34,00 RON
Szerző: Orbán Balázs
A Torda város és környéke a magyar honismereti és helytörténeti irodalom egyik legkiemelkedőbb, monumentális drágaköve. A „legnagyobb székelyként” tisztelt Orbán Balázs ebben a kötetben elhagyja a szűkebben vett Székelyföldet, hogy páratlan alapossággal és rajongó szeretettel térképezze fel az egykori Torda-Aranyos vármegye központját és annak lenyűgöző vidékét.
A könyv központi eseménye maga a felfedezés és az értékmentés. Orbán Balázs nemcsak száraz történelmi tényeket közöl, hanem személyesen járja be a tájat, így kel életre a lapokon a tordai országgyűlések dicső emlékezete – köztük az 1568-as vallásbéke, amely Európában elsőként hirdette meg a felekezeti szabadságot. A szerző részletesen bemutatja Torda építészeti örökségét, a híres tordai sóbánya akkori működését, valamint a környék természeti csodáit. A leírások koronaékszere természetesen a monumentális Tordai-hasadék, amelynek sziklafalait, barlangjait és a hozzájuk kapcsolódó Szent László-legendákat olyan plasztikusan ábrázolja, hogy az olvasó szinte a helyszínen érzi magát. A kötet a néprajz, a régészet, a geológia és a történelem tökéletes fúziója.
Torda városa: Mint élő, lélegző történelmi karakter, amely római kori gyökereitől (Potaissa) kezdve a középkori fénykoron át mesél a magyar múltról.
A tordai polgárok és vármegyei nemesek: Azok az egykori lakók, iparosok és államférfiak, akiknek szokásait, legendáit és küzdelmeit a szerző közvetlen interjúk és levéltári kutatások alapján mentette meg a feledéstől.
Maga a Táj: A tordai hasadék és a környező hegyek, melyek misztikus, vadregényes hátteret biztosítanak az emberi történelemnek.
Báró Orbán Balázs (1829–1890) író, történész, néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Beutazta a Keletet és Európát, de igazi életcélját szülőföldjén találta meg. Legfőbb, halhatatlan műve A Székelyföld leírása, melynek módszertanát és szellemiségét vitte tovább a Tordáról szóló kötetében is. Orbán Balázs gyalog, szekéren, korai fényképezőgépével a hátán járta be Erdélyt, hogy dokumentálja a pusztuló műemlékeket és a népi hagyományokat. Rendkívüli hazaszeretete és fáradhatatlan munkabírása miatt kapta kortársaitól „a legnagyobb székely” nevet.
Miért kötelező darab? Mert ez a könyv Erdély bibliája. Nemcsak a történészek és kutatók számára alapmű, hanem minden olyan magyar ember polcára oda kívánkozik, aki büszke a gyökereire, és szeretné megérteni Erdély történelmi és spirituális jelentőségét.
🛒 Vigye haza Erdély történetének legszebb és leghitelesebb krónikáját! Tegye a kosárba Orbán Balázs remekművét még ma!
| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| Torda város és környékének helyrajzi fekvése | 9 |
| Torda és vidéke földtani tekintetben | 14 |
| Torda növényvilága | 36 |
| Torda állatvilága | 39 |
| Torda alakulása | 47 |
| Torda a római uralom idejében. Patavissa vagy Potaissa | 61 |
| A Leányvár állótábora | 71 |
| A római úgynevezett Traján útja Tordán és az Aranyoson állott római híd | 81 |
| A Tündéren feküdt castellum, fürdők, sírok s más római maradványok | 84 |
| A Torda helyén feküdt római colonia | 88 |
| A római vízvezetékek Tordán | 93 |
| Tordán talált római műtárgyak, szobrok stb. | 97 |
| A Tordán levő s onnan kikerült római feliratok | 110 |
| Tordát érdeklő koholt feliratok | 147 |
| Torda római leleteiből levont történelmi következtetések | 150 |
| A római és magyar uralkodás közti időszak | 159 |
| A magyarok honfoglalása, tettei, hivatása és hatása | 164 |
| Az első magyar Torda alakulása, nevének eredete | 166 |
| Torda ősvárai: Torda-, később szentmiklósfalvi vár és Saxodonia vára | 173 |
| A mongoldúlás, második Torda alakulása, az abba beolvadt faluk | 194 |
| Egyházfalva | 200 |
| Szentmiklós | 202 |
| Torda bal oldali határrésze, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Udvarnoktelek, Kölköd, Vízelmenttelek, Bojtorom, Sejtér, Péterlaka | 208 |
| Torda város határának kelei része, Nagygorgány, Nagy-Királyrétje, Bojtorom, Száltelek-Pethlend községek emléke és azok nyomai. Kétábú-tó, Csicsiri-domb, Virágos-völgy, Tóbiás sírköve | 214 |
| Torda város jöbb oldali határa, az ott feküdt és Tordába beolvadt régi faluk, vagyis Párdé, Kerekegyház, Igruchteluk, Atelteluk és a Királyerdeje | 226 |
| Torda város kiváltságai, adománylevelei, pallosjoga | 234 |
| A tordai sóvágók berendezése, hatósága, kiváltságai, a tordai régi kamaraispánok | 260 |
| Újtorda és kiváltságai | 267 |
| Torda város helyhatósági alkotmánya | 278 |
| Torda város hatósága, régi bírái, hadnagyai és polgármesterei | 290 |
| Tordára vonatkozó magánoklevelek | 303 |
| Torda város vásárai, havasi mócok | 307 |
| Torda város címere, pecsétje, közjogi állása, országgyűlései képviseltetése, fővámhivatala, főnemessége | 312 |
| Torda város története az őskortól a mohácsi vészig | 316 |
| Torda történelme a mohácsi vésztől 1848-ig | 327 |
| Torda város az 1848-1849-i szabadságharc alatt | 400 |
| Jegyzetek | 419 |
| II. kötet | |
| Tordán tartott országgyűlések | 5 |
| Torda vallástörténelme | 26 |
| Torda nevelésügye, az unitárius gimnázium, a felekezetek elemi iskolái, kisdedóvók, katonai iskola, állami intézetek, Kolozsalagúti iskola | 39 |
| Torda égalji viszonyai, lakóinak foglalkozása, közegészségügyi viszonyai, ivóvize, földmívelése, annak jövője; mesterségek, iparágak, bortermelés, virágtenyésztés. A tordai nők | 58 |
| Torda város népessége hajdan és most, általános népszámlálás. Hét éven felüli népesség. Műveltségi viszonyok. Torda népessége anyanyelv szerint. Jelenvaló népesség hitfelekezetek szerint. Tordai oláhok | 68 |
| A tordai kebeles polgárok. Torda érdemei a nemzeti műveltség és színészet terén | 78 |
| Torda nevezetes emberei | 84 |
| Torda város elhelyezkedése, beosztása, fekvölgyének alakulása, környezete, szőlőhegyei, terei, utcái | 160 |
| Az Aranyos hídja, Keresztesmező, vasúti indóház, faraktár, városliget | 168 |
| Ágostoni hitvallásúak temploma és vármegyeház | 180 |
| Az ótordai kastély és az ev. reformáltak ódon temploma | 186 |
| A fiskus háza vagy a régi fejedelmi lak | 212 |
| A tordai Piac téren levő más régi épületek: Bethlen-Wesselényi-udvar, a régi Sárközi-féle, most Csipkés-ház, Thököly Imre tordai háza, városház, kaszinó. Emlékezés báró Kemény Farkasra | 223 |
| A piaci nagytemplom, annak véderődje; a ferencrendiek temploma és rezidenciája | 237 |
| Újtorda templomerődje és ódon egyháza | 262 |
| A tordai sóbányák, azok múltja, általános képük | 271 |
| Torda sóaknái részletesen | 282 |
| Kősótermelési üzem leírása a magyar királyi állami kősótelepen, Tordán, Magyarország erdélyi részében | 299 |
| A Bánya, a Magyarós-patak völgye, Egyházfalva határa, alsó sós fürdők | 308 |
| Szind és környéke | 314 |
| A Tordai-hasadék | 323 |
| A Muntye- vagy Köves-tető, Monaszteria, a Szent László-mondakör, a hegyláncolat többi szorosai. Nagy-Királyerdeje | 352 |
| Magyar-, Közép- és Felsőpeterd | 370 |
| Sarkad, Indal, Mikes, Szelistye, Szentkirály, Magyarszilvás, Csürülye, Hesdák | 374 |
| Torda környéke észak felé; Koppánd, kastély és templomrom, a Dobogó és Túr | 387 |
| A Túri-hasadék vagy Túri-kő | 393 |
| A Rákos-patak felső völgye | 418 |
| Függelék | 443 |
| Utószó | 463 |
| Jegyzetek | 511 |
| Helynévmutató | 601 |
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Szórakoztató irodalom, Thriller
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Természettudomány
14 éves kor felett, ANTIKVÁR KÖNYVEK, Életrajz, Életrajz, Ifjúsági irodalom, Irodalom, Kortárs, Magyar irodalom, Magyar nyelvű könyvek, Művészet, Szépirodalom
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Film, Fotó, Magyar nyelvű könyvek, Média, Művészet, Társadalomtudomány
14 éves kor felett, ANTIKVÁR KÖNYVEK, Ifjúsági irodalom, Irodalom, Kortárs, Magyar irodalom, Szépirodalom
ANTIKVÁR KÖNYVEK, Irodalom, Kortárs, Magyar nyelvű könyvek, Szépirodalom, Történelem, Világirodalom
Editura Bookman SRL
Nr. ord. reg. com/an: J26/753/2010
CIF: RO27704989
