Somogyváry Gyula – Virágzik a mandula

Leírás

Somogyváry Gyula (Gyula diák): Virágzik a mandula… – Történelmi és társadalmi sorsregény az első világháború utáni talpra állásról, a hűségről, a baranyai és pécsi szerb megszállás alatti ellenállásról, a Mecsek virágzó tavaszáról és a nemzeti megmaradás hitéről, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Budapest, 1940), korabeli egészvászon/félvászon kötéses bibliofil antikvár kiadás

🌸 Miről szól a könyv? A két világháború közötti korszak egyik legnépszerűbb magyar írójának, a katonai és történelmi regények mesterének, vitéz Somogyváry Gyulának – írói álnevén Gyula diáknak (1895–1953) – egyik legszenvedélyesebb, mélyen átélt és lírai szépségű történelmi sorsregénye. A mű a budapesti Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. gondozásában látott napvilágot 1940-ben, a korszak meghatározó szellemi hangulatában, a szerző virágkorának csúcsán.

A regény az első világháborút követő zűrzavaros időszak egyik kevésbé feldolgozott, sorsdöntő fejezetét eleveníti meg:

• A Mecsek lankái és Pécs városa a megszállás alatt: A történet középpontjában Baranya vármegye és Pécs 1918 és 1921 közötti szerb megszállása, a demarkációs vonal mögé szorult magyarság megpróbáltatásai és a bizonytalanság évei állnak.

• Az ellenállás és az el nem múló remény: Somogyváry érzékletesen ábrázolja a helyi lakosság, a bányászok, a diákok és a földbirtokos családok csendes összefogását, a titkos nemzeti ellenállást és azt az elszántságot, amellyel a baranyai nép ragaszkodott szülőföldjéhez az elcsatolási törekvésekkel szemben.

• A mandulavirágzás szimbolikája: Ahogyan a Mecsek déli lejtőin a fagyos tél után kibontja szirmait a mandulafa, úgy jelképezi ez a virágzás a nemzeti újjászületést, az élet győzelmét a pusztulás felett és a tavasz elkerülhetetlen eljövetelét.

• Lélektan, szerelem és bajtársiasság: A történelmi viharok kulisszái között megrázó szerelmi szál szövődik, amelyben a hűség, a becsület és a személyes boldogság küzd a kor politikai és társadalmi kényszereivel.

• Lendületes, patetikus stílus: Gyula diákra jellemző sodró elbeszélésmód, meleg hazafiság, életteli dialógusok és az alföldi, illetve dunántúli tájak költői láttatása adja a kötet erejét.

A Singer és Wolfner 1940-es kiadása a szerző életében megjelent, korhű tipográfiájú reprezentatív kötet, amely a Horthy-korszak történelmi regényirodalmának autentikus darabja.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Somogyváry Gyula klasszikus sorsregénye: A baranyai és pécsi történelmi események legszebb regényes krónikája.

• Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. (Budapest, 1940): A korszak vezető magyar kiadóvállalatának elegáns nyomdai kiadványa.

• Ritka helytörténeti és történelmi téma: A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság kikiáltása körüli zűrzavar és Pécs felszabadulásának háttere.

• Keresett antikvár darab: A két világháború közötti történelmi próza kedvelői, Baranya és Pécs helytörténetének kutatói, valamint a Somogyváry-életmű gyűjtői által folyamatosan keresett alapmű.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A két világháború közötti magyar történelmi regények tisztelőinek: Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Wass Albert műveinek olvasói számára.

• Pécs és Baranya vármegye szerelmeseinek, helytörténészeknek: A trianoni határmegállapítások és a déli országrész 1918–1921 közötti küzdelmeinek átéléséhez.

• A romantikus, eszményi sorsdrámák kedvelőinek: Akik a személyes áldozatkészség, a hazaszeretet és a mély érzelmek irodalmát keresik.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Singer és Wolfner kiadások és a Somogyváry-életmű hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: vitéz Somogyváry Gyula / Gyula diák (1895–1953) Somogyváry Gyula író, újságíró, költő, országgyűlési képviselő, a Magyar Rádió egykori irodalmi igazgatója. Az első világháborúban fronttisztként szolgált az orosz és az olasz harctéren; katonai élményeiből születtek kultikussá vált háborús regényei (A koppányi aga testamentuma, És mégis élünk, Ne sárgulj, fűzfa!, A kőhegyi kolostor). Munkásságát a mély keresztény-nemzeti elkötelezettség, a katonai bajtársiasság kultusza és a gördülékeny, olvasmányos stílus jellemezte. 1944-ben a Gestapo letartóztatta és Mauthausenbe hurcolta, a háború után pedig a kommunista hatalom kitelepítette és a kistarcsai internálótáborba zárta, ahol mártírként hunyt el.