Éneke Éneke

Leírás

Énekek Éneke – A Döbrentei Kódex Névtelenje, Heltai Gáspár, Károli Gáspár és Bogáti Fazekas Miklós fordításában – Ószövetségi szerelmi és misztikus költészet a 16. századi magyar anyanyelvi fordítások tükrében, az utószót írta Komoróczy Géza, illusztrálta Reich Károly, Magyar Helikon (Budapest, 1970), bibliofil egészvászon kötéses, aranyozott ritkaság

🕊️ Miről szól a könyv? A világirodalom és az ószövetségi kánon legrejtélyesebb, legérzékibb költeményfüzére, az Énekek Éneke (Sir hassirim) a magyar nyelv és irodalom 16. századi aranykorának négy páratlan fordításában. A kötet a magyar bibliofil könyvművészet fellegvára, a budapesti Magyar Helikon kiadó gondozásában látott napvilágot 1970-ben. A kiadványt a Kossuth-díjas grafikusművész, Reich Károly (1922–1988) vonalfinom, érzéki, antik és bibliai ihletésű illusztrációi teszik a korszak egyik legszebb könyvtárgyává, a tudományos hátteret pedig a nemzetközi hírű hebraista és ókortudós, Komoróczy Géza alapos, értelmező kísérőtanulmánya garantálja.

A kötet nem csupán szakrális szöveg, hanem a magyar nyelv születésének és formai gazdagodásának lenyűgöző keresztmetszete:

• Négy korai fordítói hagyomány találkozása:

  • A Döbrentei Kódex Névtelenje (1508 körül): A késő középkori magyar kolostori irodalom és nyelvfejlődés archaikus emléke, a Vulgata tiszta, zárt szerzetesi fordítása.

  • Heltai Gáspár (1551): A kolozsvári polihisztor, nyomdász és bibliafordító ízes, fordulatos, reneszánsz hangvételű átültetése a lutheri reformáció szellemében.

  • Károli Gáspár (1590): A gönci lelkipásztor monumentális vizsolyi bibliafordításának zengő, fenséges és mély pátoszú szövege.

  • Bogáti Fazekas Miklós (1580 körül): Az erdélyi unitárius költő verses, ritmikus, zsoltáros és virágénekes formában megszólaló egyedülálló parafrázisa.

• Az emberi és isteni szerelem kettős rétege: A pásztor és a sulamiti leány érzéki, keleti képekben pompázó vonzalma, amely egyszerre értelmezhető az antik szerelmi líra remekműveként, valamint a zsidó és keresztény misztika allegóriájaként.

• Komoróczy Géza utószava: Az ókortudós tanulmánya megvilágítja a szöveg közel-keleti kultúrtörténeti gyökereit, a kánonba kerülés küzdelmeit és az ókori mezopotámiai párhuzamokat.

• Reich Károly művészi víziója: A finom vonalrajzok és erotikus-mitológiai tónusú illusztrációk tökéletes harmóniában simulnak a szövegek nyelvi gazdagságához.

A Magyar Helikon 1970-es kötete a gyűjtők polcának elmaradhatatlan ékessége: a 16. századi magyar anyanyelvi kultúra és a modern könyvművészet magas rangú találkozása.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Páratlan filológiai koncepció: Négy 16. századi magyar fordítás egy kötetben (Döbrentei Kódex, Heltai, Károli, Bogáti Fazekas).

• Magyar Helikon Kiadó (Budapest, 1970): Tipográfiailag és kötészetileg mintaszerű bibliofil kiadás.

• Reich Károly illusztrációi: A korszak legnagyobb magyar könyvillusztrátorának méltán híres rajzai.

• Komoróczy Géza mértékadó utószava: Tudományos forrásérték és ókortörténeti kontextus.

• Keresett bibliofil ritkaság: Nyelvészek, teológusok, kódex- és ritkasággyűjtők, valamint a bibliai költészet szerelmesei által folyamatosan keresett alapmű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A bibliai és ókori keleti költészet rajongóinak: Akik szeretnék az Énekek Énekét a maga költői és mitológiai teljességében megismerni.

• A magyar nyelvtörténet és a reformáció korának kutatóinak: A 16. századi fordítói technikák, stílusrétegek és szókincs összehasonlítására.

• A könyvművészet és Reich Károly grafikáinak kedvelőinek: Exkluzív bibliofil kötetek gyűjtői számára.

• Erdélyi és hazai kultúrtörténeti gyűjtőknek: Heltai Gáspár és Bogáti Fazekas Miklós jelenléte révén az erdélyi reneszánsz szellemiség tisztelőinek.

✍️ A közreműködőkről:

• A fordítók: A magyar reneszánsz és reformáció legkiemelkedőbb alakjai – a névtelen kódexmásolótól Heltai Gáspáron és Károli Gáspáron át a verses zsoltárokat szerző Bogáti Fazekas Miklósig.

• Reich Károly (1922–1988): Kossuth- és Munkácsy-díjas magyar grafikusművész, illusztrátor. Rajzait a lendületes vonalvezetés, a mediterrán életöröm, a mitológiai és archaikus tisztaság jellemezte.

• Komoróczy Géza (1937–): Széchenyi-díjas hebraista, asszíriológus, ókortörténész, egyetemi tanár, az ókori Kelet és a zsidó történelem nemzetközileg elismert kutatója.