Déry Tibor – A befejezetlen mondat 1-3 kötet

Leírás

Déry Tibor: A befejezetlen mondat I–III. kötet (teljes regény) – A 20. századi magyar nagypolgári és munkásvilág monumentális regényfolyama, Parcen-Nagy Lőrinc és Vidovics Éva szerelme a két világháború közötti Budapest és a balatoni táj tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1957), 3 kötetes keménytáblás, aranyozott vászonkötéses antikvár kiadás

🏛️ Miről szól a könyv? A 20. századi modern magyar próza egyik legnagyobb szabású, világirodalmi súlyú és mélységű társadalmi körképe. A monumentális regénytrilógiát Déry Tibor (1894–1977) 1934 és 1937 között, bécsi, mallorcai és pesti emigrációjában és elszigeteltségében írta, ám a cenzúra és a politikai viszonyok miatt csak a második világháború után, 1947-ben jelenhetett meg először. A budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó 1957-es, háromkötetes reprezentatív kiadása a szerző életművének és a magyar regényirodalomnak egyik legfontosabb, megbecsült darabja.

A több mint ezerötszáz oldalas regényfolyam cselekménye az 1930-as évek elején játszódik, s Proust, Thomas Mann és Joyce lélektani és elbeszélői vívmányait egyesítve rajzolja meg a Horthy-korszak Magyarországának kettős arcát:

• A nagypolgári arisztokrácia dekadenciája: A gyáros és nagytőkés Parcen-Nagy család világa. Az apa öngyilkossága, a családi vagyonért folyó könyörtelen intrikák, a dunai villák, az elegáns pesti szalonok és a balatoni nyarak felszínes csillogása mögött megbúvó belső üresség és morális züllés.

• A fiú lázadása és a proletariátus valósága: Parcen-Nagy Lőrinc, a család érzékeny, tépelődő örököse szakítani próbál osztályának hazug erkölcseivel. Kapcsolatba kerül az angyalföldi munkásnegyeddel, az illegális baloldali mozgalom üldözött embereivel és a nyomor mindennapjaival.

• Lőrinc és Vidovics Éva végzetes szerelme: A nagypolgári származású fiatalember és a munkáslány finom, mégis feszültségekkel teli kapcsolata. Szerelmük nem pusztán két ember vonzalma, hanem két egymással kibékíthetetlen társadalmi réteg és világkép drámai találkozása.

• A lélektani realizmus és a modern prózatechnika remeke: Déry utánozhatatlan érzékletességgel kezeli a belső monológokat, az idősíkok váltakozását, a lírai tájleírásokat és a korabeli Budapest atmoszféráját, egyetlen hatalmas, szétfeszülő, „befejezetlen” társadalmi mondatként görgetve a cselekményt.

A Szépirodalmi Könyvkiadó 1957-es kiadása kivételes irodalomtörténeti értéket képvisel: közvetlenül az 1956-os forradalmat követő konszolidációs évben látott napvilágot, amikor Déry Tibor a magyar szellemi ellenállás központi alakjaként börtönbe került, így a kötetek nem csupán esztétikai remekművek, hanem sorsdöntő kordokumentumok is.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• Déry Tibor világirodalmi rangú főműve: A modern magyar társadalmi regény csúcsteljesítménye hiánytalan, 3 kötetes formátumban.

• Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapest, 1957): Igényes tipográfiájú, klasszikus vászonkötéses hármas kötet.

• Részletgazdag kor- és lélekrajz: Az 1930-as évek budapesti társadalmának, a nagypolgári és a munkásosztály világának hiteles keresztmetszete.

• Keresett antikvár gyűjtői alapmű: Irodalomtörténészek, a 20. századi magyar próza rajongói, egyetemi oktatók és a klasszikus regénysorozatok gyűjtői által nagyra becsült darab.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A nagy európai családregények kedvelőinek: Thomas Mann (A Buddenbrook ház), Marcel Proust, Roger Martin du Gard és Móricz Zsigmond olvasói számára.

• A 20. századi magyar társadalomtörténet iránt érdeklődőknek: Akik mély, lélektani hitelességű képet keresnek a két világháború közötti Budapestről.

• Bölcsészeknek, egyetemi hallgatóknak és tanároknak: A modern magyar regénytechnika és a társadalmi tabló fejlődésének elmélyült vizsgálatához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A klasszikus magyar regényfolyamok és a Szépirodalmi Könyvkiadó 1950-es évekbeli kiadásainak hiánytalanítására.

✍️ A szerzőről: Déry Tibor (1894–1977) Déry Tibor Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő, drámaíró, a 20. századi magyar irodalom egyik legeredetibb és legvitatottabb óriása. Budapesti jómódú polgárcsaládban született, a Nyugat első nemzedékének köréből indult. Fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, hosszú éveket töltött emigrációban Ausztriában, Németországban és Franciaországban.

Főműve, A befejezetlen mondat mellett olyan korszakos műveket alkotott, mint a Felelet, a Niki. Egy kutya története vagy a Szerelem. Az 1956-os forradalomban játszott bátor szerepe miatt börtönbüntetésre ítélték; amnesztiája után kései korszakában (Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról, Kedves bópeer…) a magyar intellektuális próza megkerülhetetlen mestereként alkotott.