Original price was: 39,00 RON.24,00 RONCurrent price is: 24,00 RON.Economisește -38%
Alcím: Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyen 1848-1914
Szerző: Egyed Ákos
Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció – Tanulmányok a székely társadalom- és gazdaságtörténet, a polgárosodás és az urbanizáció köréből, Kriterion Könyvkiadó (1981), ritka forrásértékű erdélyi történelmi bibliofil antikvár alapmű
🏘️ Miről szól a könyv? (A jobbágyfelszabadítás utáni erdélyi falu átalakulása, a székely mezővárosok polgárosodása, iparosodás, vasútépítés, a hagyományos életforma felbomlása, a kivándorlás drámája és a XIX–XX. század fordulójának modernizációs folyamatai a neves kolozsvári történész professzor tollából) Egyed Ákos akadémikus Falu, város, civilizáció című tanulmánykötete a XIX. és XX. századi erdélyi magyar gazdaság- és társadalomtörténet, a történeti szociológia és az urbanizációkutatás egyik legcsiszoltabb, legolvasmányosabb és leghitelésebb alapalkotása. Az 1981-ben a Kriterion Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott forrásmunka a kiegyezés utáni Erdély – és kiemelten a Székelyföld – modernizációs küzdelmeit vizsgálja kimerítő levéltári adatok és szigorú forráskritika alapján.
A kötet legfőbb pillérei és társadalomtörténeti rétegei:
A feudális rendből a tőkés gazdálkodásba: A jobbágyfelszabadítás valóságos következményei a falusi közösségekben, a székely határőrség feloszlása utáni birtokviszonyok, az erdőbirtokosságok alakulása és a paraszti gazdaságok piacra termelése.
Városiasodás és polgári intézményrendszer: Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és Csíkszereda kézműves- és kereskedővárosból modern közigazgatási és ipari központtá válásának állomásai; az infrastruktúra, a helyi sajtó és az iskolahálózat kiépülése.
A székely kivándorlás és gazdasági válság: A megélhetési gondok, a földszűke és az eladósodás miatti romániai és tengerentúli migrációs hullámok hátterének feltárása, valamint a székely akció gazdaságélénkítő kísérleteinek elemzése.
Gördülékeny, forrásgazdag és rendkívül scannálható formanyelv: A precíz statisztikai adatok, a korabeli sajtóból és levéltárakból vett idézetek, valamint az elméleti szintézis garantálják a rendkívül lüktető, felemelő és scannálható szellemi élményt.
Ez a kötet a székely nép megmaradásáért vívott gazdasági küzdelmeknek, a modern polgári Erdély kialakulásának és a szakszerű történetírásnak az örök mementója – olyan forrásértékű kötet, amely egyetlen erdélyi történelmet kutató szakember, székely múlt iránt érdeklődő könyvbarát és igényes antikvár könyvtár polcáról sem hiányozhat.
📚 Kinek ajánljuk ezt a társadalomtörténeti tanulmánykötetet?
Történészeknek, szociológusoknak és néprajzkutatóknak: Mindazoknak, akik a XIX. század végi erdélyi és székelyföldi polgárosodás gazdasági fundamentumait primer adatokból kívánják elemezni.
Székelyföld helytörténészeinek és lokálpatriótáinak: Azoknak a kutatóknak, akik saját városuk vagy falujuk századfordulós átalakulásának hátterét keresik kontextusba helyezve.
A Kriterion Könyvkiadó történettudományi kiadványait gyűjtő bibliofileknek: Mivel a mű Egyed Ákos sok évtizedes kutatói pályájának egyik legfontosabb, ma már nehezen beszerezhető alapköve.
✍️ A szerzőről: A modern székely társadalomtörténet-írás doyenje Dr. Egyed Ákos (1929–) erdélyi magyar történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig, A korszerűsödő Székelyföld, Erdély 1848–1849. évi története). A XIX–XX. századi erdélyi társadalom- és gazdaságtörténet, a jobbágyfelszabadítás és az 1848-as forradalom levéltári feltárásával elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyetemes nemzeti emlékezet gazdagításában. Tegye a kosárba még ma!
Tartalom
| Az olvasóhoz | 5 |
| A jobbágyrendszer és a jobbágyfelszabadítás Erdélyben | |
| Adatok az erdélyi falu társadalmi tipológiájához 1848 előtt | 8 |
| Röviden a társadalmi falutipológiáról mint kutatási módszerről | 8 |
| A társadalmi falutipológia lehetősége. A falu mint társadalmi képlet | 10 |
| Az erdélyi falu társadalmi típusai 1848 előtt | 16 |
| Társadalmi közösségek és struktúrák az egyes falutípusokban Erdélyben | 25 |
| Az erdélyi falu társadalmi típusainak etnikai viszonyai, különös tekintettel a magyar etnikumra | 48 |
| 1848 nemzeti és társadalmi jellege Közép- és Délkelet-Európában | 54 |
| A jobbágyrendszer megszüntetése 1848-ban Erdélyben | 68 |
| A történetírás kérdései | 68 |
| A jobbágyfelszabadítás Közép- és Kelet-Európában 1848-ban | 69 |
| A jobbágyfelszabadítás kérdése Erdélyben a forradalom idején | 75 |
| A jobbágyfelszabadítás kimondása a kolozsvári országgyűlésen | 87 |
| A jobbágyfelszabadító törvény | 90 |
| A jobbágytörvény végrehajtása és fogadtatása | 91 |
| A számok tükrében | 95 |
| Vázlatok a jobbágyfelszabadítás és a zsellérkérdés történetéről a Székelyföldön (1848-1896) | 102 |
| Jobbágyok és zsellérek a Székelyföld társadalmában az 1848 előtti évtizedekben | 102 |
| Az 1848-as jobbágyfelszabadító törvény és a jobbágyok felszabadulásának problémái a forradalom alatt | 125 |
| Az 1849-1853-as átmeneti szakaszról | 131 |
| Az 1854-es császári nyílt parancs és következményei | 133 |
| Változás és hagyomány Erdély gazdasági és társadalmi szerkezetében a kapitalizmusban. A modern civilizáció elterjedése | |
| A vasúthálózat kiépülése Erdélyben és hatása a gazdasági életre. A vasutak kultúrtörténetének egyes kérdései | 148 |
| Az abszolutizmus kora | 149 |
| A dualizmus kora | 151 |
| A vasutak gazdasági jelentősége | 161 |
| A vasutak kultúrtörténetéről Erdélyben | 164 |
| A hitelrendszer: bankok, takarékpénztárak. Az erdélyi kapitalizmus etnikai arca | 168 |
| Az abszolutizmus kora | 170 |
| A dualizmus kora | 173 |
| A hitelintézetek nemzetisége | 188 |
| Hagyomány és változás az erdélyi falu életében a kapitalizmus korában | 191 |
| A földtulajdon megoszlása | 191 |
| A paraszi gazdálkodás | 204 |
| A családi háztartás | 205 |
| A parasztgazdaság típusai | 206 |
| A piac szerepének fokozódása | 210 |
| A munkaeszközök fejlődése | 212 |
| A gazdálkodási rendszerek váltzásai. Az ugarhagyó gazdálkodás felbomlása és a váltógazdaság fejlődése | 220 |
| A falu társadalma | 226 |
| A parasztság fogalmának kiszélesedése. A paraszt-társadalom struktúrája | 226 |
| Az osztályviszonyok | 228 |
| A birtok nélküli parasztság | 230 |
| Az erdélyi magyar falu életmódja a XIX. század második felében és a XX. század elején | 246 |
| Az életmódról és az életmódkutatásról | 248 |
| Az újkori falu mint életkeret | 248 |
| A falusi család életmódja | 261 |
| Iparosodás és városfejlődés a XIX. század második felében és a XX. század elején. A városi civilizáció elterjedése Erdélyben | 270 |
| Az iparfejlődés időszakai | 272 |
| Élenjáró és elmaradott iparok. Az iparfejlődés sajátosságairól Erdélyben | 280 |
| Városfejlődés és technológiai változások | 286 |
| A civilizációs vívmányok elterjedése | 292 |
| A munkások első politikai szervezeteiről Erdélyben | 296 |
| Jegyzetek | |
| Rövidítések jegyzéke | 309 |
| Tárgyi jegyzetek | 311 |
| Névmutató | 338 |
| Helynévmutató | 344 |
| Cuprins | 352 |
| Inhalt | 355 |
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989