Veres Péter – Mit ér az ember ha magyar

Leírás

Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar? – A népi mozgalom alapvető nemzetpolitikai és társadalombölcseleti vitairata, a parasztság felemelkedésének és a nemzeti önismeretnek sorskérdései, Magyar Élet Kiadása (Budapest, 1940), ritka bibliofil antikvár kiadás

📜 Miről szól a könyv? A 20. századi magyar nemzetismereti és szociográfiai gondolkodás egyik legnagyobb hatású, legszenvedélyesebb vitairata. A kötet a második világháború árnyékában, 1940-ben látott napvilágot a népi írók legfontosabb szellemi műhelye és bástyája, a Püski Sándor vezette neves Magyar Élet Kiadása gondozásában. A címadó provokatív kérdés – amely Ady Endre sorsdilemmáira és a reformkori felelősségérzetre felel – a magyarság megmaradásának, erkölcsi arculatának és társadalmi felemelkedésének lényegét ragadja meg.

A kötet Veres Péter rendíthetetlen, kemény valóságlátását és puritán népi bölcseletét tárja az olvasó elé:

• Nemzeti önvizsgálat és illúziórombolás: Veres Péter kíméletlen őszinteséggel számol le a korszak üres jelszavaival, a délibábos nacionalizmussal és az úri Magyarország kényelmes önámításával. Világossá teszi, hogy egy nemzet valódi ereje nem a szólamokban, hanem tagjainak erkölcsi tartásában, munkakultúrájában és belső szolidaritásában gyökerezik.

• A népi sors és a paraszti fundamentum: A magyar falu, a földtelen szegényparasztság és a kétkezi dolgozók sorsa nem pusztán gazdasági probléma, hanem a nemzetbiológiai és kulturális túlélés záloga. Ha a parasztság elsorvad vagy kizsákmányolttá válik, az egész nemzeti építmény összeroppan.

• Mit ér a magyar a világban? Az egyetemes európai értékek és a nemzeti sajátosságok viszonya. Veres Péter hitvallása szerint a magyarságnak csak akkor van jövője, ha a népi gyökerekből táplálkozva képes a modern kultúra és társadalom legmagasabb szintjére emelkedni anélkül, hogy elveszítené önazonosságát.

• A cselekvő etika parancsa: Nem a panaszkodás, hanem a tanulás, az önfegyelem, a közösségi szerveződés és a szívós munka az egyetlen járható út a megmaradásért.

A Magyar Élet Kiadásában 1940-ben megjelent eredeti kiadás igazi szellemtörténeti ritkaság: a népi mozgalom, a szárszói konferenciák szellemi előkészítésének és a 20. századi magyar politikai gondolkodásnak egyik legtisztább, legtömörebb fundamentuma.

A kötet legfőbb értékei és jellemzői:

• A népi mozgalom korszakos alapműve: A balmazújvárosi paraszt-gondolkodó legfontosabb nemzetstratégiai esszéje.

• Magyar Élet Kiadása (Budapest, 1940): Püski Sándor legendás kiadójának eredeti, háború előtti ritka kiadása.

• Történeti és eszmetörténeti forrásérték: A két világháború közötti nemzetiségi és szociális viták kulcsdokumentuma.

• Kiemelkedően keresett antikvár ritkaság: Történészek, szociológusok, politológiával foglalkozók, a népi mozgalom kutatói és a bibliofil gyűjtők által vadászott alapkönyv.

📚 Kinek ajánljuk ezt a könyvet?

• A magyar eszmetörténet és a népi gondolat tisztelőinek: Illyés Gyula, Németh László, Szabó Zoltán és Erdei Ferenc munkásságának olvasói számára.

• A nemzeti önismeret és sorskérdések iránt érdeklődőknek: Akik keresik a 20. századi magyar gondolkodás legbátrabb, legőszintébb hangjait.

• Társadalomtudósoknak, kutatóknak és oktatóknak: A Horthy-korszak végi szociális feszültségek és népi reformelképzelések vizsgálatához.

• Bibliofil könyvgyűjtőknek: A Püski Sándor-féle Magyar Élet Kiadó kiadványainak és a háború alatti ritkaságok gyűjtőinek.

✍️ A szerzőről: Veres Péter (1897–1970) Veres Péter háromszoros Kossuth-díjas magyar író, szociográfus, politikus, a Nemzeti Parasztpárt alapítója és elnöke, a Magyar Írószövetség elnöke (1954–1956). Balmazújvárosi szegényparaszti származású autodidakta alkotó, aki a kubikosság és a pásztorkodás világából indulva vált a nemzet szellemi vezetőjévé. Esszéiben és szociográfiáiban a magyar parasztság sorsát, a cselekvő ember méltóságát és a nemzeti önismeret parancsát képviselte mindhalálig rendíthetetlen puritánsággal.