei | 144 |
| Az új színházi műveltség központja | 145 |
| Az új műfajok | 147 |
| Az új színház és színpad | 151 |
| A commedia dell’arte | 157 |
| A spanyol reneszánsz színháza (Horányi Mátyás) | 166 |
| Vallásos és bukolikus színház | 167 |
| A spanyol dráma kezdetei | 170 |
| A spanyol reneszánsz színház szervezeti és színpaformái | 174 |
| A színjáték Angliában a Tudor-reneszánsztól Shakespeare haláláig (Székely György) | 180 |
| Tovább élő középkori formák | 181 |
| Az angol humanizmus és reneszánsz színháza | 183 |
| A hivatásos színház kialakulása | 186 |
| Shakepeare és kortársai | 193 |
| A francia reneszánsz színjáték (Staud Géza) | 198 |
| Színházak és társulatok | 199 |
| Olasz színészek Franciaországban | 201 |
| A reneszánsz dráma kialakulása | 202 |
| Műsorok, előadások és közönség | 205 |
| A reneszánsz színház német földön (Mátyusz Elemérné) | 208 |
| A német humanisták színjátékai | 208 |
| A protestáns iskolai színjátszás | 211 |
| A mesterdalnokok színjátéka | 213 |
| A németalföldi reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 218 |
| A skandináv reneszánsz színjáték (Cenner Mihály) | 223 |
| Dánia | 223 |
| Svédország | 227 |
| A kelet-európai nemzeti nyelvű reneszánsz színjátszás és dráma (Dömötör Tekla) | 228 |
| Játékalkalmak, műfajok és színjátszók | 229 |
| Délszlávok | 230 |
| Lengyelek | 232 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 234 |
| Magyarok | 236 |
| Oroszok | 238 |
| AZ ELSŐ POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA FORRADALOMIG XVII. század | 241 |
| Németalföld (Cenner Mihály) | 243 |
| A nemzeti polgári színjátékkultúra kialakulása | 243 |
| Itália (Horányi Mátyás) | 247 |
| Az opera születése és fő típusai | 247 |
| Színházépítészet és díszletművészet | 250 |
| A spanyol „aranykor” színháza (Horányi Mátyás) | 253 |
| A színházak és szcenika | 254 |
| Lope de Vega és a spanyol nemzeti dráma | 257 |
| Calderón barokk „világszínháza” | 260 |
| A francia klasszicizmus „nagy százada” (Staud Géza) | 262 |
| Új színházak a XVII. században | 263 |
| Szcenika és díszletművészet | 266 |
| Drámaelméleti irodalom | 268 |
| Társulatok és színészek | 270 |
| A Comédie Italienne első korszaka | 273 |
| A klasszicista műsor | 275 |
| A balett és az opera kezdetei Franciaországban | 278 |
| Az angol forradalom és a restauráció színháza (Székely György) | 282 |
| Út a polgári forradalomhoz | 282 |
| A Stuart-restauráció korának színjátéka | 288 |
| A német barokk színház (Mályusz Elemérné) | 292 |
| Az egyházi rendek színjátékai | 292 |
| A protestáns iskolai színjátszás nemzeti jellege | 296 |
| Olasz, angol és holland vándorszínészek Németországban | 298 |
| A német vándorszínészet kezdetei | 301 |
| A bécsi udvari barokk színház | 303 |
| Udvari operák és a korai nem daljáték | 306 |
| XVIII. század | |
| Az angol felvilágosodás színháza (Székely György) | 309 |
| A polgári ízlés térhódítása | 309 |
| Az angol felvilágosodás kibontakozása | 313 |
| Az írországi színjátszás kezdetei | 315 |
| A francia színjátszás a felvilágosodás korában (Staud Géza) | 318 |
| Színház a francia kastélyokban | 319 |
| A francia jezsuita iskolai színjátszás | 322 |
| A Comédie Francaise a forradalom előtt | 325 |
| Az opera | 332 |
| A Comédie Italienne második korszaka | 334 |
| A vásári színjátszás és az opéra comique | 337 |
| A német nyelvterület színjátszása a XVIII. században (Belitska Hedvig) | 344 |
| A német fejedelmi udvarok rokokó színháza | 345 |
| Gottsched és Karoline Neuber reformtörekvései | 347 |
| A hamburgi Nemzeti Színház. Lessing és Ekhof | 349 |
| A mannheimi Nemzeti Színház | 351 |
| A Sturm und Drang intermezzója, Friedrich Ludwig Schröder | 353 |
| A bécsi népszínház kialakulása | 355 |
| Az udvari színház Bécsben, Mária Terézia korában | 358 |
| A bécsi Burgtheater megalapítása | 359 |
| A németalföldi színház fejlődése (Cenner Mihály) | 362 |
| A barokk ízlés térhódítása | 362 |
| A „természetes” stílus első jelentkezése | 364 |
| A barokk színház északon (Cenner Mihály) | 366 |
| Dánia | 366 |
| Svédország | 369 |
| Az olasz színház a XVIII. században (Horányi Mátyás) | 372 |
| Színházépületek | 373 |
| Goldoni és Gozzi | 373 |
| A melodráma és az opera (Staud Géza) | 376 |
| Neoklasszikus törekvések Spanyolországban (Horányi Mátyás) | 380 |
| A portugál színház a XVIII. században (Staud Géza) | 382 |
| Barokk színházkultúra a kelet-európai népeknél (Dömötör Tekla) | 385 |
| Színházépületek. Színpadtechnika és díszletművészet | 386 |
| Műsortípusok | 389 |
| A délszláv fejlődés | 391 |
| Csehek, morvák, szlovákok | 393 |
| Lengyelország | 395 |
| Románia | 398 |
| Görögország | 398 |
| Magyarország | 399 |
| Oroszország (Staud Géza) | 400 |
| A KÖZEL- ÉS TÁVOL-KELETI NÉPEK SZÍNJÁTÉKAI A XIX. SZÁZADIG | |
| Közel-Kelet (Székely György) | 409 |
| Az örmény színjáték | 409 |
| Grúzia színjátéka | 412 |
| Irán színjátéka | 412 |
| A török birodalom színjátéka | 415 |
| Távol-Kelet (Miklós Pál) | 418 |
| India színházművészete | 418 |
| Eredetproblémák | 418 |
| A színház alakulása középkor óta | 420 |
| Hátsó-India és Indonézia színjátékai | 424 |
| A lámaizmus színháza. Tibet és Mongólia | 426 |
| Kína színházművészete | 429 |
| Az ősi színjátéktípusok | 429 |
| A középkori színjátszás | 432 |
| A déli dráma | 437 |
| Az újkori klasszikus „opera”-színház | 439 |
| A japán színjátszás története | 441 |
| Énekes-táncos előformák | 441 |
| A nő-játék | 442 |
| A bábjáték és a kabuki | 443 |
| Címmutató (Bárány György) | 449 |
| Névmutató (Szamosi Ivánné) | 474 |
| Második kötete | |
| A SZÍNHÁZ A KAPITALIZMUS KORÁBAN XIX. SZÁZAD | 11 |
| Franciaország (Staud Géza) | 15 |
| A színház a forradalom és a császárság idején | 16 |
| A Comédie Francaise | 18 |
| A melodráma | 19 |
| A romantikus dráma | 22 |
| A romantikus díszletművészet | 25 |
| A romantika színészei | 27 |
| Az opera | 29 |
| Az operett | 32 |
| A naturalista dráma kialakulása | 33 |
| Antoine és a Théátre Libre | 39 |
| A kor nagy színészei | 41 |
| A német nyelvterület színháztörténete (Belitska Hedvig) | 44 |
| A német klasszicizmus színháza. Weimar | 45 |
| A berlini színház Iffland és Brühl vezetése alatt | 47 |
| A bécsi Burgtheater. Josef Schreyvogel | 49 |
| A bécsi népi színház | 51 |
| A romantika színháza | 54 |
| E. T. A. Hoffmann és a bambergi színház | 55 |
| Immermann düsseldorfi kísérleti színháza | 56 |
| Az opera Mozarttól Wagnerig (Staud Géza) | 57 |
| A bécsi operett (Staud Géza) | 61 |
| Heinrich Laube és Franz Dingelstedt | 62 |
| A meiningeniek színháza | 66 |
| A német naturalizmus. Otto Brahm és a Freie Bühne | 67 |
| A német színészet Svájcban (Staud Géza) | 71 |
| Anglia (Székely György) | 74 |
| Búcsú a klasszcizmustól | 74 |
| A romantika kibontakozása | 76 |
| A cirkusz és a bábjáték | 78 |
| Realista törekvések a viktoriánus Angliában | 79 |
| A zenés színpad és a bábjáték | 82 |
| A realista színművészet virágzása | 84 |
| Nagyszerű közjáték: Az ír színház újjászületése | 88 |
| Az észak-amerikai színház (Szántó Judit) | 90 |
| Az észak-amerikai színjátszás kezdetei | 91 |
| A hősi korszak: 1750-től a századfordulóig | 93 |
| Terjeszkedő ország – terjeszkedő színház. A századfordulótól a polgárháborúig | 99 |
| Az üzleti színház virágkora: a polgárháborútól az első világháborúig | 109 |
| Az olasz színház (Marx József) | 119 |
| Az első állandó társulatok | 120 |
| A hazai repertoár | 121 |
| A polgári színház kezdetei | 124 |
| A polgári színház repertoárja | 126 |
| A verista színház | 127 |
| A dialektális színház | 131 |
| Az olasz opera nagy százada (Staud Géza) | 132 |
| A díszletművészet (Staud Géza) | 136 |
| A spanyol színház (Bikfalvy Péter) | 140 |
| A romantikus színház | 141 |
| A realizmus kora | 146 |
| Portugália (Staud Géza) | 151 |
| Hollandia (Cenner Mihály) | 156 |
| Dánia (Cenner Mihály) | 163 |
| Norvégia (Cenner Mihály) | 168 |
| Svédország (Cenner Mihály) | 172 |
| Finnország (Cenner Mihály) | 179 |
| Oroszország (Somlai Péter) | 182 |
| Színházak | 183 |
| A műsor | 185 |
| A színjátszás | 193 |
| Az opera és a balett | 198 |
| Az orosz díszleltművészet első évszázada | 201 |
| Lengyelország (Radó György) | 204 |
| Csehország (Szalatnai Rezső) | 214 |
| Románia (Heszke Béla) | 223 |
| Délszlávok (Dani Tivadar) | 231 |
| Horvátország | 231 |
| Szlovénia | 235 |
| Szerbia | 236 |
| Magyarország (Staud Géza) | 241 |
| AZ IMPERIALIZMUS ÉS A SZOCIALIZMUS KIALAKULÁSÁNAK KORA XX. SZÁZAD | 253 |
| Franciaország (Staud Géza) | 257 |
| Újszínházak | 258 |
| A bulvárszínházak a századforduló után | 259 |
| A Comédie Francaise | 260 |
| A szecesszió | 262 |
| Az avantgarde | 263 |
| A francia színházak átszervezése | 270 |
| Opera, balett, pantomim | 273 |
| Az abszurdok és a politikai színház | 276 |
| Belgium (Staud Géza) | 281 |
| A német nyelvterület színháza | 285 |
| Max Reinhardt szecessziós „álomszínháza” | 286 |
| A Burgtheater a századfordulón (Belistska Hedvig) | 290 |
| A weimari Németország színháza | 291 |
| A német színház a fasizmus alatt | 298 |
| A német színház a második világháború után | 302 |
| A Német Demokratikus Köztársaság színháza | 303 |
| A Német Szövetségi Köztársaság színháza (Szántó Judit) | 306 |
| A kabaré Németországban (Staud Géza) | 311 |
| Az osztrák színház 1918 után (Szántó Judit) | 313 |
| A svájci színjátszás a XX. században | 319 |
| A német opera és táncművészet (Staud Géza) | 321 |
| 4. Anglia (Szántó Judit) | 327 |
| Az első világháború színháza | 329 |
| Az üzleties színház fénykora | 329 |
| A művészi színház a két világháború között | 332 |
| A második világháborútól az 1956-os fordulatig | 336 |
| 1956 – egy új korszak kezdete | 339 |
| Az angol dráma és a színház 1956 után | 340 |
| Az ír színház az első világháború után | 349 |
| Egyesült Államok (Szántó Judit) | 352 |
| A művészi színház nagy évtizedei | 353 |
| A politikai színház évtizede | 360 |
| A zenés műfajok | 363 |
| A bábjáték | 365 |
| A második világháború után | 365 |
| A musical comedy virágkora | 373 |
| Kanada (Staud Géza) | 376 |
| A francia nyelvű színjátszás | 376 |
| Az angol nyelvű színjátszás | 378 |
| A kiegyenlítődés felé | 380 |
| Ausztrália (Staud Géza) | 382 |
| Olaszország (Marx József) | 387 |
| A verista színház felbomlása | 388 |
| A századforduló nagy színészei | 390 |
| A futurizmus és a crepuscolarizmus színháza | 391 |
| Pirandello színháza | 393 |
| Pirandello nyomában | 395 |
| A második világháború után (Marx József és Nyerges László) | 396 |
| Opera és balett (Staud Géza) | 404 |
| Díszletművészet (Staud Géza) | 407 |
| Spanyolország (Bikfalvy Péter) | 412 |
| Latin-Amerika (spanyol nyelvterület) (Staud Géza) | 422 |
| Argentína | 423 |
| Bolívia | 425 |
| Chele | 426 |
| Kuba (Bikfalvy Péter) | 427 |
| Mexikó | 431 |
| Peru | 432 |
| Uruguay | 433 |
| Venezuela | 434 |
| Portugália (Staud Géza) | 436 |
| Brazília (Staud Géza) | 440 |
| Hollandia (Staud Géza) | 443 |
| Dánia (Staud Géza) | 448 |
| Norvégia (Staud Géza) | 454 |
| Svédország (Staud Géza) | 460 |
| Finnország (Staud Géza) | 470 |
| Az orosz és szovjet színház a XX. században (Staud Géza és Nemes Zsuzsa) | 474 |
| A Moszkvai Művész Színház | 475 |
| A szecesszió | 478 |
| A forradalom színháza | 483 |
| A szocialista színházi szervezet kialakulása | 485 |
| A szovjet színház művészi kibontakozása | 487 |
| Az opera | 500 |
| A balett | 504 |
| A bábjáték | 508 |
| Orosz és szovjet szcenika a XX. században | 519 |
| A szovjet nemzetiségi köztársaságok színművészete | 511 |
| Lengyelország (Radó György és Pályi András) | 522 |
| Csehszlovákia | 537 |
| Csehország (Zádor András) | 537 |
| Szlovákia (Balogh Géza) | 552 |
| Románia (Heszke Béla) | 559 |
| Jugoszlávia (Dani Tivadar és Gerold László) | 569 |
| Bulgária (Karig Sára) | 582 |
| Görögország (Kovács Tivadar) | 591 |
| Törökország (Kovács Tivadar) | 599 |
| Albánia (Staud Géza) | 607 |
| Magyarország (Staud Géza és Székely György) | 610 |
| A századfordulótól a felszabadulásig | 610 |
| A felszabadulás után | 621 |
| Az újrakezdés | 621 |
| A szocialista átalakulás felé | 625 |
| Táguló látóhatár | 629 |
| A hetvenes évek | 634 |
| A magyar színháztudomány | 638 |
| Arab országok (Staud Géza) | 640 |
| Egyesül Arab Köztársaság | 640 |
| Algéria | 645 |
| Irak | 646 |
| Libanon | 646 |
| Líbia | 647 |
| Marokkó | 647 |
| Szíria | 647 |
| Tunézia | 648 |
| A zsidó színház (Szántó Judit) | 650 |
| A jiddis nyelvű színház | 650 |
| A héber nyelvű színház | 653 |
| A palesztinai színjátszás | 656 |
| Az izraeli színház | 658 |
| Irán (Staud Géza) | 661 |
| A színház Fekete-Afrikában (Páricsi Pál) | 663 |
| Szenegál | 666 |
| Elefántcsontpart | 667 |
| Kamerun | 668 |
| Nigéria | 670 |
| Kelet-Afrika országai | 672 |
| Dél-Afrika | 673 |
| A távol-keleti népek színművészete a XIX-XX. században (Miklós Pál) | 676 |
| A modern japán színművészet | 677 |
| A modern kínai színművészet | 681 |
| A modern indiai színművészet | 691 |
| Vietnam színművészete | 695 |
| Távol-kelet kisebb színházkultúrái | 697 |
| Kitekintés (Székely György) | 701 |
| Bibliográifa (Staud Géza) | 711 |
| Címmutató (Tóth Magdolna) | 731 |
| Névmutató (Szamosi Ivánné) | 805 |
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Film, Fotó, Magyar nyelvű könyvek, Média, Művészet, Társadalomtudomány
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Detektívregény, Krimi, Magyar nyelvű könyvek, Szórakoztató irodalom, Thriller
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Irodalom, Kortárs, Magyar nyelvű könyvek, Szépirodalom, Történelem, Világirodalom
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Természettudomány
14 éves kor felett, ANTIKVÁR KÖNYVEK, Életrajz, Életrajz, Ifjúsági irodalom, Irodalom, Kortárs, Magyar irodalom, Magyar nyelvű könyvek, Művészet, Szépirodalom
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989
