Ujfalvy Sándor – Emlékíratok

Leírás

Ujfalvy Sándor: Emlékíratok – A reformkori Erdélyről, a kolozsvári diákélet, a farkas- és medvevadászatok, a nemesi udvarházak és az erdélyi arisztokrácia őszinte, kendőzetlen krónikája, sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta György Lajos, Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1955), egészvászon kötéses történelmi és művelődéstörténeti ritkaság

🏹 Miről szól a könyv? A reformkori magyar memoárirodalom és az erdélyi művelődéstörténet egyik legízesebb, legszókimondóbb és legszórakoztatóbb forrásműve, a mezőkölpényi birtokos, kiváló vadász és mecénás, Ujfalvy Sándor (1792–1866) hátrahagyott visszaemlékezése. A kötet a budapesti Magvető Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 1955-ben, a jeles kolozsvári irodalomtörténész, György Lajos alapos bevezető tanulmányával és korhű jegyzetapparátusával felszerelve.

A mű nem hivatalos politikai történetírás, hanem a reformkori Erdély mindennapjainak, különc alakjainak és társaséletének rendkívül éles szemű, pikáns és humortól duzzadó bemutatása:

• A kolozsvári diákélet és ifjúkori kalandok: A református kollégium belső világa, a kollégiumi csínytevések, a szigorú professzorok és a szabadságra vágyó diákok viszályai, a kolozsvári színház indulása és a diákok rajongása az első magyar színésznőkért.

• Vadregényes erdélyi vadászatok: Ujfalvy korának egyik leghíresebb vadásza volt: páratlan plaszticitással, lélegzetelállító részletességgel festi le a mezőségi és havasalji medve-, farkas- és vaddisznóhajtásokat, a korabeli agarászatot és a vadásztársaságok féktelen mulatozásait.

• A reformkori nemesi világ fonákságai: Wesselényi Miklós, Kemény Zsigmond, Bölöni Farkas Sándor kortársaként Ujfalvy nem kíméli az erdélyi arisztokráciát és a provinciális nemességet sem. Kíméletlen őszinteséggel tárja fel a politikai maradiságot, a családi viszályokat, a pazarló életmódot, a pereskedési mániát és az udvarházi különcök figuráit.

• Nyelvi zamata és stílusa: A szöveget a 19. századi erdélyi nemesi társalgási nyelv autentikus ízei, székelyes és mezőségi fordulatai teszik irodalmi csemegévé – az elbeszélés sodró lendületű, mintha egy kandalló mellett ülve hallgatnánk az öreg úr anekdotáit.

A Magvető Kiadó 1955-ös kiadása a korszak egyik legértékesebb erdélyi témájú történeti kiadványa, amely mind a néprajzkutatók, mind a vadászat és az erdélyi múlt iránt érdeklődők számára kötelező olvasmány.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Ujfalvy Sándor eredeti forrásértékű memoárja: A reformkori Erdély társadalmi életének legszínesebb és legőszintébb krónikája.

• Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1955): Igényes egészvászon kötésben megjelent, korai Magvető-kiadvány.

• György Lajos professzor szöveggondozása: Részletes név- és tárgymutatóval, bevezető monográfiával és filológiai jegyzetekkel kísérve.

• Keresett erdélyi antikvár alapmű: Történészek, erdélyi helytörténet-kedvelők, vadászok, néprajzkutatók és memoárgyűjtők által folyamatosan keresett tétel.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• Az erdélyi történelem és a reformkor szerelmeseinek: Bánffy Miklós (Erdélyi történet), Kemény Zsigmond és Jósika Miklós regényeinek hátterét keresők számára.

• A vadászirodalom és a természeti élmények kedvelőinek: Bársony István, Fekete István és Maderspach Viktor olvasói számára a régi erdélyi vadászatok felidézéséhez.

• Művelődéstörténészeknek, etnográfusoknak és nyelvészeknek: A 19. századi erdélyi életmód, diákvilág és archaikus nyelvezet tanulmányozására.

• Erdélyi témájú bibliofil gyűjtőknek: A klasszikus magyar és erdélyi emlékirat-irodalom polcainak kiegészítésére.

✍️ A szerzőről: Ujfalvy Sándor (1792–1866) Ujfalvy Sándor erdélyi földbirtokos, vadász, mecénás, a reformkori erdélyi társadalom emblematikus alakja. Tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte. Birtokain gazdálkodott, miközben korának egyik legnevesebb vadászaként és színházpártolójaként vált ismertté. Végrendeletében teljes vagyonát és könyvtárát az Erdélyi Múzeum-Egyesületre hagyta, megteremtve a nemzeti kultúra támogatásának nemes példáját; éleslátó emlékiratait az utókor a magyar emlékirat-irodalom egyik legértékesebb kincseként tartja számon.